Székelyzsombori változások

Ezúttal a legelső meglepetés bizonyult mondhatni a legfontosabb változásnak, Kunos tiszteletes ugyanis azzal fogadott, hogy jelenleg nem a homoródi elöljárók igazgatják a falu dolgait, hanem egy népesebb, főleg fiatalokból álló csoport, amelynek tudomása van arról, hogy mi a székelyzsomboriak óhaja, s közvetíti azt a szomszédos homoródi városvezetésnek. A hír hamar terjed, ugyanis másnap már jelentkezett ifj. Lőrincz Károly a csoport nevében, aki tudtunkra adta, hogy ők ugyan délelőtt munkahelyen dolgoznak, de a közbejövő pihenő percek alatt szívesen állnak rendelkezésünkre. Zsombor soros bajaira bármikor időt szakítanak, a népes csapat lajstroma pedig egyre nő, ugyanis aki bár egyszer is jelentkezett hívó szavukra, azt már csoporttagnak tartják.

– Még a székelyzsombori fúvószenekarok tagjait is beszámítjuk – toldotta meg ifj. Kunos Lajos –, ugyanis nálunk munkában, ünneplésben is jól esik a muzsika. Zsomborban, mint minden székely helyen, igénylik a fúvósokat, főleg ünnepek alkalmával. Jelenleg tizenöt a zenekari tagok száma. Ne tessék kérdezni, hogy van-e szükségünk még hangszerre, mert arra mindig szükség van. Ha eladóra akadunk, vagy megvesszük, vagy gyűjtünk rá pénzt. Zenetanításra, próbákra a baróti karmester jön hozzánk, ha nem tud jönni, mi magunkra is próbálunk. Készülünk a pünkösdi zenés felvonulásra, ahol fogadnak, ott mindenütt muzsikálunk és elfújjuk a házgazda kedvenc énekét.

A Zsombori vár

Változás változásra

Több évtizednyi vidékjárás okán régi kapcsolatok kötnek Székelyzsomborhoz is. A Kis-Homoród két partját megülő falu egykor a Székelyföldhöz, Udvarhelyszékhez, majd Hargita megyéhez tartozott, az 1968-as közigazgatási átrendezés Brassó megyéhez csatolta. Nem felejtettük el, hogy Oklánd és Homoród között örökös sártenger borította a kavicsos utat, hosszúra nyúlt vita fakadt a szomszédos megyék közötti nézetkülönbségekből, amíg végül eldöntötték, hogy legyen végre aszfaltos út a sár­tenger helyett. A vita végét tán a zsomboriak várták a legjobban, mert az, hogy Zsombor nevében benne van a székely szó, a kívülállók közül senkit sem érdekelt, még az sem, hogy 2011 nyarán megtartott Nyirő-ünnepség alkalmával többen zsombori székely népviseletben jelentek meg, tudatván, hogy ők a tömb­magyar vidékről anno ide telepedett székelyek, a Szászföld és Székelyföld határán lévő falujuk pedig utolsó végvára a két Homoród völgyét megülő székely tömbmagyarságnak. Az eredetileg szász települést a török-tatár betörések megtizedelték, lerombolták a falu feletti várat, megfogyott a falu népe, majd egy pestisjárvány után a környék székelysége újra benépesítette. Nyelvjárásában most sem különbözik a zsombori ember a szomszédos székely településektől. Nem egy kapu mögül ismerősként szólítottak meg, s kiáltottak bányászköszönéssel, hogy „Jószerencsét!” – a vargyasi szénbányákban egykor autóbusznyi zsombori férfiember dolgozott, jó bányász nyugdíjat élveztek, élveznek néhányan még jelenleg is.

Ifj. Lőrincz Károly

Festői környezete van Székelyzsombornak: északon a két Homoród közötti erdősapkás hegyvidék zárja a látóhatárt, ennek egyik, előreugró, sziklás csúcsán trónol a székelyzsombori vár. Dél felől a legendák övezte Rika-hegység emelkedik lomberdőségeivel. – Tulajdonképpen szomszédoknak is mondhatnánk magunkat, mert határosak vagyunk Felsőrákossal: az Írott kő nevű helynél van a hármashatár – vallják az itt élők. 

A székelyzsombori fiatalokkal való beszélgetésből kiderült, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a homoródi városi tanáccsal, a zsombori csoportból városi tanácstag is kikerült, ő képviseli jelenleg a falut. Szándékukban van minden olyan régi székely szokást visszahozni a gyakorlatba, amely az idők során eltűnt.

– Ilyen a határkerülés is, amit egy helyismereti kirándulás formájában élünk meg – mondták –, áldást is lehet kérni a Fennvalótól, hogy mentse meg Zsombort a jégveréstől, az aszálytól. Vaddal is találkozunk, mert nálunk vadászcsoport is működik. 

Hosszú időn keresztül aggodalom töltötte el a faluközösséget, hogy mi lesz a sorsa a település felett emelkedő várnak, mely évről évre pusztult, itt-ott omladozott. Az erődítményt körülölelő várfalat már a régmúltban lebontották, bizonyára házat, melléképületeket raktak belőle az itt letelepedők. Gyakorlatilag már senki nem használta semmilyen célra. Azt azonban mindenkik tudta, s tudja most is, hogy valamikor régen, akárcsak a környékbeli más szász településeken, a faluközösség a várfalak hűvösében tartotta a disznóköltséget (szalonnát, füstölt dolgokat), melyekhez hetente egy alkalommal fért hozzá a tulajdonos, hogy családja számára vihessen abból. Sem a település lakóinak, sem az egyházközségnek nincs és nem is volt lehetősége arra, hogy a vár valamelyes védelmén segíthetett volna – derült ki a Kunos tiszteletessel folytatott beszélgetésből. Mégis, a faluközösség közmunkával kicserélte az egyik várrész felett a romló cserepeket. 

Helyi elemi iskola

A zsombori Várhegyet bő százötven évvel ezelőtt Orbán Balázs is megszemlélte, eredeti rajzán azt Szász-Zsombori régi várként nevezte meg. – Bizonyára meg volt győződve arról, hogy az is szász építők munkája, akárcsak a Kőhalom feletti Kőhalomvára. „Zsombor határfaluja az itt kezdődő Kőhalomszéknek, de azért még itt magyar keblek dobognak – idézzük a legnagyobb székelyt – magyar szót hall s páratlanul szép magyar nőket lát az utas. E falut magyar ­lutheránusok lakják, kik bár a szászos viseletet és épitési módot elsajátiták, de azért nemzetiségüket s azzal hazafias érzelmeiket hün megőrzék, mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, (kik a hét faluban és szász székekben 20 000-nél többen vannak) a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, – ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül. Ezen községek, ezen övéiktől elszakitott, elhagyatott árva nép sokszor folyamodott, hogy ugy közigazgatásilag, mint vallásilag csatoltassanak a magyar érdekekhez, hogy megmentsenek a felettök zsarnokoskodó szászok kimélytelen üldözése és zsarolásától; de mindeddig ezen a mi viszonyaink közt nagy horderejü kérdés eldöntetlenül maradt. Hinni akarom azonban, hogy egy jövő magyar országgyűlés sürgős teendői közé sorolandja ezen kérdés megoldását, s védpaizsa alá veendi ezen elszakitott testvéreket. Mi, mint kezdeményezők, leirásunkban ezennel a Székelyföldhöz csatoljuk. Az emlitett vár a falu mellett északról önállólag felmagasuló hegytetejét koronázza, ezen minden oldalról kerekded meredeken lehanyatló hegynek csekély terjedelmü fennlapját egészen elfoglalja a távolból oly szépen felötlő s idecsatolt képünkön bemutatott ódon vár. Hegyét csigaszerüleg körülkanyargó várútja igen ügyesen volt felvezetve. Ezen még most is meglehetős ép állapotban lévő vár jelentéktelen nagyságu. 50 lépés átmérőjü ötszög udvarát magas, fogrovátkos és lőréses falak környezik. Északi oldalán belől nyitott kis bástya szökel ki a falak vonalából. Délnyugati szögletén egy magas négyszögbástya magasul fel, melynek sokkal ódonabb kinézése van, mint a vár többi falainak. Ezen főbástyához van támasztva a várnak – most gabona-raktárként használt – emeletes épülete, melynek alsó osztályába vezet a szük vaspántos várkapu, egyedüli bejárata e fekvésénél fogva erős várnak. A felirat, mely e kapu felett volt, most olvashatatlan.”

Kunos Lajos evangélikus-lutheránus lelkipásztor

– Mi történt az elmúlt években a zsombori várral? – kérdeztük a fiatalokat.

– Végül 2023-ban hivatalos központi régészeti felmérést végeztek és 2025-ben a műemlékvédők elvégeztették a legfontosabb mentőmunkálatokat olyannyira, hogy a legszükségesebb helyekre még esővízcsatornát is szereltettek – válaszolták. 

Székelyzsombor település történeti és művelődési hagyományai alapján a Homoród mentéhez áll közelebb, helynevei székely-magyarok. Főutcája két oldalán többnyire szász hatást tükröző magas, háromszög és trapéz alakú, barokk díszítésű oromfalas, kőből épült házakat újítanak fel szép, festett virágos ornamentikákkal. Zsomborban működik egy hivatásos bútorfestő asszony, a díszítőművészet sajátos helyi mintakincsét azonban Kunos Éva tiszteletes asszony is próbálja menteni. Néhai Seres András krizbai eredetű néprajzkutató szerint 1840–1870 között Molnár András volt Zsombor jeles festettbútor-készítője, itt is élt a monumentális székely kapukat készítő Rigó Árpád, aki sajnos egész családjával Kanadába telepedett. A jelenlegi művelődési otthon bejáratánál álló székely kapu máréfalvi mester alkotása.

Nyirő-emlékház

Közelebb a mához

Székelyzsomboron 250 magyar evangélikus-lutheránus lelket tartunk nyilván – tudtuk meg Kunos Lajos tiszteletestől – ebbe a számba beletartoznak azok a külföldön élők is, akik egyházfenntartási járulékukkal minket segítenek. Az itt élő unitáriusok számát sajnos nem sikerült megtudnom, valamivel 75 alatt lehet. 

Both Dávid, a Zsomborba is beszolgáló homoródkarácsonyfalvi római katolikus plébános szerint apadóban van a római katolikusok száma: harminc körüli lelket tartanak nyilván. Ez is az oka annak, hogy egyre tovább húzódik a székelyzsombori műemlék jellegű katolikus templom javítása. Itt működött katolikus kántorként Nyirő József édesapja, a közelben van a restaurált kántori lak (jelenleg Nyirő-emlékház), ahol gyerekkorát töltötte az író. Nyirő József márványból faragott mellszobra (Bunaventura Serban, Bákóban élő csángó szobrász munkája) az evangélikus templom előtti téren áll, s Kunos tiszteletes 2012-ben Székelyudvarhelyen azt is kijelentette, hogy ha hazahozzák, a zsomboriak helyet adnak az író halott porainak a szülőfalu temetőjében.

Római katolikus templom

Kunos Lajos lelkipásztor, aki nemrég lépett lelkészi működésének utolsó évébe, az evangélikus templomról mesél. – Templomunk több javítás, alakítás emlékét őrzi. 1867-ből származik a deszkamennyezete, különálló, nemrég felújított harangtornya 1907–1908-ban épült, 16. századi szárnyas oltárát a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik. Jeles lelkészei voltak Zsombornak, mint a krónikaíró Szeli József, akit oly sokszor emleget Orbán Balázs, és a tollforgató Rozsondai József, ő fogadta Orbán Balázst zsombori útja alkalmával. Csak elemi iskolánk működik. A nagyobb gyerekek Kőhalomba járnak magyar líceumba, ahol mi, magyar papok minden felekezetű tanulónak vallásórát tartunk.

Sajnos, egyre jobban romladozik a falu katolikus temploma, amelyben a nagy székely író, Nyirő József fejére öntötték a keresztvizet. Védőszentje Alinai Szent Teréz, 1881–82-ben épült.

Nyirő József

Ahol Jókai is megfordulhatta magát

De vissza még egy kicsit a zsombori várhoz! A középkori eredetű ún. „parasztvárat” 1692-ben javították, feltehetően a kuruc–labanc harcok idején érhette sérülés. Ez az évszám látható az egyik szem­öldökgerendán. Építésének idejéről végleges megállapítás nem született, némelyek 13. századinak, mások 15–16 századinak tartják. A szabálytalan ötszög alakú vár egyik bástyáján harang is volt, azzal riasztották a lakosságot veszedelem idején. Lőrései arról tanúskodnak, hogy védelmi szerepet töltött be. A világhálón olvasható egy olyan bejegyzés, miszerint a várból alagút vezetett volna le a faluba – hogy ennek a szájhagyománynak bármi nyoma lenne, azt a terepen nem igazolják jelek.

Minden poklokon keresztül című történelmi kalandregényét (1884) a zsombori várból indítja Jókai Mór, s a szász–magyar kapcsolatokat jelzi a történet egy másik helyszíne is, a jelenleg teljesen felújított, az idegenforgalmat szolgáló kőhalmi vár. A regény Jókai két, Háromszékről szóló regényével (Bálványosvár és A Damokosok) egyidőben született, s irodalmi alkotásként jelzi az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció felívelését. 

Kunos Éva tiszteletesasszony

Nagy regényírónk 1881-ben kétszer is járt Erdélyben. 1882–83-ban keletkezett regényének cselekménye Zsomborban kezdődik és a kőhalmi várban végződik – idézzük a történet cselekményleírásából. Középső – nagyobbik – részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi közti feszültség áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée pedig rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, minden poklokon keresztül Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik, a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének aktuális politikai célzata van, akárcsak az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.