KármentőHanta vagy nem hanta?

Nem tudom, hogy nem hantáznak-e a szakértők, amikor azzal nyugtatgatnak, hogy ha valaki elkapja ezt a hantavírust, az sok esetben halálos, de különben nem veszélyes. Csak azt nem értem, hogy ha nem veszélyes, miért kell 42 napig karanténba küldeni valakit, akiben kimutatták ezt a vírusfajtát. Azt mondják, hogy hosszabb a lappangási ideje. Jó sokáig bujkál a szervezetben, amíg kitöri az ember nyakát.

Az egész hantavíruscirkusz az Argentínából elindult Hondius nevű luxushajón kezdődött, amelyen meghalt három utas. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fedélzeten levő nyolc közül hatot hantavírusos esetként tartottak nyilván, beleértve azt a hármat is, akik meghaltak. Az utasok több országba tértek vissza, ezért nemzetközi kontaktkutatás indult. (Vagy inkább a nyomok bottal ütése?) De ezek ellenére azt mondja a WHO, hogy a kórokozó széles körű terjedésének igen alacsony a kockázata. Az európai/ázsiai típus halálozási aránya viszonylag alacsony, 1–15 százalék közötti, és vesekárosodással járó vérzéses lázat okoz. Az amerikai típusú azonban tüdőérintettséget eredményez, halálozási aránya pedig elérheti a 35–40 százalékot is. Ezért aki a hantától fél, ne menjen Amerikába. A hajó utasai biztosan szoros kontaktusban voltak összezárva, mert a vírus másképp nem terjed.

Azzal biztatnak, hogy a vírus ellen nincs vakcina, így akik a Covid-járvány idején nagyon féltek a védőoltástól, azoknak egy hantavírusjárvány esetén nem kell aggódniuk, mert ha akarnák, se lenne mivel beoltani őket. Bár ki tudja? Lehet, hogy gyorsan előállítanak egy szérumot, mert ez is nagy üzletnek tűnhet, és az Európai Bizottság elnöknője, Ursula von der Leyen asszony ismét intézhet majd SMS-ben Európának oltóanyagot. Bár azt is mondhatnák, hogy a hantavírus ellen jó a Covid-szérum is, akkor nem menne kárba a sok millió elfekvő adag.

Azt mondták, hogy a vírust nem emberek, hanem rágcsálók, egerek, patkányok, pockok hordozzák, Európában pedig a vöröshátú erdei pocok a legfőbb terjesztő. Így hát legjobb, ha macskát vagy fürgébb kotorékebet tartunk. Eddig erről a vöröshátú erdei pocokról nem hallottam, de majd utánanézek, és felkészítem háziállataimat ezek irtására. A vírus a rágcsálók vizeletével, ürülékével és nyálával ürül, az ezek beszáradásából keletkező por belégzésével lehet megfertőződni, például padlás, pince vagy más ritkán használt tárolók takarítása vagy erdei munka közben. Nem mondom, eddig is ritkán takarítottam az említett helyeken, de ezután még annyit sem fogok, és az erdőre nem dolgozni megyek, legfeljebb gombászni. Különben úgy tűnik, hogy a férfiak dolga a takarítás, és azért kapják el többen közülük a vírust, ugyanis a fertőzöttek, mintegy 75–80 százaléka férfi. A hantavírus-fertőzések száma akkor ugrik meg, amikor a rágcsálók elszaporodnak. 

Ha takarítunk, ne verjünk nagy port, ne seperjünk, porszívózzunk, hanem használjunk fertőtlenítőszeres felmosót. Ahol sok a rágcsáló, takarításkor tegyünk arcunkra FFP2-es vagy 3-as maszkot. A Covid-járvány után megmaradt maszkokat most fel tudjuk használni, de talán a feleslegesen rendelt lélegeztetőgépek is jól jöhetnek még.

A hantavírus-fertőzés tünetei kezdetben csak egy egyszerű influenzára emlékeztetnek, aztán láz, fejfájás, izomfájdalom is jelentkezhet, és ha a betegség súlyosra fordul, veseelégtelenséget és súlyos légzési zavarokat okoz. Ha közeli ismerősünk, barátunk influenzára panaszkodik, lehet, hogy hantás, és csak hantázik, úgyhogy ne közeledjünk nagyon hozzá.

Romániában 2023–2026 között kevés, mindössze 15 ilyen esetet jegyeztek. Olyasmiket javasolnak a fertőzés elkerülése végett, mint amilyenek a Covid-járvány idején is érvényben voltak, és azokban nagy gyakorlatra tettünk szert. Gyakran mossunk kezet, kerüljük a szoros testi kontaktusokat, és ha meg is kínálnak, ne igyunk pálinkát mással egy üvegből, és ne szívjunk egy cigarettát.

Fotó: Agerpres