Merényletek mindig voltak

A történtek után Trump azt kérdezte, hogy „Meddig fogja még az ABC vezetése eltűrni  Kimmel szörnyű viselkedését a közösségünk rovására?”, és hogy az ABC-nek és Disney-nek azonnal ki kellene rúgnia Kimmelt, aki azzal védekezett, hogy amit mondott, az könnyed gúnyolódás volt, mivel az elnök majdnem 80 éves, és felesége 23 évvel fiatalabb.

Bizony nem illik az elnökök és feleségeik életkorával viccelődni, akkor sem, ha sokkal fiatalabbak vagy idősebbek, mint férjeik, mert a feleségek élete sem könnyű, ahogy a francia elnök felségéé, Brigitte Macroné sem, aki azt mondta nemrég, hogy néha olyan szomorú, mint amilyen soha nem volt azelőtt, hogy az elnöki Élysée-palotába költözött volna. Brigitte különben 24 évvel idősebb, mint férje. Vigasztaló lehet számára viszont, hogy jövőben – mivel lejár Emmanuel Macron második mandátuma is – kiköltöznek az elnöki palotából. Bizony úgy látszik, a pénz mellett a hatalom sem boldogít.

Az USA-ban mindig is divatosak voltak az elnökök ellen elkövetett merényletek, se szeri, se száma azoknak. A merénylők szempontjából négy volt halálosan „sikeres”, a többiek csak sérüléseket okoztak. Az első halálos merényletet 1865-ben követte el egy színész egy washingtoni színházban, ahol lelőtte az elnök Abraham Lincolnt.

1912-ben Theodore Roosevelt elnököt összehajtogatott beszéde és szemüvegtokja mentette meg egy kampányeseményen: a lövedék egyik mellkasi izmába hatolt, a megsebzett elnök nem ment kórházba, hanem megtartotta beszédét.

Híres John F. Kennedy elnök 1963-as meggyilkolása. Akkoriban beszélgetett nálunk két kollektívelnök, és az egyik azt kérdezte: Hallottad-e, hogy meglőtték Kennedyt, az elnököt? Mire a másik: Ez a mi sorsunk, elnököké!

Ronald Reagan viszont 1981-ben szerencsésen túlélt egy merényletet. Az elkövető azt vallotta később, hogy ezzel akarta lenyűgözni a híres színésznőt, Jodie Fostert. (Nem hiába mondják, hogy egyes merénylők nem egészen ­épelméjűek.)

De az mégiscsak sokk, hogy sok (immáron három) merényletet kísérletek meg a mostani elnök, Donald Trump ellen. 2024-ben egy kampányeseményen egy háztetőről lőtt rá és fülön találta a merénylő, akit viszont aztán sikeresen lelőtt a titkosszolgálat. Biztosan azt akarta volna, hogy az elnök egyik fülén be-, a másikon kimenjen a golyó. Aztán lelőttek egy fegyveres férfit, aki az elnök Mar-a-Lagó-i rezidenciájára próbált behatolni, mondhatnánk, hogy épp rosszkor, mert Donald Trump nem is tartózkodott ott. És most legutóbb ismét merényletet kíséreltek meg ellene Washingtonban, a Hotel Hiltonban, a tudósítók vacsoráján. Amikor a salátát szolgálták fel, a merénylő meglőtte pisztollyal a titkosszolgálat egyik ügynökét, akit golyóálló mellénye megmentett. A vacsorán részt vevők nem ettek a salátából, hanem inkább az asztalok alá bújtak. Az elnököt, feleségét és az alelnököt kimenekítették a teremből. A merénylőt a földre teperték, megbilincselték, és az említett ügynökön kívül mindenki sértetlen maradt, de a résztvevők éhesen mehettek haza, mert a vacsora elmaradt. Számukra azonban nem ez az utolsó vacsorakísérlet Trumppal: a lakomának ismét nekifutnak (remélve, hogy ezúttal sikerül majd túljutni a salátán).

A merénylő egyébként mesterdiplomás tanár, aki ezenkívül videójátékokat is fejlesztett, így talán azzal fog védekezni, hogy a videójátékokat a gyakorlatban is ki akarta kipróbálni.

A történelem folyamán mindig is voltak merényletek. Ne menjünk vissza a kőkorszakba, amelyről nincsenek írásos dokumentumok, de sejthető a később történtekből, hogy akkor is megpróbálták a merénylők kőbaltával agyonütni az éppen fungáló törzsfőnököt, mert nem értettek egyet annak politikájával (ahogy most sem), vagy épp a helyükre pályáztak. Tán csak annyi változott azóta, hogy a merénylőnek kicsivel kevesebb esélye van átvenni a meggyilkolt hatalmát.

Donald Trump amerikai elnök. Fotó: Facebook / The White House