A szülőföld elvesztésének fájdalmáról, a kárpátaljai magyarság szorongatott helyzetéről, a hit megtartó erejéről és az irodalom szerepéről beszélt kovásznai könyvbemutatóján Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő és író. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola, valamint az Ignácz Rózsa Irodalmi Kör és a Városi Művelődési Ház által szervezett eseményen a szerző két új kötetét, az Ahogy világra jöttünk című verseskönyvet és A hetedik nap című, válogatott istenes verseket tartalmazó kötetet mutatták be.
Bár a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola által szervezett Csoma-napok programsorozatának gerincét a március 26. és 28. között sorra kerülő rendezvények jelentik, a főhajtás Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt már hétfőn kezdetét vette a Művelődési Központban bemutatott irodalmi esttel, amelyen a Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjai Czilli Aranka magyar szakos tanár, költő rendezésében a kárpátaljai származású, Magyarországon élő Lőrincz P. Gabriella költő műveiből készült összeállításukat vitték színre. A József Attila-díjas Lőrincz P. Gabriella költő kedden este mutatta be a Csoma Emlékközpontban Ahogy világra jöttünk című verseskönyvét és A hetedik nap című, válogatott istenes verseket tartalmazó legújabb kötetét.
Az est elején Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke arra emlékeztetett, hogy napjainkban, amikor emberek kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket gyermekeik jövője érdekében, különös súlyt kapnak azok a szavak, amelyek az otthonról, a kertről, a szabadságról és a földről szólnak. Úgy fogalmazott: Lőrincz P. Gabriella megszólalásaiban és költészetében különös erővel jelenik meg az a tapasztalat, hogy a hátrahagyott házak, kertek, otthonok és szülőföldek nem pusztán földrajzi helyek, hanem az emberi méltóság és identitás részei.
A szerző munkásságát Czilli Aranka magyar szakos tanár ismertette. Elhangzott, hogy a Beregszászon (Kárpátalján) 1982-ben született Lőrincz P. Gabriella Bella István- és József Attila-díjas költő, író, aki 2019-ben családjával Magyarországra költözött az ukrajnai helyzet következményei miatt, jelenleg Szandán él és alkot. A bemutatón pályájának kilencedik és tizedik kötete került a középpontba. Az est egyik emlékezetes pillanatát a XI. B osztályos diákok előadása jelentette: a fiatalok a Becsek-Nagy Attila által szerzett dallammal szólaltatták meg az Ahogy világra jöttünk címadó versét. A szerző elmondta, a közösségi oldalon megosztotta a dalt, rövid idő alatt több ezer emberhez jutott el Erdélyben, Magyarországon, Kárpátalján és szerte a Kárpát-medencében.
Lőrincz P. Gabriella a kovásznai előadáson. Fotó: Kerekes Csanád
Lőrincz P. Gabriella arról beszélt, hogy eredetileg nem akart versben írni a szülőföldjén uralkodó állapotokról. Amikor 2014-ben megérkeztek az első behívók a családjába, majd 2015-ben hazahozták Beregszászra az első elesett húszéves fiatalembert, aki férje tanítványa volt, úgy gondolta, ezekről a dolgokról inkább tárcában vagy publicisztikában tud majd megszólalni. Később mégis arra jutott, hogy számára a vers az igazi otthon, és végül ezen a nyelven tudta leginkább megfogalmazni mindazt, amit a háború, az elszakadás és a veszteség jelent. Mint mondta, a kötet rövid terjedelme ellenére nehéz munka volt, a szerkesztővel számos szöveget kihagytak, részben a téma érzékenysége, részben a saját biztonsága miatt.
A költő őszintén beszélt a Magyarországra település utáni tapasztalatairól is. Felidézte: többször szembesült azzal, hogy „nem olyan magyarnak” tekintik, mint az anyaországiakat, holott – hangsúlyozta – dédszülei is az egykori Magyarországot építették, és vérük folyt a magyar nemzetért. A kötet egyik központi kérdését abban a sorban jelölte meg, amely szerint „hány világon át bolyongsz mindenki igazai között”. Úgy vélte, még akkor is, ha a szülőföldjéről a hazájába költözött, az elszakadás gyökértépéssel járt. Bár Szandán, a palóc vidéken otthonra lelt, megszerette az ottani embereket, a kultúrát és a tájat, Kárpátalja mégis pótolhatatlan marad számára. Beregszászi házát és lakását sem adta el, mert továbbra is reménykedik a hazatérésben, noha időközben már a háborús pusztítás nyomai is megjelentek rajta.
Jelenet az Ahogy a világra jöttünk című előadásból. Fotó: Kerekes Csanád
A beszélgetés során szó esett a 2024-ben megjelent, Történetek az árnyékból című novelláskötetről is, amelyet a szerző az Ahogy világra jöttünk testvérkötetének nevezett. Elmondta: prózában nehezebb volt megszólaltatnia ezt a világot, mert a szereplőket életre kellett hívni, ugyanakkor ügyelnie kellett arra is, hogy az írásaival ne ártson az otthon maradottaknak. Hangsúlyozta, a kárpátaljai viszonyok között az írott sajtót is figyelik a hatóságok, és nem mindegy, ki mit és milyen hangsúllyal mond ki. Bírálta az oktatási és nyelvtörvényt is, amely szerinte megfosztotta a kárpátaljai magyarokat korábban élvezett jogaik egy részétől, s különösen súlyosnak nevezte, hogy a magyar gyermekeknek egyre több tantárgyat kell ukrán nyelven elsajátítaniuk.
A beszélgetés második részében A hetedik nap című kötetről esett szó. Lőrincz P. Gabriella elmondta, ez a tizedik könyve, amely 2009 és 2025 között született istenes verseiből válogat. A kötet címét egy régebbi verse adta, amely annak a kérdésnek a nyomába ered, mi történhetett a hetedik napon, amikor Isten megpihent. Úgy fogalmazott: az ember ma már nem pihen, és nem szenteli meg azt a napot sem, amelyet erre kapott. Hangsúlyozta, Istennek nincs szüksége az emberre, az embernek azonban nincs semmije Isten nélkül. A könyv borítójára tudatosan Mihály arkangyal került, amint legyőzi a sárkányt: ez számára annak a jelképe, hogy bár az ember sok mindent elront a teremtett világban, a végső szó mégis Istené, aki szükség esetén közbelép.
Az est végén Lőrincz P. Gabriella felolvasta a Kovásznának írt Áldás Kovásznára című versét, amelyben a táj szépségét és a közösség megmaradásának fontosságát fogalmazta meg. Mint mondta, amikor honvágya van, Erdélybe jön, mert itt újra megtalálja azt, amit a szülőföld elvesztése után keres.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
