A „régit” ugyanis, Ilie Bolojant „a gazdaságot tönkretevő, a lakosságot elszegényítő és az állam vagyonát csalárdul elkótyavetyélő” bizalmatlansági indítvánnyal nagyon sikeresen buktatták meg. A menesztéshez elég lett volna 233 szavazat, de végül 281 gyűlt össze. Abból a CURS-közvélemény-kutatásból, amelyet most április végén és május elseje között készítettek, láthatták a képviselők, hogy a megkérdezettek 58 százaléka úgy gondolja, Bolojannak le kellene mondania. Na mármost, látván ezt az eredményt (és tudva, hogy nekik a népet kell képviselniük), szavazhatták meg ilyen nagyon Bolojan megbuktatását. A történtek miatt aztán ellenzékbe vonultak a liberálisok is, akik azt mondták, hogy aki a krízist okozta, az vállalja is fel (magyarán, amit főztek, egyék meg). Aztán azt is megszavazták, hogy a kormányzást vállalja a PSD egy új, általa létrehozott többséggel, a PNL ellenzékben marad, és támogatja ellenzékből a reformokat az uniós pénzek hazahozatala és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez való csatlakozás érdekében. Hogy ebben mekkora konc lehet, azt nem tudni (persze az átlagember annyit mindig sejthet, hogy a leve mind neki marad).

Romániában 1989 után volt már vagy 37 kormányunk és körülbelül 25 miniszterelnökünk, akik közül többnek is úgy vették jelképesen fejét, mint most Bolojannak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) eddig úgy volt kormányon, mintha ellenzékben lett volna. Most, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ténylegesen is ellenzékbe vonult, tán megpróbálhatnák azt, hogy az országot ellenzékből kormányozzák tovább.

Az előbb említett közvélemény-kutatáson azt is megkérdezték, hogy ha jövő vasárnap lennének a választások, ki-ki melyik pártot választaná. Az AUR-ra 34, a PSD-re 23 és a PNL-re 18 százalék szavazott volna a megkérdezettek közül. Az RMDSZ, úgy látszik, nem vesztett volna sokat, mert 5 százalékra taksálják.

Hát nem egyszerűbb volna, ha mégis a már eddig is ellenzékben levő AUR alakítana kormányt például George Simion vezérletével, akinek csak annyit kellene tennie, hogy magát és pártját Európa-barátnak, Nyugat-pártinak, oroszellenesnek mondja? Magyarellenesnek is tartották, de csak a magyarok, és lám, ez sem igaz, mert máris felhívással fordult mihozzánk, hogy ha valódi politikai képviseletet akarunk, hozzájuk iratkozzunk be. Ezekből az AUR-hoz csatlakozókból meg lehetne alakítani az AUR Magyar Szekcióját például AUR-MaSzek néven.

A győztes oldalán lenni jó, és ha netán mégis előrehozott választások lennének (amire az államelnök egyelőre nemet mondott), s az AUR győzne, az efféle „maszekesek” révén a kormányzás stabilitása érdekében megint kormányra kerülhetnének a magyarok.

George Simion felhívására az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond nem melegebb éghajlatra küldte el George Simiont, hanem Úzvölgyébe, és azt javasolta, hogy „kérjen bocsánatot az ott elkövetett atrocitásokért, valamint az elmúlt évek összes magyarellenes cselekedetéért”. Azt is tanácsolta, hogy vigye magával barátját, a „nagy magyarbarát” Dan Tanasăt is.

De ha nem lesznek előrehozott választások, a rendes választásokat is megnyerheti nagy többséggel az AUR, akkor ezért bosszúból nem akar majd az RMDSZ-szel kormányozni, pedig ennek a politikai szövetségnek (mármint az RMDSZ-nek) van legnagyobb tapasztalata a kormányzásban. Bár az is lehet, hogy hálából az Ilie Bolojan megbuktatásában játszott szerepéért a PSD-vel alakít majd kormányt az AUR. A PSD különben mindig azt mondta, hogy az AUR-ral soha nem állna össze, és lám, mégis összebújtak. Milyen igaz, hogy a politikában soha ne mondd, hogy soha!

Fotó: Facebook / Sorin Grindeanu