Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójaTöbb pénzt védelemre

2026. május 14., csütörtök, Belföld

A NATO-tagállamok védelmi beruházásainak növelését, közös transzatlanti védelmi ipar kiépítését szorgalmazta tegnap a fővárosban a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján a regionális összefogás két társelnöke, Karol Nawrocki lengyel elnök és Nicușor Dan román államfő. A NATO keleti szárnyán található kilenc tagállam bukaresti tanácskozásán a régió NATO-val kapcsolatos jövőképét hangolják össze az ankarai NATO-csúcs előtt.

  • Fotó: presidency.ro
    Fotó: presidency.ro

A NATO súlypontja

Nicușor Dan köszöntőjében kiemelte: Ukrajna és Moldova támogatását is folytatni kell, mert „az ő biztonságuktól függ Európa biztonsága”. Karol Nawrocki arról beszélt, hogy a hiteles elrettentéshez hiteles beruházásokra is szükség van, ezért a B9-ek összefüggő biztonsági övezetet építenek ki az északi térségtől a Fekete-tengerig. „Ez az egység jelenti a legnagyobb erőnket. És pontosan ez az, amitől a Kreml a legjobban tart” – mondta a lengyel elnök. Szerinte Oroszország háborúja nem elszigetelt konfliktus, hanem az észak-atlanti rendet fenyegeti, ezért a B9 ma fontosabb, mint valaha. „Ez a térség nem a NATO peremvidéke, hanem egyik súlypontja” – idézte a lengyel elnök nyitóbeszédét az Agerpres hírügynökség.

A B9-ek zárt ajtók mögött zajlott bukaresti csúcstalálkozóján a regionális együttműködésben részt vevő Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői mellett Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vesz. Idén az északi tagállamok – Finnország, Dánia, Izland, Svédország és Norvégia – képviselőit is meghívták. Az Egyesült Államokat Thomas DiNanno, a külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára képviselte a B9-ek bukaresti értekezletén.

Az ukrajnai helyzetnek szentelt délutáni megbeszélésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. Felszólalásának első, nyilvános részében úgy értékelte: fontos, hogy összefogjanak azok az északi és kelet-közép-európai országok, amelyek orosz fenyegetéssel szembesülnek. Szerinte a közös biztonság szempontjából kulcsfontosságú megakadályozni Oroszországot abban, hogy büntetlenül újabb háborút indítson. „Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk Oroszországot abban, hogy szomszédait háborúval, területek elcsatolásával fenyegesse, hogy más országok felett akarjon uralkodni, mindenféle következmény nélkül” – fogalmazott az ukrán elnök.

 

Zárónyilatkozat

A Bukaresti Kilencek (B9) és az északi országok vezetői a Cotroceni-palotában tartott szerdai csúcstalálkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban kiálltak az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett, amelynek a nemzetközi jogon és „szilárd, hiteles biztonsági garanciákon” kell alapulnia. Magyarország „konstruktív tartózkodással” élt, és nem támogatta a közös nyilatkozat jelenlegi szövegét. A következő budapesti kormány dönt majd arról, hogy elfogadja-e ezt a szöveget a jövőben – jelezte Magyarország képviselője. A nyilatkozat szerint a bukaresti találkozó a biztonsági és védelmi együttműködés elmélyítését szolgálta a NATO keleti szárnyán. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, illetve az északi és a sarkvidéki régiókig egyetlen összefüggő stratégiai védvonal húzódik.

A közös állásfoglalás szerint Oroszország „a legjelentősebb és legközvetlenebb hosszú távú fenyegetés” a szövetségesek biztonságára, ezért a NATO-nak a kollektív védelemre és az előretolt védelmi jelenlét megerősítésére kell összpontosítania. A csúcstalálkozó résztvevői megerősítették, hogy fokozzák hozzájárulásukat a kollektív védelemhez, és dolgoznak azon, hogy a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék. A nyilatkozat szerint hiteles elrettentéshez „hiteles beruházásokra”, a transzatlanti védelmi ipar bővítésére, ellenállóbb ellátási láncokra és szorosabb együttműködésre van szükség Ukrajnával. A dokumentum zárásaként leszögezték: egységesek és készek tovább erősíteni a NATO-t, hogy „mindig készen álljon a szövetséges terület minden centiméterének megvédésére”. (Agerpres / MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 615
szavazógép
2026-05-14: Belföld - :

Magas infláció, zsugorodó gazdaság

Kedvezőtlen adatokat közölt tegnap az Országos Statisztikai Intézet a romániai gazdaság állapotáról: az éves infláció tovább gyorsult áprilisban, és átlépte a tízszázalékos küszöböt, a bruttó hazai össztermék (GDP) pedig az első negyedévben is csökkent, így elhúzódó recesszióba lépett az ország.
2026-05-14: Közélet - Iochom István:

Gyalogos zarándoklat Csíksomlyóra

Mintegy százan neveztek be idén arra a gyalogos zarándoklatra, amelyre a pünkösdi ünnep alkalmából kerül sor, és amelynek során a résztvevők Felső-Háromszékről indulva Csíksomlyóra érkeznek.