Különleges időutazásra hívja a látogatókat a Székely menyasszony kiállítás: a Sepsiszentgyörgyön, az Árkosi Kulturális Központban nyílt tárlat esküvőre, szerelemre, hagyományra, a székelyföldi közösség életére villantó történeteket mesél. A látogatók rápillanthatnak Benedek Elek és felesége, Fischer Mária levelezésére, az interaktív installációk segítségével több mint 2800 esküvői fotó – 132 székelyföldi – közül válogathatnak.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet közös kiállítását a megyeszékhelyi Árkosi Kulturális Központ fogadta be, az Olt utcai intézményben pénteken este népes közönség jelenlétében tartották a megnyitót. Budapest, Zágráb és Prága után érkezett Székelyföldre a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása, a Magyar menyasszony utazó kapszulatárlata, amelyet egyedi, térségünkből származó történetekkel és tárgyakkal egészítettek ki.
A sepsiszentgyörgyi megnyitón Ádám Julcsi zenei bevezetője után Kopacz Attila, az Árkosi Kulturális Központ igazgatója és Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője házigazdákként köszöntötték a meghívottakat, a kiállítást Kissné Hlatki Katalin, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke nyitotta meg.
Kissné Hlatki Katalin rámutatott: a Magyar menyasszony kiállítás 2024-ben nyílt meg, 2025-ben pedig elnyerte az Év Kiállítása díjat, a mostani, Székely menyasszony a székelyföldi közösségek történeteire helyezi a hangsúlyt. „A projekt célja, magyarázta, hogy a hagyományos múzeumi kereteken túllépve párbeszédet kezdeményezzen a Kárpát-medencében és azon túl élő magyar közösségekkel, hogy közösen járuljanak hozzá kulturális örökségünk formálásához”. Mint mondta, az elmúlt négy hónapban végzett székelyföldi gyűjtőmunka során 26 székely család nyitotta meg „legféltettebb titkainak tárházát” és a közel száz tárgyból 40 a tárlat anyagába került, köztük kilenc menyasszonyi ruha vagy viselet, továbbá a Székely Nemzeti Múzeum számos tárgyat, korabeli fotót bocsátott a szervezők rendelkezésére. E gyűjtemény, magyarázta Kissné Hlatki Katalin, felidézi „a székely élet nagy örömeit: házasságok, hozománylisták mára már feledésbe merült ismeretlen világát, bemutat 22 nőt, akik képesek egybeszőni sok ezer, sok millió magyar nő életfonalát”.
A kiállítás közérthetően mesél arról – hangsúlyozta beszédében Zsigmond Gábor –, hogyan formálódott a család fogalma az évszázadok során, bemutatja a magyar történelem nagyszerű nőalakjait és velük együtt láttatja a hétköznapok nőtörténeteit. „Hiszen a történelmünk nem csak híres emberek története. A legnagyobb történeteink is az egyének, a családok történeteiből épülnek fel”– tette hozzá. Megjegyezte, miként a Magyar Nemzeti Múzeumban, itt sem pusztán tárgyakat, hanem történeteket mutatnak be, „egy tárgy ugyanis semmit sem ér a mögötte rejlő történet nélkül”. Kevés hely van a Kárpát-medencében, ahol ezek a történetek, a hagyományok, a rítusok, olyan gazdagon élnek tovább, mint itt, Székelyföldön, vélekedett, és köszönetet mondott azoknak, akik saját családi emlékeikkel gazdagították ezt a kiállítást, tárgyakat ajánlottak fel és fényképeket töltöttek fel az online gyűjteménybe (magyarmenyasszony.hu), így e kiállítás is hozzájárul az „élő, közösen formált emlékezet” erősítéséhez.
A tárlat egyik büszkesége a nagy székely mesemondó, Benedek Elek és felesége, Fischer Mária levelezésének bemutatása, „amelyet most láthat először a nagyközönség, és amely nemcsak két ember mély érzelmeiről mesél, hanem arról is, miként fonódik össze a személyes életút a közösség történetével”. „Az egyik legfontosabb cél a látogatók ösztönzése volt – magyarázta Zsigmond Gábor –, hogy mindenki fedezze fel saját családja, lakóhelye és közössége történeteit, és lehetőség szerint azt ossza is meg másokkal. Hiszen így válik a történelem személyessé, és így alakul ki az a közös tudás, a közös identitás, a közös hagyomány, a közös rítus, és alakulnak ki közös történeteink. Ezek azok, amelyek minden körülmények között és mindenkor összekötnek bennünket.”
Simonovics Ildikó, a kiállítás kurátora kifejtette, szeretné, ha ezek a székelyföldi történetek beíródnának Magyarország történetébe. Azt is megjegyezte, a magyar menyasszonynak egyetlen biztos kelléke van: a vőlegény. Megemlítette továbbá, hogy az elmúlt másfél hónapban 134 székely esküvő fényképei kerültek fel az online gyűjteménybe, a kiállításhoz közel 50 felajánlás és 100 tárgy közül válogathattak, miként azt is megjegyezte, hogy az elmúlt ötszáz évünk történetét átfogó, Magyar menyasszony című kiállítást minden idők egyik legnagyobb csapatmunkájával sikerült bemutatni.
A Székely menyasszony kiállítás 2026. április 24-ig látogatható Sepsiszentgyörgyön, majd április 29-től Csíkszeredában várja az érdeklődőket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
