A digitális világ fejlődése az elmúlt években olyan léptékű változást hozott, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt. Online üzleti modellek, közösségi média, automatizáció, felhőalapú rendszerek és mesterséges intelligencia (AI) – mindezek együttes fejlődése gyakorlatilag új gazdasági korszakot nyitott meg, amelyben a technológia már nem egyszerűen támogató eszköz, hanem a vállalkozások működésének meghatározó eleme. Erről a gyorsan változó környezetről, valamint azokról a lehetőségekről és kihívásokról, amelyeket a mesterséges intelligencia megjelenése teremtett, szólt az Easy business, digitális világ, valódi pénz című előadás, amelyet Kézdivásárhelyen tartott Kállai Emánuel marketingszakértő.
Az előadás központi témája az volt, hogy miként alakítja át a technológiai fejlődés a vállalkozások működését, hogyan változik meg a digitális munka világa, milyen irányba halad a mesterséges intelligencia fejlődése, és milyen készségekre lesz szükség ahhoz, hogy valaki hosszú távon is versenyképes maradjon ebben az új környezetben.
Amikor a rendszer már nem válaszol, hanem dolgozik
Az előadás elején Kállai Emánuel arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt egy évben új szintre lépett. Véleménye szerint a legfontosabb változás az úgynevezett agentic gondolkodás megjelenése, vagyis azoknak az AI-rendszereknek az elterjedése, amelyek már nem csupán válaszokat adnak kérdésekre, hanem önállóan hajtanak végre feladatokat. Az előadó ezt így fogalmazta meg: „Most már nemcsak van egy rendszer, aminek én tudok adni egy kérdést, és megadja a választ, hanem egy olyan rendszerről beszélünk, amelynek adok egy feladatot, és elvégzi nekem azt.”
Ez a különbség első hallásra talán nem tűnik drámainak, valójában azonban alapjaiban változtatja meg a technológia szerepét. Míg korábban a mesterséges intelligencia elsősorban információs segédeszközként működött, addig ma már egyre inkább digitális munkatársként jelenik meg. Az AI képes hozzáférni a számítógép bizonyos funkcióihoz, meg tud nyitni fájlokat, adatokat tud elemezni, dokumentumokat rendszerezni, e-maileket kezelni, táblázatokat frissíteni és automatizálni tud különböző üzleti folyamatokat.
Fejlesztőcsapatot mindenkinek
Kállai Emánuel hangsúlyozta, hogy az ilyen automatizálási lehetőségek technológiailag korábban is léteztek, a különbséget azonban az jelenti, hogy ma ezekhez a rendszerekhez már nem szükséges mély programozói tudás vagy komoly informatikai háttér, kis erőfeszítéssel bárki létre tudja hozni ezeket.
Ez a megállapítás az előadás egyik kulcsgondolata volt. A technológia demokratizálódott, vagyis azok az eszközök, amelyek korábban csak nagyvállalatok vagy fejlesztőcsapatok számára voltak elérhetőek, ma már kisvállalkozások, szabadúszók vagy akár diákok számára is hozzáférhetővé váltak.
Az előadó szerint ez alapjaiban alakítja át a vállalkozásindítás lehetőségeit. Egy ötletből ma már nagyon rövid idő alatt létrehozható digitális termék, weboldal, automatizált szolgáltatás vagy akár teljes online üzleti modell.
A multiagent rendszerek világa
Az előadás következő részében a marketingszakértő arról beszélt, hogy a következő szintet azok a rendszerek jelentik, ahol különböző feladatkörökben több AI dolgozik együtt.
Az előadó elmondta: „nem egy agentben gondolkodunk, hanem több ügynökben”, majd részletesen is kifejtette, hogy ezek az ügynökök különböző feladatokat kaphatnak. Egyik az adminisztrációért felel, másik a számlák kezeléséért, egy harmadik a fizetések ellenőrzéséért, egy negyedik a kollégák munkaidejét figyeli, egy ötödik pedig akár az ügyfélkommunikációt is kezelheti.
Az előadó így fogalmazott: „Van egy olyan főnököm, aki a cégnek az adminisztrációját végzi, van egy olyan, aki a könyvelésért felel, a harmadik azt figyeli, hogy minden kolléga fizetése megfelelően legyen kiszámolva.”
Ez a modell azt mutatja, hogy a jövő vállalkozásaiban a digitális automatizáció nem egyetlen rendszerre épül majd, hanem egymással kommunikáló intelligens folyamatokra.
AGI: az általános mesterséges intelligencia kérdése
Az előadás egyik legmélyebb technológiai része az AGI, vagyis az általános mesterséges intelligencia témájához kapcsolódott. Kállai Emánuel részletesen beszélt arról, hogy a jelenlegi AI-rendszerek még mindig feladatspecifikusak.
„Az AI-alapprobléma az az, hogy egy AI-t egy feladatra tanítok be.” Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszerek képesek jól megoldani azokat az egyedi problémákat, amelyekre betanították őket, de teljesen új, korábban nem látott feladatok esetében korlátozottak. Az AGI ezzel szemben egy olyan rendszer lenne, amely emberi szintű általános intelligenciával rendelkezik.
Az előadó így fogalmazott: „Arra számítunk, hogy lesz egy olyan AI, amelyik egy általános intelligenciával fog rendelkezni, és ez az AI gyakorlatilag az emberi tudás szintjén lesz.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ettől szerinte még távol vagyunk. Ennek okaként elsősorban a hardveres korlátokat említette, vagyis azt, hogy jelenleg nincs elegendő számítási kapacitás – memória és fizikai infrastruktúra – ahhoz, hogy valódi általános intelligencia jöjjön létre.
Mikor lesz a gép intelligensebb, mint az ember?
Az előadás egyik legérdekesebb, egyben legfilozofikusabb kérdése az volt, hogyan lehet egyáltalán felismerni azt a pillanatot, amikor egy gép intelligensebbé válik az embernél.
Az előadó ezt az ősi keleti táblajáték, a go példájával magyarázta. A játék rendkívül összetett stratégiai rendszer (matematikailag jóval bonyolultabb a sakknál – szerk. megj.), a mesterséges intelligencia azonban már ebben is képes legyőzni az emberi játékosokat. Kállai Emánuel szerint: „Ha ő ad nekem egy megoldást, és azt a megoldást kipróbálom, és működik, akkor tudom, hogy az ő megoldása jó. De nem értem a megoldását.” Majd hozzátette: „Ezt a pontot hívják egyébként a szingularitás pontjának.”
Ez a gondolat az előadás egyik legfontosabb intellektuális kérdését vetette fel: vajon képes lesz-e az ember elfogadni olyan döntéseket, amelyek működnek, de amelyek logikáját már nem érti.
A munkaerőpiac átalakulása
Az előadás egyik legközvetlenebb és gazdasági szempontból talán legérzékenyebb része a munka világának átalakulásáról szólt. Kállai Emánuel ezen a ponton már nem elsősorban technológiai lehetőségekről, szoftverekről vagy jövőbeli forgatókönyvekről beszélt, hanem arról a változásról, amely már most is érzékelhető a vállalkozások mindennapi működésében, a toborzásban, a feladatkiosztásban, a hatékonysági döntésekben és a humánerőforrás-stratégiákban. Az előadó szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének egyik legkézzelfoghatóbb következménye éppen az, hogy a vállalatoknak újra kell gondolniuk, milyen munkára, milyen szinten, milyen tudással és milyen kompetenciákkal van valóban szükségük emberi munkaerőre.
Kállai Emánuel saját vállalkozásából hozott példát arra, hogyan változik a junior munkatársak (a pályájuk kezdetén lévők) szerepe, és milyen kérdéseket vet fel a mesterséges intelligencia mindennapi alkalmazása egy üzleti környezetben.
„Felvettünk most két juniort, és fogom a fejem, mert rájöttem, hogy a rájuk bízott munkát jobb lenne, ha az AI-nak adnám oda.” Ez a mondat nem pusztán egy provokatív kijelentés volt, hanem nagyon pontosan rámutatott arra a dilemmára, amellyel ma egyre több vállalkozó, cégvezető és döntéshozó szembesül. Az elmúlt évtizedekben a legtöbb szakmában természetes volt, hogy a pályakezdők egyszerűbb, repetitív, alacsonyabb felelősségű feladatokon keresztül szereztek tapasztalatot. Ezek a feladatok adták meg azt a tanulási folyamatot, amelyen keresztül valaki juniorból mediorrá, majd szenior szakemberré válhatott. A digitális világban azonban éppen ezek azok a feladatok, amelyeket a mesterséges intelligencia a leggyorsabban képes átvenni.
Az előadó ezt egyértelműen ki is mondta. „Az AI hamarabb, gyorsabban és pontosabban elvégzi azt a munkát.”
Ez a kijelentés különösen a digitális, adminisztratív, elemző vagy kreatív iparágakban válik egyre nyilvánvalóbbá. Olyan feladatok, amelyek korábban belépő szintű munkakörök alapját jelentették – adatbevitel, egyszerű kutatási feladatok, prezentációkészítés, szövegírás, alapvető grafikai szerkesztés, riportkészítés, e-mailek rendszerezése, ügyféladatok feldolgozása, online kampányok monitorozása vagy közösségimédia-tartalmak előkészítése – ma már részben vagy teljes mértékben automatizálhatóak.
Kállai Emánuel hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül azért történik, mert az emberi munka rosszabb lenne, hanem azért, mert az AI bizonyos feladattípusok esetében egyszerűen más logika mentén működik. Nem fárad el, nem hibázik figyelmetlenségből, nem kell újra és újra betanítani ugyanarra a folyamatra, és képes akár néhány másodperc alatt olyan mennyiségű adatot feldolgozni, amely emberi munkaerővel órákat vagy akár napokat venne igénybe.
Az előadó ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy mindez nem azt jelenti, hogy az emberekre többé nem lesz szükség. Sokkal inkább arról van szó, hogy a munkaerőpiacon megváltozik az értékteremtés logikája. Azok a munkakörök, amelyek főként ismétlődő, szabályalapú, jól strukturált feladatokra épülnek, egyre nagyobb nyomás alá kerülhetnek. Ezzel párhuzamosan azonban felértékelődnek azok a kompetenciák, amelyeket jelenleg nehezebb automatizálni: a stratégiai gondolkodás, a kreatív problémamegoldás, az emberi kapcsolatok kezelése, a tárgyalási készség, az empátia, a komplex döntéshozatal, a vezetői kompetenciák és az innovációs képesség.
Kállai Emánuel rámutatott arra is, hogy a változás különösen a pályakezdőket érintheti érzékenyen, hiszen a szakmai fejlődés klasszikus útja éppen azokból az alapfeladatokból épült fel, amelyeket ma már automatizált rendszerek is képesek elvégezni.
Az előadó ezt egy rövid, de rendkívül erős mondattal fogalmazta meg. „Ma nem lennék pályakezdő.” Ez a kijelentés nem a fiatalok lehetőségeinek hiányára utalt, hanem arra a gyökeresen megváltozott környezetre, amelyben a karrierépítés ma már egészen más kiindulópontokat igényel, mint akár öt vagy tíz évvel ezelőtt. Korábban elegendő volt egy szakmai alapképzés, némi gyakorlati tapasztalat és fokozatos fejlődés. Ma azonban egy pályakezdőnek sok esetben már belépéskor ismernie kell az automatizációs eszközöket, értenie kell a digitális platformok működését, tudnia kell együtt dolgozni mesterséges intelligenciával, és képesnek kell lennie arra, hogy ne pusztán végrehajtóként, hanem problémamegoldóként jelenjen meg a szervezetben.
Az előadó külön kitért arra is, hogy a vállalatok szemlélete is gyorsan változik. Míg korábban egy új munkatárs felvétele hosszú távú befektetésnek számított, ma sok esetben az első kérdés már nem az, hogy ki tudja elvégezni a feladatot, hanem az, hogy egyáltalán szükséges-e emberi erőforrást bevonni a folyamatba. Egyre több cég vizsgálja meg, hogy egy adott munkafolyamat automatizálható-e, integrálható-e AI-rendszerekbe, vagy elvégezhető-e kisebb emberi felügyelet mellett.
Ez természetesen nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelent. Azok a fiatal szakemberek, akik már pályakezdőként megtanulják használni ezeket az eszközöket, jelentős versenyelőnybe kerülhetnek. Nem azok lesznek sikeresek, akik megpróbálnak versenyezni a mesterséges intelligenciával sebességben vagy adatfeldolgozásban, hanem azok, akik képesek azt saját munkájuk részeként használni, irányítani, ellenőrizni és stratégiai célokra alkalmazni.
Kállai Emánuel szerint a munkaerőpiac következő éveinek egyik legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy elveszi-e az AI a munkahelyeket, hanem az, hogy ki tud együtt dolgozni vele, és ki marad ki ebből az alkalmazkodási folyamatból. A mesterséges intelligencia megjelenése nem feltétlenül csökkenti az emberi munka értékét, de kétségtelenül újradefiniálja azt, hogy mit jelent ma hasznosnak, versenyképesnek és hosszú távon nélkülözhetetlennek lenni egy gyorsan digitalizálódó gazdaságban.
AI-tartalom és digitális marketing
Az előadás egyik legaktuálisabb és a jelenlegi üzleti környezet szempontjából talán legkézzelfoghatóbb része a tartalomgyártás és a digitális marketing jövőjével foglalkozott. Kállai Emánuel részletesen beszélt arról, hogy a mesterséges intelligencia ezen a területen már nem egy kísérleti technológia, hanem napi szinten alkalmazott üzleti eszköz, amely alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a vállalkozások ügyfeleikkel kommunikálnak, márkájukat építik, ahogy jelen vannak a közösségi médiában vagy éppen termékeiket és szolgáltatásaikat értékesítik.
Az előadó rámutatott arra, hogy egy komolyabb online jelenlét fenntartása néhány évvel ezelőtt még jelentős emberi erőforrást igényelt. Szükség volt grafikusra, szövegíróra, videósra, szociális médiához értő szakemberre, marketingstratégára, sok esetben pedig külön hirdetéskezelőre is. Egyetlen kampány megtervezése és kivitelezése akár heteket is igénybe vett, miközben folyamatos kreatív munkát, elemzést és tartalomgyártást követelt. Ma azonban ezeknek a folyamatoknak egy jelentős része automatizálhatóvá vált.
Kállai Emánuel elmondta: ma már léteznek olyan rendszerek, amelyek teljesen digitális karaktereket (ún. avatarokat) hoznak létre. Az előadó kifejtette, hogy ezek az avatarok nem egyszerű statikus képek vagy animációk, hanem olyan mesterségesen generált digitális személyiségek, amelyek arccal, hanggal, mimikával és mozgással rendelkeznek. Ezek a rendszerek képesek valósághű videókat készíteni, több nyelven meg tudnak szólalni, különböző érzelmi tónusokat képesek használni, és úgy kommunikálnak, mintha valódi emberek lennének.
Kállai Emánuel szerint ezek a technológiák már nemcsak nagy nemzetközi cégek számára elérhetők, hanem kisebb vállalkozások számára is fokozatosan hozzáférhetővé válnak. Egy vállalkozásnak például ma már nem feltétlenül kell minden egyes videóhoz kamerát, stúdiót vagy szereplőt biztosítania. Egy mesterséges intelligencia által generált digitális karakter képes bemutatni egy terméket, elmagyarázni egy szolgáltatás működését, oktatóvideót készíteni, vagy akár napi rendszerességgel tartalmat gyártani különböző platformokra.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a változás nem csupán a videós tartalomgyártást érinti. A mesterséges intelligencia ma már képes szöveges bejegyzéseket írni, hírleveleket összeállítani, reklámszövegeket generálni, blogcikkeket létrehozni, kulcsszókutatást végezni, valamint különböző platformokra optimalizált kommunikációs anyagokat készíteni. Egyetlen témából képes többféle kommunikációs formát előállítani: ugyanabból az alapanyagból készülhet Facebook-bejegyzés, Instagram-caption, LinkedIn-poszt, hírlevél, videóforgatókönyv vagy akár hirdetési szöveg.
Az előadó külön kitért arra is, hogy ezek a rendszerek nemcsak létrehozzák a tartalmat, hanem képesek kezelni annak teljes életciklusát is. Beütemezik a bejegyzéseket, figyelik a reakciókat, elemzik az eléréseket, válaszolnak az egyszerűbb kérdésekre, sőt, bizonyos esetekben kommentekre vagy privát üzenetekre is automatikusan reagálnak.
Kállai Emánuel rámutatott arra, hogy ez teljesen új marketingmodellt hozhat létre. Korábban a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kellett a munkaidőhöz, az emberi kapacitásokhoz és a kreatív csapatok rendelkezésre állásához. Egy AI-alapú rendszer azonban napi huszonnégy órában működhet, nem fárad el, képes folyamatosan ugyanazon minőségi szinten kommunikálni.
Az előadás során szóba került az influenszer-marketing jövője is. Kállai Emánuel szerint egyre több olyan digitális szereplő jelenik meg az online térben, akik mögött nem valódi emberek, hanem mesterséges intelligenciával működő rendszerek állnak. Ezek a digitális karakterek képesek követőtábort építeni, termékeket bemutatni, kampányokban részt venni, és ugyanúgy jelen vannak a közösségi médiában, mint bármely emberi tartalomkészítő.
Ez azért különösen jelentős, mert alapjaiban változtathatja meg az „influenszerpiac” működését. Egy mesterséges karakter nem betegszik meg, nem mond le együttműködéseket, nem követ el kommunikációs hibákat, nem keveredik botrányokba, és teljes mértékben a márka kommunikációs céljaihoz igazítható.
Az előadó hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül jelenti az emberi tartalomkészítők eltűnését, de egyértelműen átalakítja a piacot. A jövőben várhatóan azok a márkák lesznek előnyben, amelyek képesek gyorsan, személyre szabottan és nagy mennyiségben releváns tartalmat előállítani, miközben folyamatos kapcsolatban maradnak közönségükkel.
A mesterséges intelligencia ezen a területen nem egyszerűen költségcsökkentési eszköz, hanem stratégiai versenyelőny. Egy vállalkozás, amely korábban heti két-három bejegyzést tudott elkészíteni emberi erőforrásokkal, ma akár napi szinten, több platformon, különböző célcsoportokra szabott kommunikációt folytathat anélkül, hogy arányosan növelnie kellene marketingköltségeit.
Kállai Emánuel szerint a digitális marketing következő nagy kérdése már nem az lesz, hogy ki tud jelen lenni az online térben, hanem az, hogy ki tud folyamatosan releváns, személyre szabott és automatizált kommunikációt fenntartani. A mesterséges intelligencia fejlődése ezen a területen nem csupán új eszközöket jelent, hanem egy teljesen új kommunikációs logikát, amelyben a tartalomgyártás, az ügyfélkapcsolat, az értékesítés és a márkaépítés egyre inkább intelligens, önműködő rendszerekre épülhet.
A keresés jövője
Az előadás utolsó szakaszában Kállai Emánuel arról beszélt, hogyan változik meg az internet használata. Korábban a felhasználók kulcsszavakat írtak be a keresőkbe, majd találati listákból választottak. Az új modellben a felhasználó egyszerűen megfogalmazza az igényét, az AI pedig átnézi a találatokat, összehasonlítja a lehetőségeket és ajánlást ad. Ez különösen olyan döntéseknél lehet hasznos, mint például laptopvásárlás, utazástervezés vagy szolgáltatások összehasonlítása.
A technológia nem ellenség, hanem eszköz
Az előadás végső üzenete nem a félelemről, hanem az alkalmazkodásról szólt. Kállai Emánuel egyértelművé tette, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti automatikusan az embert, de megváltoztatja a munka, a vállalkozás és a versenyképesség feltételeit.
A technológia fejlődése nem fog megállni. Az automatizáció, az AI-ügynökök, az intelligens keresés, a virtuális termékfejlesztés és a digitális tartalomgyártás egyre mélyebben épül be a mindennapi életbe. Azok a vállalkozások és szakemberek lesznek sikeresek, akik képesek megérteni ezeket a folyamatokat, és nem versenyezni próbálnak a technológiával, hanem együttműködni vele.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
