Az információk szerint Lendvai Ildikó egyelőre nem hajlik a felkérésre, szívesebben folytatná a frakció élén a munkát. Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke elmondta, a megbeszélésen abban maradtak, hogy nyílt jelölési folyamatban állítanak a vasárnapi kongresszusra pártelnököt. Megjegyezte, csütörtökre derül ki, kik a jelöltek, a jelölési folyamat most indul. Az alelnök elhárította azt a kérdést, hogy Gyurcsány Ferenc elindul-e újra a pártelnöki posztért, mondván, ezt a kérdést nem neki kell feltenni. ,,De a beszélgetés abból indult ki, hogy ezt a bejelentést (a lemondásáról) már megtette a hét végén" — fogalmazott.

Lázadás az SZDSZ-ben

Lemondott és kilépett a pártból az SZDSZ Békés megyei alelnöke. Diós Zsolt elmondta: számára Surányi György miniszterelnök jelölése még elfogadható volt, Bajnai Gordont azonban már nem támogatja. Hozzátette: az utolsó csepp volt a pohárban, amikor vasárnap este még arról értesült egy telefonos konferencián keresztül, hogy pártja vidéki vezetőinek többsége a szocialisták kormányfőjelöltje ellen foglalt állást. Diós Zsolt szerint a haza érdeke most előrehozott választásokat kíván, de úgy látja, hogy a Fodor Gábor vezette párt már nem ezt képviseli.

Egységes fellépés a magyar—szlovák párbeszédben

Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozták az ellenzék és a kormánypárt képviselői is tegnap a magyar—szlovák parlamenti párbeszéddel kapcsolatban, amelynek eddigi eredményeiről Szili Katalin házelnök számolt be az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A házelnök a január végén lefolytatott közös bizottsági ülések két nagy eredményének nevezte, hogy létrehoztak egy új párbeszédmodellt, és a magyar parlamenti patkó összefogásával sikerült összeállítani a magyar—szlovák viszony problémakatalógusát, amelyet a március 12-ei házelnöki találkozón már át is adott szlovák partnerének, Pavol Paskának. A párbeszédet terveik szerint a külügyi és az alkotmányügyi bizottság keretében folytatják.

Észak-Korea legyártotta első atomtölteteit

Amerikai és dél-koreai hírszerző szolgálatok olyan értesüléseket szereztek, hogy Észak-Korea legyártotta első atomtölteteit: két nukleáris robbanófejre tett szert, amely felszerelhető Rodong típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáira — közölte a Nemzetközi Válságcsoport egyik térségbeli vezető elemzője. Az atomtölteteket állítólag szétszedett állapotban tárolják két föld alatti raktárban az ország északi részén, a robbanófejek összeszerelése egy-két napig tart, tekintettel arra, hogy a plutóniumot a gyújtószerkezetektől külön tárolják. Amerikai adatok szerint Észak-Koreának mintegy kétszáz Rodong típusú, bevetésre kész mozgatható rakétája van.

A terrorellenes háború ára

Közel 685,7 milliárd dollárt költött mostanáig az amerikai védelmi minisztérium 2001 óta a globális terrorellenes háborúra — közölte a washingtoni törvényhozás kormányzati elszámoltatási hivatala. A jelentés szerint a csaknem 700 milliárd dolláros összeg túlnyomó részét, 533,5 milliárd dollárt az iraki háborúra fordította a Pentagon. Az afganisztáni küldetés és a terrorellenes háború Afrika szarvánál — Szomália, Etiópia, Eritrea és Dzsibuti térségében — és a Fülöp-szigeteknél végzett műveletei együtt összesen 124,1 milliárd dollárba kerültek mostanáig. A fennmaradó részt, 28,1 milliárd dollárt az Egyesült Államok területének védelmére fordították.