Májusban már teljes lendülettel tombol a tavasz. Éledezik a gombavilág is: bár még kissé álmosnak tűnik, de a megjelenő fajok száma napról napra nő, a gombász kosara pedig egyre nehezül. Ilyenkor két szín találkozása bűvöli el leginkább a gyűjtőt: a frissen zöldülő fű közül előbukkanó hófehér gombák látványa.
A régi mondás szerint a májusi eső aranyat ér – és ezzel talán a gombász ért egyet leginkább. Ha kéznél a csizma és az esőruha, a szakadó eső sem zavaró, csak akadjon szednivaló!
Míg a hűvös erdők mélyén, az avar alatt még csak most ébredezik az élet, a napsütötte mezők már teljes gőzzel termelik a kalaposokat. Városunk, Sepsiszentgyörgy zöldövezetei sem képeznek kivételt, igyekeznek lépést tartani a környező élőhelyekkel.
A rétek, legelők elsősorban mezei szegfűgombát kínálnak, ám e faj varázsa május közepére, végére már kissé megkopik. A gombász ilyenkor többre vágyik: kiadósabb, látványosabb, „mutatósabb” fehér gombákat keres. Például tenyérnyi csiperkéket vagy akár öklömnyi pöfetegeket.
Május talán a „legcsiperkésebb” hónapunk. De mire is érdemes figyelni gyűjtésük során?
A lemezek színe: fiatalon rózsaszínűek, majd csokoládébarnára sötétednek, végül csaknem feketék lesznek.
A gallér típusa: nagyon változatos – lehet egyszerű vagy dupla, hártyás, lelógó, felálló, sőt olykor fogaskerékszerűen díszített.
Az illat: a kellemes gomba-, ánizs- vagy keserűmandula-illat mindig jó jel, míg a vegyszeres, tintás vagy karbolos szag intő figyelmeztetés.
A hús elszíneződése: vágásra vagy nyomásra egyes fajok változatlanok maradnak, mások sárgulnak vagy vörösödnek – ez különösen a tönk tövén és a kalap felszínén feltűnő. A „rosszindulatú” (értsd: nem ehető, esetleg enyhén mérgező) csiperkék főként a sárguló húsúak közül kerülnek ki.
Az élőhely: legyen szó erdőről, legelőről, komposztról vagy akár bolygatott városi talajról, minden csiperkének megvan a maga jellegzetes termőhelye.
A városi csiperkék többségével már megismerkedhettünk: sorozatunkban szó esett többek között az erdőszéli, az óriás, a ligeti, az ízletes, a csoportos, a mezei, a nagyspórás és a (mérgező) karbolszagú csiperkéről is. Ebben a hónapban három különböző nemzetség – csiperkék, rétgombák és pöfetegek – egy-egy képviselője kerül bemutatásra. Bár közös bennük a fehéres árnyalat, formaviláguk alapján három teljesen különböző típust testesítenek meg.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
