Gasztronómiai szempontból a csengettyűgombák nem tartoznak a legkeresettebb fajok közé, egy-két fiatal, friss példány azonban bátran bekerülhet a kosárba, különösen Ãnségesebb idÅ‘kben. SzÃnesÃtik a zsákmányt és gazdagÃtják a gombászÂélményt.
Feketeélű csengettyűgomba
(Pluteus atromarginatus)
Van valami különösen komor elegancia ebben a gombában. Sötét kalapja, feketés lemezéle és korhadó fenyőtuskókon való megjelenése miatt inkább tűnik egy elfeledett erdei zug lakójának, mint városi parkok vendégének. Pedig időnként éppen ott bukkan fel: szerényen, szinte észrevétlenül.
Közepes termetű faj, kiterült kalapja a 10 centiméteres szélességet ritkán éri el. KalapfelszÃne csupasz, finoman benÅ‘tten szálas, szÃne sötétbarna, olykor csaknem fekete. Közepe rendszerint kissé púpos, idÅ‘sebb korban a kalapbÅ‘r gyakran berepedezik. Széles, sűrű lemezei nem érintik a tönköt: fiatalon fehérek, késÅ‘bb rózsaszÃnűre érnek, élük azonban végig barnás-feketés marad. Ez a sötét lemezél a faj egyik legfontosabb határozóbélyege, amelyrÅ‘l nevét is kapta. A lemezek ráadásul nem törékenyek, hanem meglepÅ‘en hajlékonyak.
Tönkje többnyire hengeres, gyakran kissé görbült, töve olykor megvastagodó. Felületén hosszanti szálak, finom rovátkák figyelhetÅ‘k meg. Húsa fehéres, sérülésre nem szÃnezÅ‘dik el. A kalapban puha, kissé vizenyÅ‘s, a tönkben rugalmasabb állományú. A legtöbb csengettyűgombával ellentétben nincs jellegzetes retekszaga vagy retekszerű Ãze.
Szaprotróf faj: elhalt faanyagot bont, leginkább korhadó fenyőtuskókon érzi jól magát. Különösen kedveli a kéttűs fenyők – például az erdeifenyő – erősen korhadó maradványait. Ezzel fontos szerepet tölt be az erdei anyagkörforgásban. Az ilyen gombák jelenléte arra is emlékeztet, hogy a korhadó tuskó nem egyszerű fahulladék, hanem egy egész apró élővilág otthona.
Ritka faj, naplómban Sepsiszentgyörgyön mindössze két megfigyeléssel szerepel. MindkettÅ‘ az Erzsébet parkból származik. ElÅ‘ször 2017 májusában akadtam rá a katolikus templomkert egyik korhadó erdeifenyÅ‘-tuskóján. Már elsÅ‘ pillantásra feltűnt sötét, majdnem fekete termÅ‘teste, amely rögtön jelezte, hogy nem a jóval gyakoribb barna csengettyűgombával van dolgom. A feketésen cirmos lemezélek hamar eldöntötték a kérdést. Három évvel késÅ‘bb, 2020-ban ismét elÅ‘került a központi parkban, ezúttal a dÃsztó közelében talált megfelelÅ‘ szubsztrátumot magának. Mindkét esetben elÅ‘rehaladott korhadási állapotban levÅ‘ erdeifenyÅ‘-
tuskón nőtt.
EhetÅ‘ ugyan, de kulináris értéke jelentéktelen, ritkasága miatt semmiképpen sem érdemes gyűjteni. VédendÅ‘ faj, Magyarországon vörös listás. Van egy még ritkább, ugyancsak sötét lemezélű rokona is, a Pluteus umbrosus. Annak kalapja azonban jóval borostásabb, durván szálas-pelyhes felszÃnű. Városunkban ezt a fajt egyelÅ‘re még nem sikerült megtalálnom.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
