Szobrot állítottak Tőkés Lászlónak

A Hungarikum Ligetben található Nemzeti Panteonban 2002 óta állítanak büsztöket a magyar nemzet kiemelkedő személyiségeinek, egyházi és világi személyiségeknek. Tőkés László mellszobrát – Lantos Györgyi szobrászművész alkotását – Lezsák Sándor költő, író, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, volt országgyűlési képviselő és alelnök, Felföldi Zoltán köz­író, a Lakiteleki Faluszépítő Egyesület elnöke, korábbi polgármester és Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola főigazgatója leplezte le. A szoboravató beszédek sorát Kókai Géza lakiteleki református lelkész kezdte, aki Tőkés László teológusi, igehirdetői, lelkipásztori munkásságát méltatta. Felföldi Zoltán az események egyik szervezőjeként felidézte, hogy amikor Tőkés László a szoborállítási szándékról értesült, megrökönyödve kérdezte, amit azóta többen is: „élő embernek szobrot állítanak?”, de úgy véli, hogy Tőkés László a saját életét kockáztatta az erdélyi magyarságért 1989-ben; diktatúraellenes kiállását és lázadását Petőfi és társai 1848-as attitűdjével vonta párhuzamba. „Tőkés László a 20. század Petőfi Sándora” – jelentette ki.

Az utolsóként megszólaló Lezsák Sándor – a lakiteleki találkozók szervezője és a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, aki ma a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke is – ugyanezen kérdésfelvetés mentén elmondta: minden lakiteleki szobornak története van, és Tőkés László méltó módon csatlakozik azon jelesekhez, akiknek még akkor állítottak szobrot szerte a világban, amikor életművük még nem volt lezárt. Gyarmati Dezsőnek, a Nemzet Sportolójának is a jelenlétében állítottak szobrot 80. születésnapjára 2007-ben a Népfőiskola bejáratánál. Hangsúlyozta: Tőkés László olyan életművel rendelkezik, amely évtizedekkel ezelőtt kezdődött, és ma, illetve évtizedek múlva is példaként szolgálhat a magyar emberek számára. 

A szoboravatáson Tőkés László is jelen volt, aki azt nyilatkozta: „nagyon váratlanul és meglepetésként” érte, hogy szobrot kap, amit „kellő szerénységgel és alázattal, túláradó megtiszteltetésként” fogadott el. Tőkés aznap délelőtt a tiszakécskei református iskola Trianon-megemlékezésén is részt vett, a Szabolcska Mihály szülőhelyén tartott történelmi ívű beszédében felidézte jeles elődje, a néhai temesvári templomépítő lelkipásztor, költő, közösségszervező, kisebbségpolitikus példamutató életét és munkásságát, a romániai kommunista diktatúra sötét éveit, rámutatott a magyar nemzet felszabdalásának gyászos momentumaira – ezek között Trianon csak az első, bár kétségtelenül a legsúlyosabb csapás volt –, az 1989-es felszabaduláshoz vezető reménykeltő évek-hónapok eseményeire – a határzárbontó Páneurópai Pikniktől a hallgatás falainak lebontásáig –, a nemzetegyesítő törekvésekre, a fájdalmak gyógyításának, a jóvátétel és kárpótlás ígéretes gesztusaira, de arra is, hogy milyen csalódások érték az elszakított nemzetrészeket – tudatja az EMNT elnökének sajtóiro­dája. 

A szoboravatás után fórumot is tartottak a helybeli polgárok részvételével, amely Tőkés Lászlónak a Trianontól a határokon átívelő nemzetegyesítésig című köszöntő-, emlék- és helyzetértékelő beszédével kezdődött, ami után a jelenlevők nemzeti összetartozásról, a trianoni sebek gyógyításáról, a magyarság jelenéről és jövőjéről beszélgettek. 

Másnap délelőtt az EMNT elnöke rendhagyó történelemórát is tartott a lakiteleki nyolcadik osztályosoknak, valamint a testvértelepülésekről érkezett hatodikos és hetedikes diákoknak. Délután a lakiteleki református templomban tartott istentiszteleten Tőkés László püspök volt a meghívott igehirdető.