A bálványosi hegyen fekvő Csiszárfürdőhöz egy erdei gyalogösvényen lehet eljutni. A csodálatos erdei tájon át vezető ösvény mentén számos iható borvízforrás sorakozik. Padok, pallók és lépcsők könnyítik a hideg fürdőkhöz vezető rövid, alig tíz-tizenöt perces sétát.
A személygépkocsikkal érkező vendégek autóikat a Vadász villa mellett hagyhatják, onnan már csak az utolsó 250 méteren kell gyalogolni. A fürdők nyolc medencéjének mindegyikében különböző, egyedi ásványianyag-tartalmú borvíz található. Háromnyelvű tájékoztató táblák jelölik minden egyes medence és forrás történetét, valamint azok gyógyhatását és ellenhatását is. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem geológusai rendszeresen mérik a víz összetételét. Emellett mofetták (szárazfürdők), meleg vizes dézsák, szaunák állnak az oda látogatók rendelkezésére. A vendégek biztonsága érdekében a fürdő villanypásztorral van bekerítve. Csiszárfürdő Kézdivásárhely és környékének egyik legkedveltebb kirándulóhelye volt az utóbbi százharminc évben. A fürdő működtetői, a Taierling fivérek – Johann és Péter Ferenc – épp a hónap végén esedékes idénynyitásra készülnek.
Kitől kapta a Csiszárfürdő nevet?
Bálványosfürdőn a Transzilvánia-oldallal szöges ellentétben áll a megújult Csiszárfürdő. Nevét – a fiatalabbak kedvéért jegyezzük meg – a terület egykori tulajdonosáról, a kézdivásárhelyi Csiszár családról kapta. Csiszár Dénes (1857–1939) székely lófő, földbirtokos, kereskedő és szeszgyáras volt. Ennek a fürdőnek a keletkezése teljesen Csiszár Dénes egyéni érdeme volt. Nem segített neki senki, nem is kért segítséget senkitől. Maga fedezte fel, a maga elképzelése szerint építette, szépítgette, mint a gyermek, aki homokvárat épít. Fantáziája és nem a mérnöki tervek határozták meg, hogy mit hova építsen, és maga állt ott az egyszerű napszámosok mellett, maga emelgette a házhoz a gerendákat, irtotta az erdőt gerendákért, hogy szép fürdőhelyet biztosítson a látogatóknak, akik a kezdeti esztendőkben nagyrészt a rokonság köréből és a vásárhelyi vargák közül kerültek ki. Felsőfokú, gépészmérnöki tanulmányai befejezése után tért haza Kézdivásárhelyre, hogy megvalósítsa álmait. A hozzáértéssel kezelt birtok és szeszgyár gazdagon meghálálta a rá fordított erőt, időt. Amint a vagyon gyarapodott, újabb befektetések sora indult el.
A Timsós medence
A fürdő születése egy 1889. évi őszi vadászathoz kötődik. Egyik leshelyén – azon a helyen, ahol ma a főmedencék találhatók – Csiszár Dénes vadat várt, miközben a föld alól borvíz kezdett bugyogni a lába alatt, amikor székét leszúrta a földbe. Tapasztalt emberként hamar felismerte, hogy értékes, gyógyhatású ásványvízforrásra bukkant. Megvásárolta a területet, az évtizedek során pedig családjával együtt közel 500 hektárt vásároltak össze – Bálványos egész hegyoldala az övék lett. Ekkor kezdődött a fürdőépítés: a nyári hónapokat fenn töltötte a vidéken, és szinte minden évben épített valamit – vendégházat, tánctermet, fürdőmedencéket, meleg vizes kádakat.
A fürdő első és második virágkora
A 1890-ben épített fürdő nagyon rövid idő alatt ismertté és közkedveltté vált. Csiszár Dénes különleges figyelmet fordított arra, hogy a természetes adottságokat a vendégek kényelmét szolgáló kínálattal ötvözze. A borvizeket egy régi kazánnal melegítette fel, amelyet korábban a szeszgyárban használt, és faházakba öntve kínálta a meleg fürdőt a látogatóknak – ez abban a korban szinte csúcstechnológiának számított. 1939-ig, Csiszár Dénes haláláig virágzott a hely, majd a család egészen 1948-ig fenntartotta, azonban az 1948. június 11-én kezdődött államosítás a fürdőt is érintette. A kommunizmus első két évtizedében az állam pusztulni hagyta a fürdőt. A fából épített régi létesítmények lassan elkorhadtak, eltűntek. Csak a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kezdtek újra érdeklődni a jobb sorsra érdemes fürdő iránt. Előbb a Kézdi rajoni fürdővállalathoz tartozott, az 1968-as megyésítés után pedig a Kovászna Megyei Turisztikai Hivatal tulajdonába került. Ekkor új, korszerűnek számító épületeket emeltek – villákat, panziókat, kantint, kezelőbázist és beltéri medencét. A gyógykezelések orvosi felügyelet mellett zajlottak, kúrákat írtak fel, volt fürdőorvos és ápolónő. A fürdőnek ez volt a második fénykora, amely 1989-ig tartott. A rendszerváltás utáni privatizáció újabb törést okozott. Az akkori tulajdonos, a Kovászna Megyei Turisztikai Hivatal az ingatlanokat több részre bontva adta el különböző cégeknek, amelyek azonban nem fektettek be semmit, nem történt semmiféle felújítás. Az épületeket és a hideg fürdőket kikezdte az idő vasfoga, a fürdő lassan ismét elnéptelenedett, az állami gyógyközpont bezárt, az üdülőhely pedig pusztulásnak indult.
A vendégek kedvence, a Hammas lábáztató
Az ükunokák nem hagyták veszni a fürdőt
Taierling (Török) Gyöngyvér, Csiszár Dénes dédunokája családjával együtt 1990-ben Temesvárról kitelepedett Németországba. Mindkét fia egyetemet végzett, Johann kommunikációt és grafikai formatervezést, Péter Ferenc is ugyanazt, formatervezési és informatikai hangsúllyal. A rendszerváltás után Gyöngyvér 2005-ban jött haza Kézdivásárhelyre legelőször édesanyjával, Török Piroska Erzsébettel és Péter Ferenccel. Johann a diplomadolgozatát Csiszárfürdőről írta meg. Ő 2006 óta él Kézdivásárhelyen.
Johann-nak sikerült visszaszerezni nagymamája egyik főtéri lakását, amely a néhai Csiszár Dénes lakóháza volt a 18-as udvartér 1. szám alatt, jelenleg is itt laknak. Csiszárfürdő nem visszaszolgáltatás nyomán került az örökösök birtokába, hanem vissza kellett azt vásárolniunk, a többi ingatlant pedig pereskedés útján kapták vissza. Az akkori zűrzavaros időben a fürdő egy tusnádi/csíkszeredai cég tulajdonába került, amely egy szeget sem ütött el, ezért a fürdő enyészetnek indult. A cég 2011-ben jutott csődbe, a fürdő pedig árverésre került. Így vásárolták vissza jogos örökségüket a Taierling fivérek a kikiáltási ár kétszeresén – a licitbe ugyanis a megyei és a torjai tanács is beszállt. Később a Vadász villát és a régi étkezdét is visszavásárolták. A Taierling fivérek nyarakat töltöttek fenn, apránként újítottak, kalákákat szerveztek helyiekkel, barátokkal, önkéntesekkel. A fürdő fokozatosan visszakapta régi arculatát. A fordulópontot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz benyújtott sikeres vidékfejlesztési pályázatuk hozta el, amely lehetővé tette a medencék felújítását, illetve szaunák és fűtésrendszer beszerzését.
Csiszárfürdőn Johann Taierling fogadta Novák Katalint és családját
Hamarosan ismét megnyílik a fürdő
A csiszárfürdői újdonságokról, az idénynyitásról Johann Taierling számolt be. Elmondása szerint az időjárástól függően pünkösdtől szeptember közepéig, csekély három és fél, kivételes esetben négy hónapig tart a nyári idény, amire már javában készülnek, folyik a téli időszakban keletkezett károk kijavítása, a szükséges tűzifa beszerzése. A vendégeket öt fűtött dézsa várja. A dézsákban a borvizet központi fűtéssel 36–38 Celsius-fokra melegítik fel – a különböző összetételű borvizes medencékbe való mártózás mellett ezek jelentik Csiszárfürdő egyik fő attrakcióját. A dézsákban egyszerre 25-30 személy fér el. Két mofetta is van, a nagyobbikat a régi helyére építették vissza, és Johann Taierling által tervezett geodézikus kupolaszerkezettel fedték be. A teljes szerkezet a Taierling fivérek kézdivásárhelyi műhelyben készült, amit elemenként szállítottak Csiszárfürdőre és ott szerelték össze. Tőle 25–30 méterre van még egy másik mofetta a Hammas-medence mögött, ide egy erdei ösvény vezet, ezt az úgynevezett Székely Férfierő mofetta. Ez a mofetta a bajai barátok segítségével, kalákával épült fel. A régebbről meglévő Zsófia-, Csiszár-, Jordán-forrás mellé egy újabb is létesült, a Miklós-forrás, amely egy keretbe fogott, 80×80 cm-es minimedence. Készítői: dr. Pataki Miklós és neje, dr. Pakuts Judit érsekhalmi (Magyarország) családorvos házaspár, valamint a velük együtt kiránduló barátaik.
Csiszárfürdő másik attrakcióját a három szauna jelenti. Ezek jótékony hatását egyre többen fedezik fel. A téli, extrém szaunázás is divatba kezdett jönni. Télen egy szaunát nyitva hagynak, és fát is biztosítanak. A bátrabbak az akár 70–80–90 Celsius-fokra felfűtött szaunában felmelegednek, ezt követően mártóznak a jéghideg vízbe. A múlt nyáron sikerült építeni egy napozóteraszt is, ahol 24 napágy áll a vendégek rendelkezésére. Azt is megtudtuk, hogy a fürdő gazdaságilag is működőképes. A minimális bevételből fejleszteni is tudják, és az is örvendetes, hogy a 2022-es nyitás óta évről évre nőtt a vendégek száma. Nyaranta a vendégek fele háromszéki és Hargita megyei, magyarországi vendégek is vannak, de számuk nem jelentős, hiszen ők valahol Székelyföldön szállnak meg, és onnan indulnak egy-két napos csillagtúrára. Egyelőre nem tudnak szállást biztosítani, habár van vendég, aki több napot is eltöltene itt.
Téli fürdés a jéghideg medencékben
Három-négy épületet már megszereztek, de ezek fejlesztésre várnak. Megvásárolták a 22 szobás Vadász villát, a Turista-lakot, az egykori étkezdét, a volt posta épületét, az egykori klubot pedig per útján kapták vissza. Taierling Péter Ferenc a Turista-lak felújítását végzi. Román vendégek az egész országból jönnek. Csiszárfürdő nevezetesebb vendégei között Johann Taierling Novák Katalint, Magyarország volt köztársasági elnökét említette, aki 2023. augusztus 31-én látogatott családjával együtt Csiszárfürdőre, mellette Orbán Viktor volt miniszterelnököt és Tőkés Lászlót sorolta, de rajtuk kívül államtitkárok, román és magyar politikusok, közéleti személyiségek is meglátogatták a fürdőt.
A gondokról is szó esett. A fő probléma az, hogy még a nyári idényben sincs állandó buszjárat Kézdivásárhely és Bálványosfürdő között. Sokkal több vendég lenne, ha volna autóbusz. A máig megoldatlan probléma kapcsán többféle lehetőségen is elgondolkodtak, de jó megoldást nem találtak: nekik nem érné meg, hogy csak ezért egy közszállítási céget hozzanak létre. Több szállítási céggel is tárgyaltak, vállalkozót azonban nem találtak. Johann Taierling szerint, ha négyen társulnak egy taxiútra, akkor száz-száz lejből meg lehet úszni menet-jövet, de a jelenlegi gazdasági helyzetben a nyugdíjasok nem engedhetik meg ezt maguknak.
A medveveszélyre is rákérdeztünk. Szerencsére eddig nem történt medvetámadásm, amióta pedig villanypásztorral kerítették be a fürdőt, medvét csak a kerítésen kívül láttak, főleg a kukák környékén, általában este hét óra után. Azt is megtudtuk, hogy a fürdő, akárcsak az előző években, idén nyáron is mindennap 9 órától 19 óráig lesz nyitva.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
