Nincs itt az ideje az összeomlásnak

Érthető e viszonyulás, hiszen 2010-től, mióta az egyszerűsített honosítási eljárás nyomán százezrek igényelhették Erdélyből is a magyar állampolgárságot, a szavazás nagyon sok itt élő számára nem egyszerűen egy kormány és ellenzéke közti választás volt. Nem egy racionális, érvek és ellenérvek számbavételével, hideg fejjel meghozott döntés, hanem elsősorban érzelmi ügy: a nemzethez tartozás szimbolikus megerősítése.

Bár a magyarországi, a romániai és a nemzetközi nyilvánosságban is nagyon sokan erőltették azt a narratívát, mely szerint Orbán Viktorék támogatásokkal „vásárolták meg” a külhoni magyar szavazókat, ennél minden bizonnyal sokkal többet nyom a latban az, hogy a Fidesz-KDNP volt az a politikai erő, amely történelmi igazságtételt szolgáltatott a gyászos emlékezetű 2004-es népszavazás után, s a könnyített honosítás révén megvalósította a nemzet újraegyesítését, ezen túlmenően pedig a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelességévé tette azt, hogy felelősséget viseljen az anyaországon kívül élő nemzettársakért.

Érdemes e mozzanatot már csak azért is feleleveníteni, mert éppen ebben rejlik a magyar–magyar kapcsolatok további alakulásának nyitja. Magyarország alaptörvényének ezt a rendelkezését ugyanis a vasárnapi választáson parlamentbe jutott három párt – a Fidesz–KDNP, a Tisza és a Mi Hazánk – közül mindeddig egyik sem kérdőjelezte meg. Bár a Tisza alkotmányozó többséghez jutott, eddig semmi jel nem utal arra, hogy a tervezett módosítások révén a külhoni magyarok jogait bármilyen módon is csorbítani, korlátozni akarnák. Azon óellenzéki erők, amelyek minduntalan megkérdőjelezték ezt – elsősorban Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártja, a DK –, immár a történelem süllyesztőjébe kerültek, sőt, Magyar Péter tegnap kijelentette: kormánya minden lehetséges támogatást megad majd a külhoni magyaroknak, és kész együttműködni az RMDSZ-szel is. 

Nemzetpolitikai vonatkozásban tehát Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP legfőbb és elévülhetetlen megvalósítása, hogy a külhoni magyarságnak az éppen regnáló magyar kormány politikai színezetétől függetlenül élveznie kell az anyaország támogatását. Ugyanez persze fordítva is igaz, noha nem rögzíti semmiféle alaptörvény: a nemzet határok fölötti újraegyesítésének elvéből fakadóan a külhoni magyarságnak Magyarország mindenkori kormányával keresnie és tartania kell a kapcsolatot. A nemzetpolitika természetéből adódóan tehát a következő időszakban az újonnan alakuló magyar kormánynak fel kell vennie a kapcsolatot a külhoni magyarság érdekképviseleti szervezeteivel, utóbbiaknak pedig érzelmi kötődéseiken, szimpátiájukon felülemelkedve pragmatikus együttműködésre kell törekedniük Magyar Péterékkel – egyszerűen azért, mert ez a magyar nemzet, és ez a külhoni magyar emberek érdeke. 

Nincs tehát itt az ideje az önsorsrontó össze­omlásnak Erdélyben, Székelyföldön sem, mint ahogy nincs itt az ideje a dühnek, a számonkérésnek sem, hogy miért szavazott úgy a magyarországiak elsöprő többsége, ahogyan szavazott. A választónak mindig igaza van: Magyarországon és Erdélyben, Székelyföldön is. Lehetséges, hogy ugyanazt a kérdést merőben másként látjuk országhatáron innen és túl, attól még tudnunk és tudatosítanunk kell, hogy a választások eredményétől függetlenül számíthatunk egymásra.

Fotó: Facebook / Magyar Péter