A nemzeti össztermék (GDP) szerkezetére vonatkozó adatok megerősítik, hogy Románia gazdasága strukturális átalakuláson megy keresztül: a fogyasztáson alapuló növekedési modell ereje gyengül, miközben a beruházások válnak a gazdasági növekedés fő hajtóerejévé.
A tavalyi negyedik negyedévi GDP-növekedés részletes adatai szerint a gazdaság az előző negyedévhez képest 1,9 százalákkal zsugorodott. Mivel az előző negyedévben is csökkenést regisztráltak, Románia 2025 második felében technikai recesszióban volt, erre utoljára 2024 első félévében volt példa. Éves szinten a reál-GDP 0,2 százalékkal nőtt 2025 utolsó negyedévében, míg az egész évre vonatkozóan a gazdasági növekedés 0,7 százalék volt, ami enyhe lassulást jelent a 2024-es 0,9 százalékhoz képest. Ez a második egymást követő év, amikor a gazdaság a magas költségvetési hiány ellenére is jóval a potenciálja alatt teljesít – jegyzi meg Vlad Ioniță, a BCR elemzője egy befektetőknek címzett jegyzetében, amelyet a cursdeguvernare.ro közölt.
Jelzések
A beruházások egy százalékponttal járultak hozzá a 2025-ös gazdasági növekedéshez. Az elemző véleménye szerint a növekedés szerkezete a gazdasági modell jelentős változását jelzi. A keresleti oldalon a magánfogyasztás szerény, mindössze 0,4 százalékpontos hozzájárulást nyújtott a 2025-ös GDP-növekedéshez, míg az állami fogyasztás -0,3 százalékpontos negatív hozzájárulást mutatott, ami a fogyasztás általános gyenge dinamikáját tükrözi. Ezzel szemben a beruházások váltak a gazdaság fő hajtóerejévé, 1 százalékponttal járulva hozzá a GDP 2025-ös növekedéséhez, bár „a negyedéves alakulás viszonylag lapos volt, ami kedvező bázishatásokra is utal” – állítja a BCR közgazdásza. A nettó export az egész évre nézve negatív, -0,6 százalékpontos hozzájárulást, míg a készletváltozás viszonylag semleges, 0,2 százalékpontos hozzájárulást jelentett.
Ștefan Posea, az ING Románia közgazdásza szintén a fogyasztás rendkívül szerény GDP-hozzájárulására mutat rá a hosszú távú átlagokhoz képest, ami 0,4 százalékpont a korábbi 3–4 százalék helyett. „Ezek az alacsony ráták rávilágítanak a régóta a fogyasztáson alapuló román gazdasági modell korlátaira. A jelenlegi kiigazítási fázis egy befektetéseken alapuló növekedés felé történő újbóli egyensúlykeresést tükröz, amely arra lenne hivatott, hogy a gazdaság termelési kapacitását támogassa” – emelte ki a szakértő.
A kínálati oldalon az építőipar járult hozzá a legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez, 0,5 százalékponttal növelve a 2025-ös GDP-t. A mezőgazdaság hozzájárulása 0,2 százalékpont volt, az ipar része a növekedésben inkább semleges, míg a szolgáltatásoké enyhén negatív, ezek -0,1 százalékpontos hatást gyakoroltak, bár az IT&C szektor továbbra is pozitív hatással volt a növekedésre nézve.
Kilátások
A 2026-ra vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban Vlad Ioniță úgy véli, hogy „a háztartások fogyasztása várhatóan mérsékelt marad az év első felében, a továbbra is szigorú pénzügyi feltételek és a reáljövedelmekre nehezedő nyomás miatt. Ezzel szemben a beruházások felgyorsulhatnak, hiszen ezen a téren jelentős mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésre. A nettó export hozzájárulása a gazdasági növekedéshez nagyrészt semleges lehet, bár fennáll a kockázata egy enyhe negatív nyomásnak az év második felében, amennyiben a beruházásokkal és a fogyasztás újraindulásával együtt az import újra felfelé ível. Ugyanakkor a 2025. év végi negatív bázishatás továbbra is nyomást gyakorol a 2026-os gazdasági növekedési kilátásokra.”
Források
A tavalyi költségvetési végrehajtás szerint a 2025-ben megvalósult állami beruházások összesen körülbelül 137,5 milliárd lejt tettek ki, ami a GDP körülbelül 7,2 százalékát jelentette. Ilie Bolojan miniszterelnök szerint „a legmagasabb szintű állami beruházások zajlottak Románia ’89 december utáni történelmében”. A beruházások teljes összegéből jelentős rész – több mint 56 százalék – érkezett európai forrásokból, a fennmaradó részt pedig a hazai költségvetésből biztosították. Alexandru Nazare pénzügyminiszter a 2026-os költségvetést „reálisnak, felelősségteljesnek és kiegyensúlyozottnak” nevezte, amely „azonban a beruházások és a Romániába vonzott európai források új rekordszintjére épül”.
Nazare szerint a 2026-os költségvetésben több mint 100 milliárd lejt fordítanak állami beruházásokra, az összeg magában foglalja a Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia Tervből (PNRR), a kohéziós alapokból és egyéb európai mechanizmusokból származó forrásokat is. Kifejtette: a PNRR-ből származó összegeken felül 5 milliárd eurós kiadást terveznek a minisztériumok számára a kohéziós alapokból, ezen felül további 5 milliárd euró európai forrás érkezik a mezőgazdaságba. Mindösszesen körülbelül 20 milliárd euró a beruházási pénzek összege a 2026-os költségvetésben, ami több mint 100 milliárd lejnek felel meg. Nazare kiemelte a beruházásorientált kiadások szerepét mint a gazdasági növekedés fő hajtóerejét és az országos infrastrukturális lemaradások csökkentésének fő eszközét.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
