Alvégnek tekintjük a megyénk délnyugati részén elterülő kisrégiót, ahol északról dél felé haladva vesszük számba három település régiségeit, érdekességeit. A csokorba Sepsiszentkirály, Illyefalva és Aldoboly „virágait” szedtük.
Lapunk már hírül adta, hogy Sepsiszentirályban egy, a mai időkben egyre gyakoribbá váló szokást szándékoznak meghonosítani: a helyi unitárius egyházközség alaposan megviselt csűrét közösségi célokra adják át a település lakosságának. A szentkirályiak – felekezettől függetlenül – közös erővel segítették, segítik az ötletgazdákat, pénzalapok nélkül, a székely kaláka rég látott lelkesedésével. Szilágyi Szilamér szentkirályi unitárius lelkészt kerestük, de nem sikerült találkoznunk, a közösség dolgai miatt kellett a városba utaznia. A legfontosabb az, győződtünk meg, hogy a munkálat és a közös akarás megmozgatta az egész faluközösséget. A lelkészt az egyik lelkes csoporttag, Sándor Csaba helyettesítette, ő kalauzolt a lelkészi lak munkatelepén.
– Fontos az, hogy megerősítettük az épületet, a teteje újban van, cserépfedél fedi, nemrég kőlábakra helyeztük, s a következő lépés, hogy belső járófelületét olyképpen alakítsuk ki, hogy ne tudjon behatolni az épület mögötti hegyoldal esővize. – A település utcasora munkateleppé vált – figyelmeztetett Benkő Árpád Jenő, Illyefalva polgármestere. – Szentkirályban és a hozzá tartozó Szalamáján az infrastruktúrát fejezik be, ivóvíz- és csatornahálózatot építenek, Illyefalván készülnek a településrendezési tervek (PUZ, PUG), Aldobolyban korszerűsítjük a közvilágítást, játszóteret építettünk a gyerekeknek. A jövő tervei között szerepelnek kúriáink mentési munkálatai.
Benkő Árpád-Jenő polgármester
De időzzünk még kicsit Szentkirályban. A távolról szemlélőnek elsőként a hegylábi dombon emelkedő hófehér unitárius templom képe tűnik a szeme elé, ez Szentkirály értékes építészeti emléke, s utal arra is, hogy nem sokkal Szent István királyunk után itt már plébániatemplom lehetett, ami részben az előtte való régi templom alapjaira épült rá – olvastuk az egyházközség történetében. A 15. században gótikus arculatot kapott a templom, sekrestyeajtaját és szentségtartó fülkéjét utólagosan tárták fel, amit mi is megcsodáltunk. Kör alakú kőfal övezi az épületet és ebből emelkedik ki a harangtorony. 1842-ben öntött, éles hangú kis harangját a sepsiszentgyörgyi Kis János-féle műhelyben készítették, ott, ahol Gábor Áron első ágyúit is öntötték.
A templomot övező kőfal külső felén ősi temetőkert található, mely két szabadságharcos hős kőbe faragott síremlékét rejti: Kiss Áron (1823–1875) honvéd főhadnagy és Sükösd János (1828–1915) honvéd hadnagy nyugszik itt. Előbbiről a hagyomány úgy tudja, hogy egy helybeli cigány kováccsal közösen „önműködő szekeret” épített. Ebben a temetőben látható a Vida család 2003-ban emléktáblával megjelölt családi sírboltja, amelyben Vida Dániel (1816–1875) őrnagy, Fogaras várparancsnokának porai nyugszanak, aki az 1848–49-i szabadságharc fogarasi harcainak hőse volt. Az illyefalvi önkormányzat és az unitárius egyházközség emléktáblát helyezett 2011-ben Vida egykori lakóházára, amely jelenleg a Komán család tulajdonában van, az emlékjel hasonmása a fogarasi unitárius templomban található.
Már csak emlék az aldobolyi harang
Szentkirály központjában a református templom áll, mai alakját 1879-ben nyerte el. Tornyában a kis harang műkincsértékű, ez is Kis János sepsiszentgyörgyi műhelyében készült 1872-ben, s az 1702-ben épült régi templomból hozták át ide. A templom előterében áll Szent István mellszobra a Szentkirály Szövetség ajándékaként.
Helyi érdekesség a 10 m magas, viaduktszerű boltíves kőhíd, amelyet ipartörténeti emlékként tartanak számon. Felirata: „Isten segedelme által építtetett Szentkirály község saját erején és költségén. 1860. év”. Ezen haladt át az az út, amely az Olt völgyét Benedek-mezővel kötötte össze. Az út mellett a faluban az az 1918-as emlékkő áll, melyet az itt szolgálatot teljesítő árkászszázad állított.
A Szentkirályi-patak völgyében jön a felszínre a Bodor-kút lúgos hatású édes-kénes ásványvize. A század első felében lignitbánya is működött a völgyben, amely ritka krétakori kövületek lelőhelye. Még sok más érdekességre akadunk a településen. 1923-ban ugyanis bukovinai katolikus csángó családok (Sebestyén, Német, Kásler) települtek Szentkirályba, akik új népművészeti elemeket hoztak a székelyek által lakott faluba. Leszármazottjaik ma is élnek.
Munkatelep Szentkirályban
Sepsiszentkirály jeles szülöttei között említjük Ágh István (1709–1786) unitárius püspököt, tanárt, egyháztörténeti írót, akit földrajzi utazóként is számontartanak. Itt ringatták bölcsőjét Kovács Sándor (1929–1984) botanikus-muzeológus szakírónak, Kovács Ádám (1933–1991) rendező és színházigazgatónak, Imreh István (1919–1984) történészprofesszornak, a MTA tagjának. Emléktáblája a szentkirályi unitárius paplak homlokfalán látható. Sepsiszentkirály baráti szálakat ápol a Kárpát-medencei Szentkirály Szövetség társtagjaival.
– Különleges vendégeket várunk augusztus 20-át megelőző napokban – tájékoztatott Sándor Csaba –, Sepsiszentkirályban tartja országos találkozóját a magyarországi székhelyű Szentkirály Szövetség, amely falunkat Szent István király mellszobrával ajándékozta meg, és tudnak arról, hogy Sepsiszentkirályban él egy szerény lélekszámú római katolikus kisközösség, amelynek imaháza van és a szomszédos illyefalvi római katolikus anyaegyház filiája.
Árkász-emlék
Ahol az író Szabó Dezső töltötte nyarait
Nem más ez, mint a községközpont Illyefalva, a kisrégió központi települése, a rendszerváltás utáni időszak egyfajta gazdasági-szellemi megújulásáról ismert faluja. 1595-től mint „taxális mezőváros” fordul elő, nevét temploma egykori védőszentjétől, Szent Illéstől származtatják. Református vártemploma az Olt magas teraszán helyezkedik el, restaurált műemlék. Az első templom építését a feltevések a legrégibb korokba helyezik és Gyula konstantinápolyi megkeresztelkedésével hozzák kapcsolatba: ezután kapott templomot Erdélyben néhány keleti szent, így a településnek nevet is adó Szent Illés is. A templom a 15. századi gótika idején újjáépült, a késő reneszánsz és a barokk korok idején tovább is bővítették. Ekkor készült (1786) szép virágdíszes kazettás mennyezete, festett karzata és padelőkéi. A mennyezet az 1802-ben történt földrengés áldozata lett, festett bútorzata azonban megmaradt. A rendszerváltás után a templomot külföldi segítséggel teljesen restaurálták, és új kazettás mennyezetet készítettek. A restaurálás kezdeményezője Kató Béla akkori református lelkipásztor, jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke volt, a tervező Zakariás Attila műépítész, a kivitelező Nyilas József építészmérnök volt. A kazetták festője Kovács Kázmér műépítész (1991).
A templomot kettős várfal övezi. A belső, tojásdad alakú fal maradványai a barokk hagymasisakos torony (1802–1804) két oldalán láthatók, régen e falakat árok övezte, nyomai még kivehetők. Ezt egy jóval magasabb, ötszögű alaprajzú külső vár veszi körül, sarkain olasz bástyára emlékeztető védőtornyokkal, bejárati kaputoronnyal. A várerődöt több alkalommal is feldúlták. Bethlen Gábor idejében a brassói szászok ostromolták két alkalommal is. A Bethlen és I. Rákóczi György uralkodása alatt felépült külső várat 1658-ban a török-tatár had és a velük tartó moldvai vajda vette be, a harcról korabeli krónika is megemlékezik. A várban levőket legyilkolták, sokukat rabságba hurcolták. Később a lemészároltak csonthalmaza is előkerült. „Romlásunk ezerhatszázban / Az ötvennyolc forgásában / Esék kisasszony havában” – olvashatjuk ma is a korabeli sorokat. A hagyomány szerint az ostrom áldozata lett a falu akkori levéltára, leégtek a várfal belső részén futó védőfolyosók, ahol azelőtt, a barcasági szász templomerődökhöz hasonló módon 118 raktározásra alkalmas és menedékhelyül is szolgáló kamra sorakozott. A nép alagútról is mesél, amelyen át, veszély idején, a szabadba menekülhettek a várban élők.
Millenniumi gesztenyék, Aldoboly
A megviselt várfalakat, akárcsak a templomot, 1989 után restaurálták és helyenként a leomlott részeket is újraépítették. A kijavított két bástyában ifjúsági nyári szállásokat rendeztek be, egy bástyát pedig szabadtéri színpaddá alakítottak.
A harangtorony alsó része középkori eredetű. Egyik műkincsértékű díszes harangját brassói műhelyben öntötték 1838-ban. A várat temetőkert övezi, ahol faragott emlékkopja jelöli az 1848–49-es háromszéki önvédelmi harc hősének, illyefalvi Gál Dánielnek (1811–1861), a háromszéki forradalmi párt vezetőjének, országgyűlési képviselőnek, kormánybiztosnak és címzetes honvéd ezredesnek a sírját (faragta Tóth Gábor, 1994). Illyefalva szülötte volt Németh László ügyvéd is, aki 1849-ben szintén Háromszék kormánybiztosa volt. A Várdomb délnyugati lábánál a rendszerváltás első éveiben modern konferencia-központ épült, amelyet a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) működtetett. A helyben működő LAM Alapítvány a mezőgazdasági és állattenyésztési vállalkozások mindenkori támogatója, de a műemlékvédelmet és a hagyományőrzést is felkarolta. Így sikerült restaurálni 1997-ben az 1811–1812-ben épült, emléktáblával megjelölt Séra-kúriát is.
A kúria építészettörténeti értékű emlék s egy állandó jellegű Jókai- és Mikszáth-emlékkiállításnak ad otthont, sajnos lassan ismét renoválásra szorul – tudtuk meg az önkormányzatnál, ahol azt is elmondták, hogy sorra következne a többi udvarház, a Bornemissza- és az aldobolyi Hollaki-kúria is. Jókai Mór 1881–84 között két ízben, Mikszáth Kálmán 1887-ben volt országgyűlési képviselője Illyefalvának. A két jeles személyiség mellszobra az épület előterében áll (Kutas László és Gáti Gábor budapesti képzőművészek alkotásai). Ebben a szoborsorban kapott helyet a már említett Gál Dániel és Szabó Dezső (1879–1945) író mellszobra is (Vargha Mihály művei). Az író Szabó Dezső ugyanis gyakran látogatott Illyefalvára, ahol bátyja, a költő és író Szabó Jenő református lelkész volt. Ebben az időben történt, hogy szegényes évek jártak Háromszéken és a pap nem búzában, hanem zab formájában kapta meg a természetbeni kepét híveitől. Ekkor faragta Szabó Jenő a szájhagyományban is élő négysorosát:
„Ha a lányom Judit, / Zabbal laskát sírít, / Az apja nem prédikál, / Hanem szépen nyerít.” Az akkori Illyefalva helyzetére ismerhetünk rá Szabó Dezső Elsodort falu c. regényében is.
Szent István király mellszobra
Illyefalva bővelkedik más építészeti emlékekben is. Ilyen a főút mellett álló, 1794-ben épült, rokokó oromfalas Bakó-ház, valamint a 18. századi építkezés jegyeit magán hordó egykori Bornemissza-kúria a László Lukács-iskola belső udvarán. Boltozatos termével, egyenes ablakszemöldökű virágos-stukkós faldíszítményeivel és poligonális árkádos kőtornácával a reneszánsz kor formavilágát idézi. A névadó László Lukács (1845–1914) igazgató-tanító emléktáblája az iskola új épületén van: 40 éven át lelkiismeretes munkájával nemzedékek sorát indította el az életbe, emlékkopjáját Tóth Gábor faragta. A Bornemissza-kúria régi épülete történelmi emlékhely is, hisz ennek udvarán hangzott el 1881. június 5-én Jókai Mór választókerületi képviselő híres, pünkösdvasárnapi programbeszéde. A községközpontban áll az 1922-ben épült faluháza. Előterében emlékpark van. Itt látható az országzászlóalap és a hősök emlékműve.
Régi időkre nyúlik vissza a helybeli katolikus egyház históriája. 1701-ben fakápolnát építenek itt a pálosok, akik 1786-ig, felszámolásukig vezetik az eklézsiát. A jelenlegi kőtemplom 1868-ban épült, védőszentje Fájdalmas Szűzanya. Ft. Sánta Pál helyi plébános elmondása szerint az egyházi ingatlanok megfelelő állapotban vannak, nemrég egy kiváló hangú orgonával gazdagodott a közösség temploma.
Idegenforgalmi érdekességnek számítanak itt az Illés-napi rendezvények, Illyefalva pedig 1868 és 1961 között bányászfalu volt, ahol mélyműveléssel fejtették a lignitet, ennek során számos állati és növényi őslelet került napvilágra, melyek közül többet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őriznek.
Sándor Csaba
A határfalu Aldoboly
A falutól délre már a Szászföld, a Barcaság terül el. Határában itt is korán megtelepedett az ember. A falu nyugati részén emelkedik a Básvára nevű magaslat. Erődöt, várat helyez ide a helybeliek képzelete, Orbán Balázs pedig római telepet tételezett fel a helyszínen. Tény az, hogy számos szórványlelet került innen napvilágra: bronzlándzsák, buzogányok no meg a híres aldobolyi szkíta kard, melyet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őriznek. Turisztikai látnivaló a település református temploma. A helyén korábban egy régebbi, gótikus ízlésű épület állt, amely a bővítések, alakítások, majd egy újraépítés áldozata lett, 1732-ben ugyanis tűzvész, 1802-ben földrengés pusztította. A mai épületegyüttes a második világháború rombolásainak kijavítása nyomán nyerte el jelenlegi formáját.
A templombelső több érdekességet rejteget. Márványutánzatú mellvédes karzatát 1804-ben készítette Cseh Izmael asztalosmester. A padelőkék ornamentikája Nagy Béla sepsikőröspataki népművész munkája (1973). A legutolsó renoválás emlékét a nagy felújítás támogatójának angol nyelvű emléktáblája örökíti meg. A templom cintermében emlékművek állnak, valóságos emlékpark a hely: millecentenáriumi obeliszk és egy olyan emlékkopja is látható itt, amely a kuruc és a negyvennyolcas szabadságharcra, a romániai rendszerváltás esztendejére és a két világháború áldozataira és borzalmaira emlékeztet (Akácsos Pál Botond munkája, 1996). Itt áll a vidék egyetlen Trianon-emlékműve (2002) is. Falfestményeivel jeleskedik Aldoboly görögkeleti temploma is, épült 1895-ben, védőszentje Szent Demeter.
Vám volt a dobolyi hídnál
Értékes építészeti emléke a falunak a romladozó műemlék Hollaky-kúria. Ez egy 17–18. századi erődített lakóház. Boltozatos teremsora, rozettás mestergerendái figyelmet érdemelnek. Az ún. „teremszoba” falfestményét Varga Nándor Lajos (1895–1978) készítette az interbellum idején. A helyi hagyomány szerint „titkos alagút” kötötte össze a már említett Básvárral. Műemlék jellegű épület az egykori Reznek-kúria is a református templom közelében (19. század). A központban levő egykori faluháza és iskola előtt Erzsébet királyné emlékgesztenyesora látható.
A település déli felében van az 1945-ben létesített hősök temetője. Külön obeliszket állítottak itt a második világháborúban elesett román és szovjet katonák emlékére. A falu régi temetőjében több negyvennyolcas hős sírköve látható: Abod Zsigmond honvéd főhadnagyé, Reznek Kósa Károly várfogságot szenvedett alszázadosé, Incze Györgyé, aki 21 éves korában esett el a kökösi csatában, dálnoki Lázár Mihály századosé, kinek nevét a ma is létező Lázárfalva nevű falurész őrzi. Aldoboly szülötte volt Hollaki Zoltán (sz. 1856) író, földrajzi utazó. Itt élt hosszú ideig Szánthó Vitus (1878–1955) jogász, író, Coşbuc-fordító, a Független Székelység szerkesztője. Innen származik a jeles magyar zeneszerző, Aldobolyi Nagy György is.
Az 1968-ban végrehajtott megyésítés idején a falu sokat veszített déli területéből. A történelmi Háromszék tartozéka volt ugyanis az alig 2 km távolságra fekvő Vámoshíd (Podu Olt) is, a szóban forgó területet Brassó megyéhez csatolták. Amint azt magyar neve is mutatja, itt volt a most is álló vashídnál egykor a Székelyföld-Háromszék és a barcasági Szászföld határa.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
