A válság hatodik éve

Na végre, mégis! – sóhajt fel a benzin és a gázolaj rohamos drágulásától megriadt polgár. Alexandru Nazare pénzügyminiszter ugyanis a múlt héten még nagyon határozottan állította, hogy a kormány nem kíván védelmi intézkedéseket hozni, mert nem engedheti meg magának az áfa 40 százalékos csökkentésével járó, havi egymilliárd lejes bevételkiesést, Ilie Bolojan kormányfő pedig pénteken még elutasította a „populista megoldásokat”. E zord kiállások után azonban naponta kétszer is felfelé módosították a számokat a benzinkutak kijelzőin, és hétfőn már 10 lej fölé kúszott a gázolaj literenkénti ára. Pontosan 20 nappal azután, hogy Bogdan Ivan energiaügyi miniszter magabiztosan kinyilatkoztatta: nem fogjuk ezt a „lélektani határt” átlépni, az iráni háború literenként legfeljebb 10–12 banival jelent majd többet, hiszen raktáraink 102 százalékban telítettek. Ezzel inkább a felkészületlenségéről, mint az előrelátásáról tanúskodott: már másnap kénytelen volt visszakozni, és aztán ő volt az, aki kidolgozta a válsághelyzet kihirdetésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel Románia ismét csak az utolsó helyek egyikére pályázik, hiszen a legtöbb európai országban már előttünk léptek az emberek és a gazdaság védelmében, de a nagyobb baj az, hogy ez a kései reakció nem megfontoltságból ered, hanem csak tűzoltás, és annak sem hatékony.

A javasolt intézkedések ugyanis az elemzők szerint érdemben alig mérsékelik az árakat, csak a további drágítást képesek kicsit lassítani. Jelenleg a benzinkutaknál fizetett árnak 32–38 százaléka maga az üzemanyag (a szükséglet 40 százalékát importáljuk Szaúd-Arábiából), 9–10 százalék a kőolaj-finomító cégeké, és 52–59 százalék tevődik rá különböző adókban és illetékekben, amelyeket az állam zsebel be. Azaz lenne miből engedni anélkül, hogy boruljon a költségvetés, hiszen a drágább benzinből több pénz folyik be az államkincstárba is – egy darabig. Mert a drasztikusan megugró árak miatt – az üzemanyag tavalyhoz képest 40–45 százalékkal drágult – a lakosság és a magánszféra is kevesebb üzemanyagot fog vásárolni, ami visszaesést, tehát kevesebb bevételt fog hozni a deficitcsökkentő intézkedések és az Európa-szerte legmagasabb infláció miatt már tavaly megtorpant gazdaságban. Áprilistól a földgáz árának liberalizálása is beüt (csak a természetes személyek kaptak még egyévi haladékot az újabb egyiptomi csapás előtt), így hát a válság nem szűnik meg, hanem előreláthatóan mélyülni fog. Könnyebb lett volna átvészelni, ha az előző kormányok nem sodorják a csőd szélére az országot, hanem megfontoltan fejlesztik, de előrelátást, víziót, felelősséget, bármilyen jövőépítő kezdeményezést egyetlen román politikustól sem láttunk az elmúlt években.

Épp ellenkezőleg: a mostani üzemanyagválság egy állandósult politikai és társadalmi válsághoz adódik hozzá, ami gazdasági válságot is okozott a koronavírus-járvánnyal beütött, szintén nagyon rosszul kezelt válság után. Mivel egyiket sem oldották meg jól, hatásuk egymásra tevődik: gyakorlatilag hatodik éve van válsághelyzet Romániában. 

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter nyilatkozik. A Ciolacu-kormányokban kutatási, majd gazdasági tárcavezető volt. Fotó: Facebook / Bogdan Ivan