A kóbor kutyák helyzete, sorsa az egyik megoldatlan kérdés Romániában, amely sok vitát és indulatot gerjeszt, különösen tavasszal, amikor az emberek ismét többet kezdenek a szabadban tartózkodni és újra szembesülnek a gazdátlan állatok által okozott gondokkal. Az idén ráadásul országra szóló botrány is kitört egy Vrancea megyei menhelyen alkalmazott embertelen bánásmód miatt, ahol egy több megyében tevékenykedő – háromszéki önkormányzatokkal is szerződésben álló – cég a jelek szerint több száz kutyát kínozott és ölt meg.
A suraiai menhely és más rémtörténetek
A rendőrség már tavaly ősszel vizsgálódni kezdett a Foksány melletti Suraia községben levő menhelyen, és idén februárban 60 napra felfüggesztették a működését; ugyanakkor három személyt ugyancsak 60 napra hatósági felügyelet alá helyeztek állatkínzás és szándékos állatölés gyanújával, mindezek mellett pedig három bírságot is kiróttak, összesen 39 ezer lej értékben.
Az ügyészség szerint a kóbor kutyák begyűjtésével és a suraiai menhely működésével foglalkozó Vetmedan Kft. két hét alatt (2025. szeptember 22-e és október 6-a között) 151 kutyát altatott el anélkül, hogy igazolni tudta volna az eljárás törvényességét, és a módszerek a büntetőeljárás megkezdése után sem változtak: néhány későbbi, rejtve készült videófelvételen többek között földön vonszolt, falhoz vert vagy érzéstelenítés nélkül elaltatott, fájdalmában vonító kutyát is látni, a menhely bezárását már régebb kérő civil állatvédő szervezetek tagjai pedig arról számoltak be, hogy az általuk februárban átvett állatok – összesen 205 még élő egyedet kellett hirtelen máshol elhelyezni – leírhatatlan állapotban voltak, kezeletlen betegségektől vagy mély sebektől szenvedtek, hosszas éheztetés nyomait mutatták. Nem voltak ivartalanítva, habár ez törvényes előírás a nem fajtatiszta kutyák szaporulatának korlátozására, és nem is lehetett őket ilyen beavatkozásnak alávetni, nem bírták volna ki a műtétet.
Az eset nagy port vert fel, Bukarestben és néhány más városban is utcára vonultak az állatvédők. De nem ez az egyetlen ilyen rémtörténet: a Snoop tényfeltáró portálon február közepén megjelent riport szerint három év alatt összesen 64 ezer gazdátlan kutyát altattak el Romániában, közülük 33 ezret azon a négy menhelyen, ahol a Snoop is vizsgálódott; egyikük Giurgiu megyében annak ellenére működik, hogy már tíz bűnvádi eljárás van folyamatban ellene. A portál szerint mindezért legkevesebb 9 millió eurót fizettek ki közpénzből a kutyákat befogó és menhelyeket működtető cégeknek, ám a hatóságok – amelyeknek a civil állatvédők mintegy három éve jelezték a rendellenességeket – mindeddig meglehetősen lagymatagon léptek fel: például Suraiára többször is kilátogattak, de korábban nem találtak semmi rendellenességet.
A Snoop összesítése szerint Giurgiu megyében 15 703, Vrancea megyében pedig 13 873 menhelyi kutyát altattak el – utóbbiak közül 11 594-et Suraián, ami a Vetmedan által befogott példányok 80 százalékát jelenti; az onnan örökbe adott egyedek aránya 4 százalékra rúg. A cég egyébként virágrendezésre is kötött szerződéseket, de szerencsejátékokra, fogadásokra is kiterjed a tevékenysége. Tulajdonosának, egy jelenleg 47 éves állatorvosnak vendéglője is van a településen, és a helyi tanács szociáldemokrata párti tagja volt; ő maga nem nyilatkozott.
A Snoop megjegyzi, hogy több olyan menhely is működik az országban, amelyet nem közpénzből, hanem magánadományokból tartanak fenn az állatvédők, de azt is, hogy a jelenlegi törvényes keret a kóbor kutyák eutanáziáját ösztönzi, habár az állatorvosi szakma etikai kódexe szerint ez csak a menthetetlenül beteg állatok szenvedéseinek megszüntetésére alkalmazható eljárás.
A megyei állategészségügyi igazgatóságok által közölt adatok alapján a Snoop portál azt írja, hogy Kovászna megyében 231 menhelyi kutyát altattak el három év leforgása alatt; ezzel országszinten hátulról a kilencedik helyen állunk, de azt nem tudni, hogy mennyire megbízható az összkép, mert Bukarestből és négy megyéből (Beszterce, Brăila, Máramaros, Mehedinți) egyetlen elaltatást sem jelentettek, a miénknél jóval nagyobbakból (például Kolozs, Maros és Temes megyéből) pedig keveset (22, 59, illetve 82 elaltatást).
Öt bűbájos kölyök szerető gazdit keres. Fotó: Facebook / Justice for Animals
Szépmezőn beindult az örökbe adás
A gazdátlan kutyákról a törvény szerint az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk, ám ez nem egyszerű feladat és nem is olcsó mulatság. Háromszéken csak a városok tudnak menhelyeket fenntartani, mert nagy anyagi erőfeszítést kívánnak: a legnagyobb, szépmezői telep – Tóth-Birtan Csaba alpolgármester közlése szerint – évente 1,1 millió lejt meghaladó összeget emészt fel Sepsiszentgyörgy költségvetéséből, amiben minimális befektetés is benne van, hogy megfeleljen a törvényes előírásoknak. A létesítményt korábban a Tega működtette, 2025 júniusa óta pedig a szintén önkormányzati tulajdonban levő Urban Locato cég vette át.
A menhely adminisztrátora Benedek Olivér, aki lapunknak elmondta: jelenleg 110 kutyájuk van a 100 ketrecben, mert szerencsére vannak olyan példányok, amelyek jól kijönnek egymással. Mivel szinte naponta fognak be új egyedeket, állandó helyszűkével küzdenek, pedig folyamatosan adnak örökbe állatokat: az elmúlt nyolc hónapban 35 kutyájuk talált otthonra, közülük 5 külföldön (Németországban és Hollandiában), a többség pedig a térségben, azaz Kovászna és Hargita, illetve Maros megyében.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy akár 14 nap után is elaltassák a gazdátlan kutyákat, Szépmezőn azonban ezt igyekeznek elkerülni, tavaly június óta egyetlen alkalommal, szeptember közepén döntöttek nyolc olyan kutya eutanáziájáról, melyek már régóta éltek a menhelyen, és különféle problémáik miatt nem volt remény az örökbe adásukra. Gondozóik számára is fájdalmas döntés volt ez, de nem tehettek mást, akkor 162 kutyájuk volt, nem tudták az újakat elhelyezni. Természetes úton is pusztulnak el állatok, különösen a kölykök, amelyek sok esetben már parvovírussal fertőzötten kerülnek be a telepre. A legrégebbi kutyájuk nagyjából másfél éve él ott, szurkolnak neki, hogy gazdára találjon. Benedek Olivér nem tartja valószínűnek, hogy Szépmezőn altattak volna el 231 kutyát az elmúlt három évben.
A befogott ebeket előbb karanténba helyezik, majd ivartalanítják, féregtelenítik, beoltják és mikrocsippel látják el őket, végül könyvecskét is készítenek nekik. A kutyák kosztja túlnyomórészt adományokból kerül ki, a műtéteket, kezeléseket állatorvos végzi, az örökbe adásukban civil szervezetek és magánszemélyek is segítenek, naponta jelennek meg új posztok a hazavihető kutyákról. Nyílt napokat is szerveznek, amelyeken az érdeklődők megismerkedhetnek az állománnyal.
A befogás nem egyszerű és nem is népszerű tevékenység: bár nemrég több csapdát elhelyeztek a városban – különösen a felső részen, ahol a legtöbb kóbor kutya él –, az emberek lecsukták vagy megrongálták azokat. Ezeknek a kutyáknak elvileg van gazdájuk, de szabadon, olykor falkában csatangolnak a városban, nincsenek sem beoltva, sem féregtelenítve, sem ivartalanítva, habár az önkormányzat időnként szervez ingyenes ivartalanítási kampányokat, most is van rendelő, amely elvégzi ezt a beavatkozást.
A felelős kutyatartók élnek is lehetőséggel, az Őrkőn azonban nem kérnek belőle.
Gyermeknapi kutyasimogató program a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban. Fotó: Facebook / Kutyamenhely – Szépmező
A falvak kényszerhelyzetben vannak
Szépmezőn kívül Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton működik kutyamenhely, a falvaknak azonban nem futja a fenntartásukra. A Sepsi Metropolisz Övezetben tömörülő alsó-háromszéki községek fontolgatják egy közös menhely létrehozását, de addig is mindenki úgy boldogul, ahogy tud: mivel a kóbor kutyákkal kötelező foglalkozni, szakosodott cégekre bízzák a munkát.
A Călărași megyei Kola Kariola állatvédő szervezet által közzétett lista szerint Háromszékről kilenc önkormányzat – Árkos, Sepsikőröspatak, Sepsiillyefalva, Uzon, Réty, Szentkatolna, Gelence, Kommandó és Bacon község – kötött szerződést a Vetmedan Kft.-vel. Van település, ahonnan egy kutyát sem vittek el a botrány kirobbanásáig, van, ahonnan többet.
A rekorder valószínűleg Kőröspatak, ahol 37 példányt fogtak be. Kisgyörgy Sándor polgármester megkeresésünkre határozottan leszögezte: nem volt más választásuk. Az állatjóléti rendőrség 15 ezer lejre büntette meg a községvezetést, mert nem kötött szerződést a kóbor kutyák befogására; megfellebbezték, de veszítettek, ezért versenytárgyalást hirdettek, amelyen a Vetmedan cég jelentkezett egyedül, és be is fogott tavaly ősszel 37 kutyát. Az önkormányzat nem bűnüldöző szerv, nem tudják követni, hogy hova viszik az állatokat és hogy bánnak velük; most a szerződést felfüggesztették, de a problémák nem szűntek meg. Tényleg sok a kutya a faluban, még most is; egyikük két hete harapott meg valakit, az illető elment a rendőrségre, onnan pedig a községházára küldték, ahol azonban nem tudnak mit tenni. „Ha a kutya szőre meggörbül, bűnvádi eljárást indítanak ellenem” – nyilatkozta az elöljáró, aki szerint sajnos oda jutottunk, hogy a kutya és a medve is fontosabb lett az embernél.
Az nem normális állapot, hogy mindenki ájuldozik a történtektől, de senki nem jön megoldással – hangsúlyozta. Az ivartalanítást nem tartja megoldásnak: attól még az a kutya lehet agresszív és terjeszthet betegségeket, ha visszaengedik az utcára – vélekedett. Azt is elmondta: az elmúlt hetekben száznál több levelet kaptak, más megyékből is, rengeteg időt töltenek a válaszolgatással. Kisgyörgy Sándor az országos költségcsökkentő intézkedések miatt arra számít, hogy kutyaügyben is romlani fog a helyzet.
Örökbefogadásra váró kutya a szépmezői menhelyen. Fotó: Facebook / Kutyamenhely – Szépmező
A rendőrség a tájékoztatásra alapoz
A kóbor kutyák az egyik legnagyobb kihívást jelentik a helyhatóságok számára, amely a lakosság biztonságára és egészségére, illetve az állatok jólétére is kihat – szögezi le a megyei rendőr-felügyelőség írásos válasza, amelyet Alin Pahonțu rendőrfőnök és Albert-Tóth Andrea, az állatjóléti osztály vezetője ír alá.
A levél bevezetőjében emlékeztetnek arra, hogy az önkormányzatoknak már 2001 óta kötelességük szakszolgáltatást létrehozni a gazdátlan állatok helyzetének rendezésére; ezt megtehetik saját menhely létesítésével, de át is adhatják a feladatot szakcégeknek, állatvédő egyesületeknek vagy alapítványoknak. Az állatorvosi ellátás biztosítása minden esetben kötelező. A jogszabályt azonban 25 év alatt sem sikerült maradéktalanul alkalmazni – írja a rendőrség, amely szerint átfogó megközelítésre van szükség ahhoz, hogy normalizálódjon a helyzet, és a kóbor kutyák által okozott gondok – az ellenőrizetlen szaporulat, a magukra hagyott vagy elveszett állatok, az egészséget és testi épséget veszélyeztető kockázatok, az emberek iránti agresszív megnyilvánulások – csökkenjenek, ezért a gazdákat tájékoztatni kell a felelős állattartásról, az önkormányzatoknál pedig növelni kell a szabályokhoz való igazodás mértékét.
Albert-Tóth Andrea el is mondta: állandó kapcsolatban állnak az önkormányzatokkal és az állatvédő szervezetekkel, s bár tudják, hogy kevés a pénz és a kapacitás is, azon vannak, hogy minél több kutya kerüljön legalitásba. Van, ahol az akarat is hiányzik: az Őrkőn többször is jártak, hiszen Sepsiszentgyörgy kóbor kutyáinak zöme onnan származik. Ott büntetni sem tudnak, mert nincs miből behajtani, ezért meggyőzéssel próbálkoznak, de csak több helyszíni beszélgetés után – és alig néhány családban – sikerült tudatosítani, hogy az oltással elsősorban önmagukat védik, hiszen az erdő alatt élnek, ahol kedvenceik vagy házőrzőik összefuthatnak egy veszett állattal, ami emberre nézve is veszélyes, hiszen gyógyíthatatlan betegség, Iași megyében két személy hunyt el benne tavaly. A maga részéről már azt is eredménynek tartaná, ha felére tudnák csökkenteni a gazdátlan ebek számát.
Az állatjóléti rendőrség 2022-től kezdve, a megyében bejegyzett állatvédő egyesületekkel együtt folytat tájékoztató tevékenységet a kutyatulajdonosok és az önkormányzatok körében, utóbbiakat ellenőrzi is. Az önkormányzatokat minden évben írásban figyelmeztetik a gazdátlan kutyákkal kapcsolatos kötelezettségeikre, de személyesen is felkerestek minden város- és községházát, és elbeszélgettek a polgármesterrel, alpolgármesterrel, illetve jegyzővel a lehetséges megoldásokról, közöttük a nem fajtatiszta állatok azonosításáról és ivartalanításáról is. A költségek az önkormányzatokat terhelik, a menhely vagy a szolgáltatás kiválasztása az elöljárók feladata. Aki nem tesz ennek eleget, azt fokozatosan szankcionálják, tavaly például 18 figyelmeztetést küldtek mulasztás miatt, de az előző években 12–15 ezer lejes pénzbírságokat is kiróttak. Talán ennek is köszönhető, hogy 2025-ben a megye 45 közigazgatási egységéből 39 volt szabálykövető: a többség saját szolgáltatást hozott létre, négy város menhelyet (Bodzaforduló a kivétel), 16 pedig külső céggel szerződött a kutyák befogására és elszállítására, ezek közül 12 a Vrancea megyei Vetmedan Kft.-vel.
A juhászkutyákkal külön foglalkozik az állatjóléti rendőrség, minden évben kilátogatnak az esztenákra, számba veszik a kutyákat és ellenőrzik a körülményeket.
Az elmúlt években összesen 56 kutyatámadás történt Háromszéken: 2023-ban 21, 2024-ben 14, 2025-ben pedig ismét 21 alkalommal támadtak emberre a kutyák, mármint ennyi ügy került a rendőrség elé. Ilyen esetekben bűnvádi eljárást kell indítani, lefolyásukról nincsenek „standardizált adatok”.
A rendőrség szerint a közterületen levő kutyákkal kapcsolatos helyzet a megyei tanács, a polgármesteri hivatalok, az állategészségügyi igazgatóság és a rendőrség állatjóléti osztályának szoros együttműködésével javítható.
Foxy egy igazi sikertörténet hőse. Az utcáról mentették meg egy baleset után. Amputálták az egyik hátsó lábát, de felépült, és most boldogan él Mallorcán. Fotó: Facebook / Justice for Animals
Megoldáskeresés
Az önkormányzatoknak kell határozottabban fellépniük – állítja a gidófalvi székhelyű Justice for Animals (Igazságot az állatoknak) egyesület elnöke. Ígyártó Nándor a településvezetőket hibáztatja azért, mert – népszerűségvesztéstől tartva – nem lépnek fel szigorúbban a felelőtlen állattartók ellen. Az egyesület egy hatoldalas jegyzékben foglalta össze a lehetséges megoldásokat, és ezt már 2024 nyarán elküldte Háromszék minden polgármesteri hivatalának, illetve a prefektusnak is, de még választ sem kapott sehonnan, nemhogy megkeresést az együttműködésre.
Ígyártó Nándor a nem kívánt kutyaszaporulat forrásának feltérképezésével kezdené: a törvény lehetőséget ad arra, hogy a körzeti állatorvos, az állatjóléti rendőrség és az önkormányzat ellenőrizze a kutyatartókat és állataikat (hány van belőlük, és ezek ivartalanítása, beoltása, féregtelenítése, csipezése megtörtént-e), de ezt nem teszik meg, sőt, még példamutatással sem igen ösztönzik a felelős kutyatartást.
Az egyesület azonban nem adja fel, arra törekszik, hogy minél több utcai kutya legyen ivartalanítva. Elszállításuk nem megoldás, mert az eltűntek helyére újak jönnek, és így mindig újratermelődik a baj; ezen az úton csak elfolynak a közpénzek, és további gyilkolások lesznek – magyarázta. Véleménye szerint átfogó, teljes körű szemléletváltásra van szükség az emberek és a hatóságok részéről is, s bár egyelőre nagyon távol vagyunk ettől, minden tőlünk telhetőt meg kell tenni a helyzet javítására; reményt a következő generációk nevelésében lát, ezért óvodákba és iskolákba is járnak kölykökkel, mentett kutyákkal. A felnőtteket arra biztatja, hogy ahol nem megfelelő bánásmódot észlelnek, jelentsék a hatóságoknak, ha pedig a hatóságokkal elégedetlenek, akkor a prefektúrán tegyenek panaszt.
Az állatjóléti rendőrség létrehozását jónak tartja, de nem elégségesnek: menhelyek létrehozását látja szükségesnek minden megyében, ahova a problémás kutyákat be lehet vinni. Elismeri ugyanakkor, hogy ezek nem nyereségesek, sőt, akár hónapokig is mínuszban mennek; az örökbe adás sem egyszerű, egyesületük – amely szintén több kutyáról és macskáról gondoskodik – csak akkor ad ki állatot, ha megfelelő gazdához kerül, akivel szerződést is kötnek. Ha nem felelős a gazdi, akkor hiábavaló a munkánk – jelentette ki Ígyártó Nándor.
„Amikor Sulfina Barbu volt környezetvédelmi miniszterrel és Horia Kraus állatvédővel megalapoztuk a szépmezői menhely létrehozását, azt javasoltuk, hogy vegyünk példát az angoloktól: egy szakértői bizottság (amelyben etológus, állatorvos, állatvédő, hatósági személy is legyen) mérjen fel minden kutyát egy jól kidolgozott pontrendszer szerint, nagyon átlátható módon, és amelyik nem éri el az 50 pontot a százból, azt altassák el humánusan, így spórolni is lehet” – felelte megkeresésünkre Kondor Attila állatorvos, a K2 kisállatkórház vezetője. Az ivartalanítást ő sem tartja jó megoldásnak: attól még egy kutya lehet agresszív, és megtöltheti féreggel a játszótereket. Az ivartalanítás eredménye 15 év múlva fog látszani, de addig is tenni kellene valamit – hangsúlyozta.
Az elaltatás kérdését szerinte mindkét oldalról nagyon kihegyezték, de a középút a legjobb: azt kell – vagy kellene – mérlegelni, hogy érdemes-e egy öreg, krónikus beteg kutya kezelésére – ami gyakorta csak a szenvedéseit hosszabbítja meg – annyit költeni, amiből tíz utcára dobott kölyök megmenthető. Az nem igaz, hogy az elaltatás a legdrágább: egy tízkilós kutya elaltatása nagyjából 50 lejbe kerül, a tartása sokkal többe. Kondor Attila a csipezésben lát lehetőséget: így tudni lehet, hogy ki felel az állatért, még a tömbházas kutyák esetében is. A kóbor kutyákat be kell vinni a menhelyre, és örökbe kell adni.
A jogi keret is igazításra szorul, mert az elmúlt években hol szigorítottak, hol lazítottak rajta, az éppen létező közhangulat szerint. A vidéki önkormányzatok támogatására Könczei Csaba képviselő kidolgozott egy törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna, hogy a községek egymással társulva hozzanak létre menhelyeket, be is nyújtotta a parlamentben, ám azóta azzal szembesült, hogy csak a képviselőházban 16 különböző törvénytervezet foglalkozik a kóbor kutyákkal, és még a szenátusban is lehet néhány – úgyhogy egyelőre ezek összeboronálásával próbálkoznak, de még nem tudni, mikor jutnak közös nevezőre.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
