Az RMDSZ megerősítését, a korábbi hibák korrigálását, az előválasztások rendszeréhez és a frakciókban megmutatkozó ideológiai sokszínűséghez való visszatérést szorgalmazták a felszólalók a szövetség „miniparlamentjének” ülésén pénteken Kolozsváron.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) idei első ülésén a Kelemen Hunor szövetségi elnök után elsőként felszólaló Markó Béla korábbi szövetségi elnök ütötte meg a legkritikusabb hangnemet, de a többi felszólaló is megfogalmazott bírálatokat, javasolt változtatásokat.
Markó Béla elmondta, hogy régóta nem vett részt az SZKT ülésein, és a szövetség tavaly októberi kongresszusán sem jelent meg. Állítása szerint azért, mert „nem akart ünneprontó lenni”, ugyanis nem értett egyet az eseményen jelen lévő Orbán Viktor korábbi miniszterelnök politikájával. Hangsúlyozta: nem a Fidesz–KDNP-kormány nemzetpolitikájával nem értett egyet, hanem azzal, hogy az Orbán-kormány „ráállt egy Európa- és integrációellenes útra, oroszbarát politikára, a szólás- és véleményszabadság korlátozására”, miközben az uniós integráció az RMDSZ-nek megalakulása óta a fő célja volt. „Mindig is tudtunk, hogy az erdélyi magyarság számára nincs másik út, mint a határok nélküli Európa” – emlékeztetett.
Úgy értékelte, hogy a magyarországi választások előtt a szövetség érdekei és az előző budapesti kormány politikája között korábban soha nem látott ellentmondás, érdekellentét alakult ki. „Ezt az ellentmondást mi – nem azt mondom, hogy elfogadtuk, de – nem tudatosítottuk a saját közösségünkben, ami hatalmas mulasztás” – mutatott rá Markó Béla. Szerinte ez oda vezetett, hogy az erdélyi magyar közösség nem akart kormányváltást Magyarországon, és a többség nem is szavazott erre. „Ebben nekünk felelősségünk volt, felelősségünk van” – mondta a volt szövetségi elnök, aki szerint erről beszélni kell. Markó Béla úgy vélte, voltak pillanatok, amikor lehetett volna beszélni erről. Ilyen volt szerinte Orbán Viktor tihanyi beszéde, amelyből látszott, hogy a volt magyar miniszterelnöknél nem az erdélyi magyarok a prioritás, hanem a szuverenitáspolitika, mely – ha érvényesül –, szerinte nem jó a határon túli magyar közösségeknek. Úgy értékelte, hogy az RMDSZ az elmúlt időszakban „annyira Budapest felé fordult, hogy Bukarestről alig vett tudomást”, holott utóbbira kellene inkább figyelni.
Felidézte: az erdélyi magyar közösség a román államfőválasztáson a George Simion-veszély kapcsán „meg tudott mozdulni”, tehát ha az RMDSZ elmagyarázza a helyzetet, képes mozgósítani, hatással lenni környezetére. Markó Béla hangsúlyozta: nem tartja szükségesnek Kelemen Hunor szövetségi elnök lemondását, de szerinte a felelősséget vállalni és a hibákat korrigálni kell, és közösen kell megerősíteni a szervezetet. Úgy értékelt, hogy sokkal általánosabb, sokszínűbb párbeszédre van szükség, meg kell erősíteni a szövetségjelleget, szóba kell állni azokkal is, akik most nem szeretik az RMDSZ-t. Mert ha be tudják bizonyítani, hogy ez mindenki szövetsége akar lenni, akkor azok is rá fognak szavazni – vélte. Hozzátette: ez esetben akárhány új párt létrejöhet, az RMDSZ vissza fogja tudni szorítani azokat.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő azt hangsúlyozta, hogy a szövetségnek most magáról kell beszélnie, függetlenül attól, mi történik Bukarestben vagy Budapesten. Felidézte: az RMDSZ-ben a 90-es években sok ideológia jelen volt a különböző frakciókban, de mára ez megszűnt, egy részük már a szövetségen kívül van. Az elmúlt évek megvalósulásai közé sorolta a nemzet egységét, és figyelmeztetett: nem szabad hagyni, hogy az erdélyi magyarság „leszakadjon” az egységes magyar nemzetről.
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor is kitért arra, hogy Magyarországon rendszerváltó hangulat tudott kialakulni a Tisza Párt körül, de „Székelyföldön fehér holló az az ember, aki tapsol az eredménynek” – vélekedett. Az RMDSZ tudomásul veszi, „hogy a székelyeknek volt egy opciója, nem leszünk ettől oroszbarátok” – mondta, hangsúlyozva, hogy a szövetség a Fidesz-kormánnyal a közös értékek mentén találta meg a hangot. Aláhúzta: az RMDSZ soha nem volt kirekesztő, és meggyőződése, hogy sikerül újjáépíteni a bizalmat.
Antal Lóránt székelyudvarhelyi szenátor és Korodi Attila csíkszeredai polgármester az előválasztásokhoz való visszatérés fontosságát hangsúlyozta, előbbi ennek alátámasztására jó példaként hozta fel a székelyudvarhelyi önkormányzati választások előtti belső megmérettetést.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
