HúsvétAz élő derűlátás ünnepe

Húsvét ünnepe minden esztendőben az élet győzelmének örömhírét hozza el számunkra. Nem csupán emlékezés ez, hanem annak az élő reménységnek a megújulása, hogy Isten minden körülmények között győzedelmeskedik. Jézus főpapi imájának szavai különös erővel szólnak hozzánk: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Jn 17,3)

Az emberi élet tapasztalata azt mutatja, hogy újra és újra átéljük a nagypénteki megpróbáltatásokat. Vannak időszakok, amikor a szenvedés, a veszteség és a bizonytalanság árnyéka borul ránk. Személyes életünkben és a történelem folyamán is sokszor úgy tűnt, mintha a rossz erői kerekednének végérvényesen felül. Amikor háborúk dúltak, amikor az emberi gonoszság elsötétítette az eget – így van ez a jelenben tomboló háborúk árnyékában is –, sokszor éreztük reménytelennek az emberi létezést. Talán azért, mert szem elől tévesztettük a nagypéntek utáni harmadnap üzenetét: Isten szabadítása soha nem hagy cserben! Még akkor sem, ha időnként türelmetlenek vagyunk azt kivárni!

Húsvét üzenete éppen ebben az isteni távlatban ragyog fel. Ha mélyebben megismerjük Isten szeretetét, hűségét, és Jézus tanítása szerint tekintünk életünkre, rádöbbenünk: minden látszólagos veszteség és igazságtalanság ellenére végső soron Isten ügye győzedelmeskedik. Lehetnek megtorpanások, lehetnek látszólagos vereségek, de végső soron minden nagypéntek után elérkezik húsvét diadala.

Az istenismeret, amelyről Jézus beszél, több mint puszta tudás. Ez a megismerés belső megvilágosodást, megtapasztalást jelent, amely valósággal újjáteremti életünket. Amikor Isten szeretetében kezdünk élni, új látást nyerünk: túl tudunk tekinteni a nagypénteki kereszten, és meglátjuk a húsvéti hajnal fényét életünk minden helyzetében.

Ez a felismerés azonban nem maradhat megtapasztalt igazságként, Jézus példájának követésében kell életté válnia. A hit, a szeretet és a jó cselekvése által valósággá válik bennünk az örök élet. Amikor egymás felé fordulunk, amikor irgalmasságot gyakorlunk, amikor az igazságot képviseljük, akkor válunk Isten ügyének munkatársaivá.

Különös jelentőséget ad idei húsvéti ünneplésünknek, hogy a küldetés évében élünk. Amiként Isten elküldte Jézust hozzánk, úgy küld el mindannyiunkat is a világba. Küldetésünk, hogy részesei legyünk az ő ügyének: általunk is győzedelmeskedjék a jóság a rossz felett, az igazság az igazságtalanság felett, és az élet a halál felett.

Újjászületett küldetéstudatunk, hitünk és élni akarásunk által teljenek meg szeretettel családjaink, támadjanak fel elnéptelenedő falvaink, népesedjenek be kiüresedő templomaink. Tanúságtételünk legyen erőforrás közösségünk számára, és legyen válasz a világ kihívásaira. Egy olyan korban, amikor a háborúk és a megosztottság egyre inkább elhatalmasodni látszik, különösen fontos, hogy rátaláljunk a béke és bizakodás útjára.

Húsvét az élő derűlátás ünnepe: annak bizonyossága, hogy Isten szeretete hordozza a mindenséget. E felismerés teheti számunkra teljessé a világot. Ez nem egyszerű ábránd, hanem mély hit abban, hogy életünk minden keresztje mögött ott ragyog a feltámadás ígérete.

Kívánom, hogy e szent ünnep erősítse meg bennünk ezt a látást, mélyítse el Isten megismerését, és tegye életünket a hit, a szeretet és a jóság élő tanúságtételévé.

Kovács István,
a Magyar Unitárius Egyház püspöke