Április bolondjaMikor lesz szebb a jövő?

Látván, hogy a Földön olyan állapotok uralkodnak, aminek jó vége nem lehet, tegnap, március 31-én titokban összegyűltek a világ legfontosabbnak tartott politikai vezetői, elnökök, miniszterelnökök, pártvezérek, valamit az öt világvallás (kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus és a zsidó vallás) képviselői, hogy megtárgyalják, miként lehet ebből a lehetetlen helyzetből kimozdítani a világot. De az orvostudomány legjelentősebb képviselőit és a tudósokat is meghívták a találkozóra, mégpedig egy tudományos kísérlet elvégzésére, hogy tanulmányozzák az igazságszérum hatását a résztvevőkre. Ezektől a szakemberektől a vendégek egy pohár borba kevert igazságszérumot, tiopentál-nátriumot (amely állítólag a legjobb ilyen hatóanyag) kaptak a köszöntésükkor, amikor megérkeztek. (A bort azért, mert köztudottan borban az igazság.) De a tárgyalások kávészüneteiben is adagoltak belőle nekik úgy, hogy a vendégek italába, kávéjába, teájába (és whiskyjébe) is tettek, hogy mind az alkoholisták, mind az antialkoholisták megkapják igazságszérum-adagjukat.

A kezdeményezők tulajdonképpen a keresztény vallás (2,3–2,5 milliárd hívővel) vezetői voltak, élen Ferenc pápával, valamint az iszlám vallás vezetői (1,9–2 milliárd követővel). Ez utóbbiak nevét nem hozták nyilvánosságra, nehogy a találkozóra menet útközben lelőjék őket az amerikaiak vagy az izraeliek. Aztán – hogy csak néhány fontosabb vezetőt említsünk – ott volt az USA elnöke, Donald Trump, az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, a kínai pártfőtitkár, Hszi Csi-ping, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, az iszlám államok vezetői, de több olyan kisebb ország feje is, amelyek atombombával rendelkeznek, mint Kim Dzsongun, Észak-Korea vezére. Az Európai Uniót Ursula von der Leyen képviselte, de jelen voltak a tagországok vezetői is. Tőlünk, mert Románia fontos ország, Nicușor Dan, Ilie Bolojan és a kormány saját ellenzéki tagja, Sorin Grindeanu is. A találkozás helyszíne is szigorúan titkos volt. Az esemény egy óriási teremben zajlott, de a fontosabbakat és egymást ellenségnek tekintőket (gyakorlatilag mindenkit) külön golyóálló üvegkalickákban helyezték el.

A rendkívüli biztonsági körülmények közepette jelen voltak a tárgyalók mellett a legfontosabb hírszerző szolgálatok (az amerikai CIA, az orosz FSZB és GRU, az izraeli Moszad stb.) képviselői és fedésben levő tagjai is, így sikerült informá­ciókat szerezni az ott titokban történtekről, amelyeket – szokás szerint – rögtön kiszivárogtattak. Így első kézből értesültem én is azokról. 

A tanácskozás a római pápa felszólalásával kezdődött, aki vállvetve Mohamed próféta képviselőjével arra kérte a résztvevőket, hogy gyónják meg az emberiesség ellen elkövetett bűneiket, és ha azt teszik, a többiek részesítsék őket teljes feloldozásban. Mindenkit feleskettek úgy, ahogy a bírósági tárgylásokon is szokták. Volt, aki a Bibliára, mások a Koránra vagy más vallások szent irataira, saját istenükre, ismét mások alkotmányukra, de volt olyan is, aki egy köteg pénzre esküdött, hogy az igazat és csakis az igazat mondja.

Az igazságszérum és az eskü együttesen kifejtette hatását. Elsőnek Donald Trump emelkedett szólásra, aki elismerte, hogy ő vizet prédikált és bort ivott, mármint békét prédikált és háborút kezdett Benjámín Netanjáhúval együtt, amiért elnézést kért, mert melléfogott, és a háború hosszúra nyúlt, mint a jó rágógumi. Az Iránt képviselő legfőbb vezető bevallotta, hogy ők tényleg atombombát akartak volna készíteni és Izraelt elpusztítani. Ugyanezt tette az orosz elnök, Putyin is, aki elmondta, hogy ő kezdte a háborút az ukránok ellen, és nem gondolta, hogy az ilyen hosszúra nyúlik. Zelenszkij azt vallotta, hogy bizony ők is hibásak, mert a kisebbségeket fel akarták számolni, így az orosz kisebbséget is, és nem tárgyaltak már a legelején az oroszokkal. Bevallotta azt is, hogy ő záratta el a Barátság kőolajvezetéket, az unió vezetőivel teljes egyetértésben. 

Hszi Csin-ping azt vallotta, hogy nekik is vannak terveik, szeretnék teljesen meghódítani a világot, de egyelőre csak Tajván elfoglalására gondoltak, és arra, hogy az amerikaiakat kikergessék a Dél-kínai-tengerről, amire most igazán lenne lehetőségük, mert az oroszok Ukrajnával, az amerikaiak a perzsa-öbölbéli háborúkkal vannak elfoglalva, és rájuk senki sem figyel, de majd megbánják. 

Ursula von der Leyen szintén férfiasan bevallotta, hogy neki és az unió vezetőinek legfontosabb feladata, akárcsak a Tisza Párt vezérének, Magyar Péternek, hogy leváltsák Orbán Viktort és pártját, a Fideszt. Orbán Viktor pedig azt vallotta: azért harcol, hogy hatalmon maradjon s továbbra is keresztbe tegyen Ukrajnának és az uniónak. A francia elnök, Emmanuel Macron azt vallotta be, hogy egy új, európai NATO főnöke szeretne lenni, mert lejár francia elnöksége. Kim Dzsongun meg elismerte, hogy az atombombát nemcsak az ország védelmére akarja használni, hanem az Egyesült Államokat és Japánt venné célba. A mi küldöttségünkből Sorin Grindeanu meg azt, hogy ők továbbra is úgy szeretnének kormányon lenni, mintha ellenzékben lennének.

Miután ilyen szépen bevallották céljaikat és azok hátterét, és bűnbánatot gyakoroltak, következtek a „gyónások” utáni erős fogadalmak. Közben az igazságszérum hatása elpárolgott a résztvevőkből, ezért úgy érezték, ha kell, hazudhatnak. 

Az iráni legfőbb vezető megfogadta, hogy Irán többé nem fenyegeti Izraelt és nem fog atombombát gyártani. (Esetleg venne csak néhányat.) Nem támadják tovább a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalmat. Donald Trump azt vállalta, hogy megállítja Benjámín Netanjáhú izraeli elnökkel együtt az Irán elleni háborút, nem fogja kérni többet Grönland szigetét Dániától, és fel sem veti annak elfoglalását addig, míg a dánok önként nem adják át nekik. Putyin ezek után azt mondta, hogy azonnal elrendeli a tűzszünetet Ukrajnában. Zelenszkij meg megígérte, hogy megadja a kisebbségek minden jogát és megnyitja a Barátság kőolajvezetéket. A vitatott területeken ENSZ-felhatalmazással és ellenőrzéssel népszavazást tartanak a területek hovatartozásával kapcsolatban. Orbán Viktor meg azt ígérte, hogy engedélyezi a 90 milliárd eurós kölcsön folyósítását Ukrajnának – békés célokra. Mindezek hallatán Ursula von der Leyen sem adta alább, és azt monda, felfüggesztik az Oroszország elleni olaj- és gázembargót, és visszaállítják a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetéket, Magyarország megkapja befagyasztott pénzeit az uniótól. Orbán Viktor még azt is hozzáfűzte, hogy a választások után koalíciós kormányzást fognak megvalósítani Magyar Péterrel, aki viszont azt állította, hogy többet nem beszél a fideszesek korrupciójáról. Pláne, ha ő is részesül belőle. Robert Fico megfogadta, hogy végérvényesen eltörlik a Beneš-dekrétumokat, a kárvallottaknak pedig visszajuttatják az elkobzott ingatlanaikat. Kim Dzsongun azt mondta, hogy bevezeti a többpártrendszert és egyetért a két Korea egyesítésével. A brit miniszterelnök, Keir Starmer vállalta, hogy a barátság a régi lesz az USA és Nagy-Britannia között, amire Trump rávágta, hogy akkor nem állnak ki a NATO-ból. Az arab államok képviselői egyöntetűen megígérték, hogy az olajválság megfékezése végett a kőolaj hordónkénti árát egységesen 50 dollárra korlátozzák. Mire Putyin rálicitált: 49 dollárral. Ilie Bolojan megígérte, hogy csökkentik az adókat. Sorin Grindeanu meg azt, hogy nem buktatja meg a kormányt. A római pápa megegyezett abban a görögkeleti pátriárkákkal, hogy a két húsvét egyszerre legyen, mindig április első hétvégéjén.

Mindezekről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben mindenki egyetértett azzal is, hogy határviták esetén az illető területeken élők döntsék el népszavazással azt, hogy mit szeretnének, vagy melyik országhoz akarnak tartozni, és soha többé nem indítanak háborút, hanem tárgyalásos úton megegyeznek. Mindenki sugárzott a boldogságtól. Kézfelemeléssel, egyöntetűen megszavazták azt is, hogy nem költenek többet fegyverkezésre, és a felszabaduló pénzeket oktatásra, az egészségügyi ellátás javítására, környezetvédelemre költik. 

Miután ilyenformán úgy nézett ki, hogy kitör a világbéke, egy közös vacsorát szerveztek a résztvevőknek, és mivel az óra elütötte már az éjfélt, úgy tervezték, hogy az addig ellenségnek számítókat egymás mellé ültetik. A pezsgő már be volt hűtve, hogy koccintsanak a sikerre. A szervezők ismét gondoskodtak arról, hogy igazságszérumot keverjenek a pezsgőjükbe. 

Miután koccintottak a találkozó sikerére, a résztvevők egyike az órájára nézett és felkiáltott: „Éjfél elmúlt, már április elseje van, a bolondok napja!” A többiek kórusban kiáltották: „Úgy van!, Úgy van!” A hang­adók egyike a mikrofonhoz lépett, és azt mondta újabb őszinteségi rohamában: „Majd bolondok leszünk betartani ígérteinket! Mondhatjuk, hogy csak április bolondját járattuk egymással és a világgal.” A javaslatot szavazásra bocsátotta, s közfelkiáltással és kézfelemeléssel mindenki egyetértett vele.

A biztonságiak nehezen tudták visszaterelni egymással ellenséges védenceiket a különálló, golyóálló üvegű kuckóikba. Szerencsére senkinek nem engedték meg, hogy fegyvert viseljen (de golyóálló mellényt – biztos, ami biztos – viseltek, mert le is lőtték volna ismét egymást).

Hát nem érdekes? Az lenne a normális – béke, kölcsönös tisztelet, megegyezés –, ami napjainkban bolondságnak, áprilisi tréfának tűnik. Ami manapság abnormális a világon – háború, atombombával való fenyegetés, olaj- és energiaár-robbanás, kilátástalanság –, az a természetes.

Illusztráció. Fotó: Pixabay.com