Az elnök, a zűrzavar és a csúcstalálkozó

Eddig az egyedüli biztos többség a kormánybuktató erők többsége, ráadásul a szociáldemokraták szélsőséges, magyarellenes pártokkal kötött alkalmi frigyén a 281 kajánul kimondott igen alaposan meghaladja a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges 233 támogató szavazatot. Az elnök nem számol ezzel a lehetőséggel, a két kormánybuktató erő sem büszkélkedik e közös teljesítménnyel, együttes erejüket vélhetően egy következő epizódra tartalékolják, amikor talán majd az alkotmány mezsgyéjén egyensúlyozó államfő felfüggesztéséről kell szavazniuk. Az Európai Parlamentben a napokban mentelmi jog nélkül maradt Diana Şoşoacă be is jelentette: pártja, az SOS Románia megkezdte az aláírásgyűjtést Nicușor Dan tisztségből való felfüggesztéséhez.

E válságos helyzetben tehát Európa- vagy Nyugat-barát parlamenti többséget kellene valahogyan összekovácsolni. A többség fogalmával tisztában van maga a matematikus elnök is, ezért is mondta a tegnap, hogy nem kíván kísérletezni: addig, amíg az általa elfogadhatónak tartott pártok nem mutatnak fel egy stabil politikai többséget, nem nevesít új miniszterelnököt. Sőt, Nicușor Dan egy technokrata miniszterelnök nevesítésének lehetőségét sem zárta ki, noha ezt többen fából vaskarikának tekintik, mivel erőtlen és befolyásolható, jóllehet, a 2028-as választásokig akár még ki is tudná húzni, hiszen elvégezhetné azt a fajta kínos munkát – megszorítások, leépítések, költségmegtakarítások –, amelyet a szociáldemokraták nem vállalnának. És annak esélye is csekély, hogy Bolojan alakíthasson egy újabb, ezúttal kisebbségi kormányt. A PNL, USR, RMDSZ, illetve a kisebbségek parlamenti csoportjából álló koalíciónak azonban minden egyes törvénytervezethez további 30–40 szavazatra lenne szüksége ahhoz, hogy működni tudjon. Nehezen megvalósítható és erőteljesen kiszolgáltatott helyzet, de ugyanebben a hajóban eveznének a szociáldemokraták is egy kisebbségi kormánnyal. Az RMDSZ pedig joggal zár ki minden együttműködést bármelyik alakulattal, amely az AUR vagy a többi szélsőséges párt szavazataira alapoz. Kelemen Hunor szövetségi elnök álláspontja ismert és bizonyosan nem változik: „egyértelmű, hogy ahol az AUR jelen van, ott mi nem vagyunk; az erdélyi magyar közösség alapvető érdeke, hogy a szélsőségeseket ne engedjük a kormányzás közelébe”.

A pártok vezetőit a hét második felétől várja tárgyalásokra Nicușor Dan, ám előtte ma még házigazdaként le kell vezényelnie a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) és az északi országok csúcsértekezletét. E zűrzavaros helyzetben számára ez némiképp kényelmetlen, de némi pragmatizmussal akár hasznára is fordíthatná, hiszen Mark Rutte, a NATO főtitkára a koalíciós kormányzás koronázatlan királya. Négy cikluson át állt hollandiai kormányok élén úgy, hogy pártja soha nem remekelt a választásokon, így tapasztalatai tanulságosak lehetnek Bukarestben. Mert fontos a NATO keleti tömbje, kétségtelenül, ám a biztonságnál csupán egy lényegesebb a politikában: a túlélés művészete.

Nicușor Dan a tegnapi Fekete-tenger és Balkán biztonsági fórumon. Fotó: presidency.ro