Miniszterelnökké választották Magyar Pétert

Megalakult az új Országgyűlés

Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével szombaton megalakult az Ország­gyűlés. Az új parlament megalakulásával megszűnt a 2022-ben hivatalba lépett, Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-kormány megbízatása. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt, a nemzetiséghez tartozó képviselők nemzetiségi nyelvű esküt tettek lovári, beás, román és horvát nyelven (Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője román nyelven tette le az esküt). A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek 8, a Mi Hazánknak 6 képviselője van. „A példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért” – jelentette ki a köztársasági elnök. Sulyok Tamás konstruktív együttműködést javasolt az ország sorsát előrevivő, a nemzetet felemelő, a békét és a közélet nyugalmát erősítő ügyekben, a képviselőket arra figyelmeztette: a nemzet egészét hivatottak képviselni.

Antall József a mérce

A választáson győztes Tisza Párt elnökét a történelmi és nemzeti zászlók fanfárok hangjára történő bevonulását követően 140 tiszás igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselők, ezután Magyar Péter esküt tett az Országgyűlés plénuma előtt.

Első kormányfői beszédében Magyar Péter kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. „Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni és tanulni tőlük” – fogalmazott. Hozzátette: „érzem és értem a felelősségem”. Közölte: a magyar történelem figyelmeztetés minden miniszterelnöknek, hogy a hatalom mulandó, a döntéseik következményei azonban generációkon át megmaradnak. Azt mondta, Antall József szavai jelölik ki számukra a szolgálat erkölcsi mércéjét és kötelességét: „én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos, teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli”. Hangsúlyozta, a magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárják az évtizedek sodródását, illetve arra, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, „hogy kezdjük újra”. Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – mutatott rá. Ezért szembenézésre, igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, „a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd” – fogalmazott.

Magyarok magyarok ellen

Magyar Péter azt mondta: egy olyan országot örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas él létminimum alatt, négyszázezer gyermek pedig nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben nő fel. Hozzátette: egy olyan országot örököltek, ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették, ahol kilencszázezer embernek nincs saját háziorvosa, ahol hónapokat, éveket kell várni egy vizsgálatra vagy egy műtétre, és ahol az emberek öt évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál. Hangsúlyozta: Magyarországon az oktatás mostanra a felemelkedés helyett mindinkább a társadalmi különbségek újratermelésének eszköze lett, a család anyagi helyzete és a lakóhely döntheti el egy gyermek sorsát akár születése pillanatában. „Egy olyan országot örököltünk, ahol az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a nemzeti bankból, túlárazott és felesleges beruházásokkal és politikai klientúrák zsebében” – fogalmazott. Hozzátette, mindeközben Magyarország az Európai unió legkorruptabb államává vált, ahol az elmúlt másfél évtized rendszere 20 ezer milliárd forintnyi vagyont „kivont, ellopott” a köz szolgálatából.

A miniszterelnök azt hangsúlyozta: egy szűk hatalmi elitcsoporton kívül az egész ország hatalmas árat fizetett ezért az időszakért. Közben „a politika tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen”, közösségeket szakítva szét gyűlöletre, félelemre és állandó uszításra alapuló hatalomgyakorlással. Közölte: a Tisza képviselői megfogadják, hogy lezárják azt a történelmi korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyar embereket. „Arra vállalunk közös kötelezettséget, hogy Magyarországon újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt, hogy újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra” – fogalmazott.

Lemondásra szólít

Magyar Péter figyelmeztetett: a szembenézés után – de csak utána – igazságtételre van szükség. Bejelentette: az elsők között fogják benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott. Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság – tette hozzá. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz – hangsúlyozta.

Kijelentette: ami a nemzeté, annak a nemzet szolgálatában kell állnia, amit jogellenesen vittek el, azt törvényes úton vissza fogják szerezni, amit eltitkoltak, azt nyilvánosságra fogják hozni, amit elkövettek, azt ki fogják vizsgálni és be fogják mutatni. „Akik felelősek, azok számot fognak adni a tetteikről, ez az igazságtétel lényege” – összegzett. Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi hitet, bizalmat – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, magukra hagyták a nemzetet a bajban. Ezért felszólította azon közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, „akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálói­vá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának útjából”. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő – követelte. „Az a Sulyok Tamás, akit ma itt hallhattunk a nemzet egészének képviseletéről, jogállamról beszélni, két év után először a jogállamért aggódni. Ironikus, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült” – jegyezte meg.

Bocsánatot kért

Magyar Péter kiemelte, ha túllesznek a szembenézésen és az igazságtételen, akkor megbékélésre van szükség, de nyílt, vérző sebű áldozatoktól nehéz kérni ezt. A megbocsátás nem felejtés: valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan, elvarratlan sebekre, nem tudnak új korszakot nyitni szembenézés nélkül – mondta. Úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy ami sok honfitársunkkal történt, az elfogadhatatlan. Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, azoktól, akik ma még gyermekek, és akik már felnőttként hordozzák mindazt, amit velük tettek, és amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni. Bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait. Bocsánatot kért az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért, a korábbi kormánypárti politikusok által elkövetett megaláztatásokért, a leszakadás újratermelődéséért, és azért, hogy túl sok gyermek úgy nőtt fel Magyarországon, hogy kevesebb esélyt kapott az életben pusztán azért, mert máshová, másmilyen családba született. Bocsánatot kért azon civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezelték azért, mert fel merték emelni a hangjukat, ki mertek állni az elesettek mellett, mert kritikát fogalmaztak meg vagy csak más véleményt képviseltek.

„A szabad Magyarország számomra azt jelenti – folytatta –, amit Ady Endre úgy fogalmazott meg: »minden ember: fenség«. Ez azt jelenti: ebben az országban minden ember számít, minden embernek joga van ahhoz, hogy úgy érezze, a magyar állam érte is dolgozik.” Az elmúlt évek legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral, egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg az a politika, amely cinikusan játszadozott a mesterséges félelemkeltéssel. Ez a korszak április 12-én egyszer és mindenkorra lezárult – hangoztatta, azt sürgetve, hogy kezdjék meg a nemzet újraegyesítésének hatalmas munkáját. A nemzeti megbékélés nem egyetlen törvényen, beszéden, választási győzelmen múlik, hanem azon, hogy a magyar emberek képesek lesznek-e újra bizalommal fordulni egymás felé – értékelt.