Az erdélyi közigazgatási címerek elrománosítása 1918 után címmel tartott előadást Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke április 27-én a Moldovai Köztársaságban szervezett 20. Heraldikai Szimpóziumon.
A közigazgatási címerek témája köré szervezett nemzetközi konferenciára – amelyet a Paul Gore Genealógiai, Heraldikai és Levéltár-tudományi Társaság, a Moldovai Köztársaság Országos Címertani Bizottsága és a Moldovai Nemzeti Történelmi Múzeum szervezett utóbbi székhelyén – a romániai, litvániai és ukrajnai résztvevők online jelentkeztek be.
Szekeres Attila István előadásában rámutatott, az első világháborút és az azt lezáró Párizs környéki békeszerződéseket követően Erdéllyel is kibővült Román Királyság jelképeiben is jelezni kívánta a változást. Elsőként az ország címerét bővítették, majd egységesítették a közigazgatási címereket. A meghatározott elv szerint „kiiktatták a magyar történelmi hagyományokra vonatkozó elemeket, helyettük másokat, a román nép múltjából ihletetteket illesztettek be”. Háromszék és Hunyad megye címerén kívül minden jelképhez hozzányúltak: némelyek esetében kisebb módosításokat eszközöltek, de többségüknél durván megsértették a címertani hagyományokat, és eltüntették a történelmi múlt nyomait. És nemcsak magyar vonatkozású címerek esetében, hanem szászokéban is.
Az egykori Beszterce-vidék területén kialakult Beszterce-Naszód vármegye címeréből teljesen kiiktatták Magyarország Anjou-királyainak címerét, mely évszázadokon át jelképezte Beszterce városát és vidékét. Még a megye nevében sem hagyták meg az ősi megnevezést. A jelkép kizárólag, sőt többszörösen románná vált, még Havasalföld címerállata is belekerült. Nagy-Küküllő megye címeréből is kihagyták a magyar királyi Anjou-jelképet, Brassó évszázados címerét a román királyság jelképére cserélték, Alsó-Fehér megye esetében az egykori magyar királyságbeli Fehér vármegye sasa római harcossá változott, Torda megye jelképénél pedig a túlbuzgóság oda vezetett, hogy Torda város magyaros címerét módosították román megyecímerré, mely – a leírás szerint – „a nagy uralkodó, Vitéz Mihály vajda által a románok szívébe ültetett nemzeti egységeszmét jelképezi”. Csík megye címeréből a magyar kettős keresztet egyszerű latin keresztre cserélték, az országhatárt jelképező határőrbódékat és sorompókat kiiktatták, helyettük római sas került a címerbe, „a románság meggyökeresedését” hirdetve a székely megyében. Két megyecímerben is megjelenik Moldva jelképe, mintha a román fejedelemséghez tartoztak volna. Összegezve, elrománosították az erdélyi közigazgatási címereket.
És egy friss hír: a Francia Zászlótudományi Társaság közölte, hogy elfogadta Szekeres Attila István jelentkezését, aki egyike lesz annak a 36 előadónak, akik júliusban a 31. Zászlótudományi Világkongresszuson tartanak előadást Párizsban. A sepsiszentgyörgyi heraldikus erdélyi zászlós témával jelentkezett.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
