Szélsőségesek vonultak fel Bölönben

A nacionalista vezér az ortodox virágvasárnap alkalmából kereste fel Bölönt. Az általa közzétett fényképek tanúsága szerint közel húszan – köztük tizenéves fiatalok és a község ortodox papja, Ovidiu Anastazie Gai­tean – kísérték el a falujárására. Trikolóros zászlóval és festett szentképekkel bőven felszerelkezve hirdették: ők a román nép büszke képviselői.

Bejegyzése szerint Bölönben valamikor az „erős és többségi román közösség” három ortodox templommal és román nyelvű iskolával rendelkezett, de időközben súlyos számbeli kisebbségbe kerültek, manapság az ortodox templomban jó esetben tíz helybéli vesz részt a szent liturgián. Az iskolában román tannyelvű osztályok működnek, de azokba „roma etnikumú, pünkösdista családok gyermekei” járnak – siránkozott. 

Valótlanságoktól hemzsegő „történelmi” eszmefuttatásában arról is ír, hogy az 1918-as Nagy Egyesülést követően ortodox templomok épültek Kovászna megyében és Bölönben is 1937-ben. A templom túlélte a bécsi döntést követő templomrombolásokat, és azt is, hogy a háborúban ágyúval lőtték. A falu román férfijai közül viszont sokan elvesztek: „már a megszállás első éjszakáján kivégezték” őket, a nőket megalázták, „térdre, kukoricaszemekre kényszerítették, amíg azok a húsukba nem vágtak, hogy rávegyék őket ortodox hitük elhagyására”. Nem hoztak semmi jót a következő évtizedek sem: a kommunizmus időszakában, a Magyar Autonóm Tartomány idején is folytatták az etnikai tisztogatást, majd 1990 után sem tett semmit a román állam „a múltbeli igazságtalanságok ellensúlyozására vagy jóvátételére”. Az új „diktátum”, azaz az RMDSZ–Magyarország közös kormányzása olyan erős, hogy azok már közvetlenül Románia nemzetbiztonságát érintik – jelentette ki. A ma unitáriusként szolgáló templom eredetileg ortodox volt – láthatja mindenki formájáról – állítja a „nemzetvédő”. A templom a román összefogásból született: a falu legtehetségesebb fiatalját – hogy kit is, arról nem ír – „magasabb tanulmányokra” küldték, hogy képes legyen olyan ortodox templomot tervezni, amely egyesíti a román építészeti stílusokat, majd fel is építették azt. „Az idők során azonban ezt a templomot elvették, megszűnt román lenni: a toronyról levették a keresztet és unitárius templommá alakították. Bárki, aki messziről látja, azt hiszi, ortodox, román templom, mert úgy néz ki” – fogalmazott Mihai Târnoveanu.

Kozma Albert bölöni unitárius lelkész elítélte a Calea Neamului ortodox virágvasárnapi felvonulását, s azt „nacionalista, gyűlölködő uszításnak” mondta. „Az úzvölgyi esethez hasonló esemény zajlott le békés falunkban húsvét első napján: zászlós, hőbörgő, múltját Bölönben igazolni akaró tömeg vonult végig a falu utcáin, miközben mi ünnepeltük a Názáreti Jézus szellemi feltámadását”. A Mihai Târnoveanu által írtak alapján a falu történetét nem ismerők azt hihetnék, Bölön románságának évszázadokon át kegyetlen és embertelen bánásmódban volt része – írta a lelkész. Kozma Albert szerint, aki a falu és az unitárius templom múltját szeretné megismerni, olvassa Fehér János művészettörténésznek az egyházközség felkérésére írt, latin, német és magyar nyelvű levéltári anyagot feldolgozó A Bölöni unitárius templomvár című könyvét, mert az nem mítoszba illő, kitalált történetet mesél a faluról és az „elvett, ortodoxból átalakított unitárius templomról”, hanem tényeket rögzít.

Kozma Albert arról is ír: mivel úgy tűnt, Târnoveanu bejegyzése Bölön ortodox lelkészének elmesélésén alapszik, telefonon felhívta Ovidiu Anastazie Gaiteant, aki tagadta, hogy valótlan történeteket mondott volna. Hozzá a vendégek azon cím alatt jelentkeztek be, hogy alapítványi segélycsomagokat vinnének Bölönbe. Ő úgy véli, a faluban békességben élt egymás mellett minden nemzet. „Tény az, hogy egy ilyen látogatás veszélyt jelent az itt élő magyarokra, s ezt szó nélkül nem hagyhatjuk és nem is hagyjuk. Hasonló indulatos, gyűlölködő embereknek nincs helyük Bölönben” – zárta közösségi oldalán közzétett írását az unitárius lelkész.