Aki egyszer már látta, vágyik oda vissza. Földünk sok szép természeti csodája közül az egyik. Szemet-lelket gyönyörködtető a delta növény- és állatvilága a szerteágazó csatornákkal. A Duna-menti lakosságon kívül nemhiába szeretik a kisebb és nagyobb termetű vízimadarak, mert táplálékban igen gazdag élőhelyet kínál nekik. Mind-mind a Dunából élnek.
A Duna mentén sok nemzetiség talált otthonára, és ma már – a turizmus fellendülésével is – az életszínvonal is növekedik. A régi időkben a halászat, halfeldolgozó üzemek, hajóépítő és javító műhelyek, nemzetközi hajózási lehetőség, folyószabályozó, folyami tisztító munkálatok stb. jelentették a megélhetést.
Kis turistacsoportunk június első napjaiban kelt útra a Duna-deltán át a Fekete-tengerig; útközben megtekintettük a Vrancea megyei Putna-vízesést is. Szállásunk egy kis szigeten volt a Duna sok kisebb elágazásának egyikénél, a Mila 23 faluban, vagyis a tengertől 23 mérföldnyi távolságra, 2 méterrel a tengerszint fölött. Ezen a szigeten régen, a 19. században csak három család lakott, orosz menekültek, akik magukkal hozták tradícióikat. Ma 440-en élnek a közigazgatásilag Crișan községközponthoz tartozó településen. A sziget lakói ott intézik ügyes-bajos dolgaikat, a szigeten csak egy-két élelmiszerüzlet van, ital- és kávé-bár, művelődési otthon, nyolcosztályos általános iskola, egyetlen egészségügyi asszisztens (aki azért a nap 24 órájában rendelkezésre áll), egy görögkeleti templom, ahol régi lipován szertartás szerint miséznek, no meg egy navigációs múzeum, amely régi vízi járműveket, jégtörőket mutat be, valamint a helyi születésű legenda, a négyszeres olimpiai és nyolcszoros világbajnok Ivan Patzaichin (1949–2021) érmeit, kitüntetéseit.
A deltában élők mindent vízi úton bonyolítanak le, szinte minden családnak van motorcsónakja, ezzel közlekednek. Kérdésemre a szigeten élő emberek azt felelték, hogy nem cserélnék el életüket a tágasabb szárazföldi életmóddal. Jól érzik magukat a természet ölén, a végtelen csendben, ahol csak a madarak csicsergését hallani, és a kisebb hengerűrtartalmú vízi járművek suhogását. Esti sétáinkon kis háztáji gazdaságokat láttunk, tartanak baromfit, tejelő tehénkéket, néhány lovat, kutyát és macskát is. Megterem a szőlő, dió, füge, barack.
A szigeten élők vegyes nemzetiségűek, főleg orosz (lipován) kisebbségiek, akik máig őrzik hagyományaikat. Egy kisdiák elmondta, hogy az elemiben, előkészítőtől negyedik osztályig tanulják az orosz nyelvet is. Tapasztalataink szerint jóindulatú emberek voltak a szigetlakók, kedvesen fogadtak és bőségesen elláttak. A delta elágazó csatornáin kívül a szigeten található védett erdőrészbe is elvittek, ahol egy idős bácsi meleg sajtos kiflikkel várt, és a Szent Atanáz-kolostort is meglátogattuk. Egy este a helyi műkedvelő csoport megörvendeztetett bennünket az előadásával, kicsik és nagyok népi ruháikat felöltve, egy harmonika kíséretében adtak egy kis ízelítőt a hagyományaikból. Többek között bemutatták a Kalinka Maya igen szép táncos jelenetet. Végezetül felkérték a közönséget egy közös hórára, amely a Balkán népeinél ismert körtánc. Egy hölgy beszédet is tartott, kérte, hogy vigyük hírüket, mert nekik nincs lehetőségük eljárni az ország más vidékeire. Jól esett nekik a sok taps és a közös tánc, mosolyogva köszöntek el: „daszvidanyia”, viszontlátásra!
Helyiek és vendégek is békét kívántak. Lám, bármilyen nemzet fia legyen az ember, a béke a legdrágább szó Földünk lakói között. Az emberiség meghódította a földet, a tengereket, az eget, tudósaink sok technológiát hívtak életre, az emberi elme mindig dolgozik, sok mindent megvalósítva – de egy nagy adósságunk van, földünk és a béke megóvása.
Veres Ibolya, Uzon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
