Alig egy hónappal az Irán elleni újabb légicsapások és a Hormuzi-szoros lezárása után az Erste Group új különjelentést készÃtett a román gazdaságról. Eszerint az országnak az energiaellátás tekintetében van mozgástere, ugyanakkor költségvetési szempontból a legsebezhetÅ‘bb a régióban – idézi az elemzést a cursdeguvernare.ro portál.
A szűk fiskális mozgástér és az alacsony importenergia-függÅ‘ség kombinációja egyedülálló profilt kölcsönöz Romániának a régióban: az ország a legjobban védett az árak hirtelen emelkedésétÅ‘l, ugyanakkor a leginkább ki van téve egy esetleges recesszió vagy kamatemelés következményeiÂnek. Az osztrák bank jelentése elemzi a régió jelenlegi gazdasági helyzetét, és összehasonlÃtja azt az ukrajnai háború elÅ‘tti helyzettel.Â
Â
Visszapillantás
A pandémiát követÅ‘ szinkronizált fellendülés hátterében a magas szintű monetáris lazÃtás által táplált szilárd gazdasági növekedés állt. ErÅ‘teljesen növekedett a kereslet és a fogyasztás, ez is fűtötte a gazdasági újraindulást, ami a növekvÅ‘ bevételeknek köszönhetÅ‘en javÃtotta az állami költségvetési pályákat is.
Ezzel szemben a 2025-ös évben geopolitikai és kÃnálati sokkhatásokhoz alkalmazkodni próbáló gazdaságokat lehet látni a régióban. A monetáris politika szigorÃtó irányvonalról semlegesre váltott, de a korlátok továbbra is megmaradtak az inflációs nyomás miatt, mely ugyan mérséklÅ‘dött, de továbbra is a cél felett maradt, elsÅ‘sorban a bérszÃnvonal és az energetikai kitettség okozta merevség miatt. A növekedés törékeny és a belföldi kereslettÅ‘l függ, miközben a külsÅ‘ keresletet a vámtarifák és Németország lassú fellendülése határozza meg. A költségvetési helyzet több kelet-közép-európai országban is romlott, ami korlátozta a politikai mozgásteret, a költségvetési hiány szintje Lengyelországban és Romániában magas.
Â
Kilátások
A 2026-os növekedés várhatóan pozitÃv marad a régióban. Az egyetlen kivétel Románia, ahol a költségvetési konszolidáció negatÃvan hatott a gazdaságra 2025 második felében – fogalmaznak a jelentésben. MÃg Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia pozitÃv átviteli hatásoknak örvend, Romániában a megszorÃtó intézkedések a gazdaság lassulásához vezettek, amely Ãgy gyengébb pozÃcióból indult 2026-ban.Â
Románia sebezhetősége elsősorban a gyenge államháztartási helyzetnek tudható be. Ha Romániának be kell avatkoznia és támogatnia kell az energiaárakat, a szűk fiskális tér miatt üllő és kalapács között találja magát – jegyzik meg az osztrák bank közgazdászai.
A régióban Romániában és Lengyelországban a legnagyobb a költségvetési hiány, Románia strukturális egyenlege ráadásul jelentÅ‘sen gyengébb, mint 2021-ben. Az államadósság szinte minden országban nÅ‘tt, de a hiány és a strukturális egyenleg kombinációja leginkább Bukarest reagálási képességét gyengÃti.Â
Ami pozitÃvum, hogy a régió országai közül Romániában a legkisebb az energiaimport-függÅ‘ség, az energiahordozók behozatala a szükséglet mintegy 30 százalékát teszi ki. A jelentés szerint Csehország és Szerbia 40, a kelet-közép-európai országok többsége pedig – beleértve Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot – 40–50 százalékban függ az importtól. Az EU-átlag 57 százalék.
Ugyanakkor a jelentés rámutat arra, hogy a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok felhasználása a nettó villamosÂenergia-termelésben már az ukrajnai háború hatására növekedni kezdett.
Â
Fiskális nyomás
A 2025-ös monetáris politika a régióban sokkal szigorúbb, mint 2021-ben – áll az elemzésben, hiszen a kamatlábak jelenleg összehasonlÃthatatlanul magasabbak. MÃg 2021-ben a központi bankok éppen csak elkezdtek reagálni az infláció emelkedésére, a 2025-ös helyzet az inflációs sokk utáni szigorÃtási ciklust mutatja, amelyben a legtöbb központi bank strukturálisan magasabb kamatlábakat tartott fenn az árstabilitás védelme érdekében – jegyzik meg a közgazdászok.
Románia – Magyarország és Lengyelország mellett – a legmagasabb átlagos kamatlábakkal rendelkezÅ‘ országok között van (kb. 6,5 százalék 2025-ben, szemben a 2021-es 1,4 százalékkal). SÅ‘t, e három országban a mérlegek a GDP-hez viszonyÃtott arányukban még mindig a világjárványt megelÅ‘zÅ‘ szint felett vannak – fogalmaznak a bank szakemberei. Ez azt jelenti, hogy a központi bank nagyon sok pénzt pumpált a gazdaságba, és a normalizációs folyamat (az ösztönzÅ‘k visszavonása) ebben a három országban még nem ért véget.
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.