Roma Képviselők Tanácsa: Csak összefogással lehet eredményt elérni

Javítani az életminőségen

Támpa Ödön, a szociális kifizetési ügynökség megyei vezetője az Integrált közösségi szolgáltatások fejlesztése vidéki településeken című pályázatról elmondta: az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg a projekt, országos szinten a munkaügyi minisztérium irányítja, együttműködő partner az egészségügyi és az oktatási minisztérium. Céljuk az, hogy azon önkormányzatok területén, ahol nagyobb számban él hátrányos helyzetű közösség, annak tagjai szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá. A részt vevő önkormányzatoknál egy legalább három tagból álló munkacsoportot kell létrehozni, ők mérik fel a lakosság szükségleteit, koordinálják a szolgáltatásokat és támogatják a rászoruló családokat. A három alkalmazott szociális munkásként, oktatási segítőként tevékenykedik, illetve egészségügyi asszisztensi feladatokat is ellát majd.

Kelet-Európa egyik legnagyobb szociális alapja 800 millió lejből gazdálkodhat, a rászoruló közösség kifejezést nagyon tágan lehet értelmezni, azaz nem kifejezetten a romáknak szól – hangsúlyozta Támpa Ödön. Az önkormányzatonként felhasználható 1,76 millió lejes keretből költeni lehet a munkacsoport alkalmazottjainak fizetésére, az iroda felújítására, berendezésére, eszközkészletére is, de jelentős tétel (250 ezer lej) jut a hátrányos körülmények között élő gyermekek élelmiszercsomagjaira, félmillió lejt pedig lakhatási körülményeik javítására fordíthatnak. „Minden rászoruló személynél akad valami, amit meg kell javítani. Javítani kell a tetőzetet, a csempekályhát vagy a kéményt, esetleg ki kell tisztítani a kutat. Kicsi, nem látványos dolgok, de a rászorulók nem engedhetik meg, hogy ezen fontos beruházások megvalósuljanak, ezért jó, hogy ezekre is költeni lehet” – mondotta.

Támpa Ödön úgy vélte, némely polgármester azért ódzkodik részt venni a programban, mert a költségek csak 2029. december végéig vannak fedezve, azt követően az önkormányzatoknak kell fenntartani az irodákat. Ez nem feltétlenül kellene hogy elriassza a községvezetőket – mondotta –, mert úgy néz ki, az egészségügyi és az oktatási minisztérium hajlandó átvenni egy-egy alkalmazott fizetését.

Mindenhol nagy a szükség

A gelencei Kalányos Endre László arról számolt be, hogy ifjúsági egyesület bejegyzését indították el. Még nem működőképes, de a Komitátusszal már felvették a kapcsolatot, ahonnan segítséget is ígértek. Olyan eseményeket szerveznének, amelyek által megszólíthatnák a közösséget: biztatnák őket, hogy népszámláláskor nem kell magyarnak vallaniuk magukat, cigányként is van, mire büszkék lenniük. Bár sokan vannak, cigányságukat kevesen vállalják. Úgy tudja, hivatalosan csak három roma van a faluban: az édesapja, az egyik barátja, és a harmadikat még keresik.

A feldobolyi Boga Csilla arra panaszkodott, hogy „az elnök úr” náluk nem akar semmit javíttatni, eső után kénytelenek sárban járni, ötödikesnél idősebb gyerekeik nehezen jutnak az iskolába. Az asszony szóvá tette a rendőrség túlkapásait is. Mint mondotta, tavaly a férjét azért büntették 4500 lejre (ami a kamatok miatt azóta tovább nőtt), mert sötétedés után biciklire ült, és nem volt rajta sárga mellény. Javasolták, ledolgozzák közmunkaként, de választ nem kaptak. „Ha kilépünk az útra, már az is baj” – mondta. 

Remus Voicu sajnálatát fejezte ki, hogy város mivolta miatt Barót nem vehet részt a Támpa Ödön által bemutatott pályázatban, pedig nekik is szükségük lenne a pénzre és a lehetőségre, például a gyermekek délutáni oktatására. Ha másképp, más program által megoldható lenne, annak szervezésében szívesen részt venne, mert – mint mondotta – „gyerekeik fejlődése” a cél, jobb életet csak akkor remélhetnek, ha képzettek.

Közösen kell fellépni

A roma közösségek képviselői közül többen szóvá tették: tudnak a projektről, de az illetékes önkormányzat nem kíván abban részt venni. Volt rá példa, hogy az elején még úgy tűnt, minden rendben, majd visszakoztak. Pedig igenis szükség lenne valakire, aki segíti a gyerekeiket a tanulásban és ellátja betegeiket.

Makkai Péter, az Erdélyi Református Cigánymisszió vezetője a Roma Képviselők Tanácsának létrejöttének és működtetésének fontosságát hangsúlyozta. Rendszeresen kell találkozniuk, és a felmerülő kérdésekre közösen kell válaszokat találniuk. Ő vállalja, hogy összeállítanak egy olyan típuskérvényt, amely által kezdeményezhetik, hogy az önkormányzatok igenis vegyenek részt ebben az 1,76 millió lejt biztosító pályázatban. „Ha ötven szülő aláír egy ilyen beadványt, azt nem lehet elutasítani, komolyan kell vennie mindenkinek” – jelentette ki.

A református lelkész azt kérte a képviselőktől, tegyenek azért, hogy a cigányság szervezettebb legyen, mert csak közösen fellépve lehet bármelyik önkormányzatnál és hivatalnál célt érni. Bemehetnek egyenként, csendesen és hangoskodva is egy-egy polgármesteri hivatalba vagy iskolába, hogy gyerekeik számára kérjék a délutáni oktatás megszervezését, de valószínűleg nem az lesz a kapott válasz, amit szeretnének. Mert bármelyik hivatalnok vagy iskolaigazgató mondhatja, most nem aktuális, nem az ő feladatuk, nincs rá pénzügyi keret. Ám ha közösen, beadványt szerkesztve, azt ötvenen-százan aláírva kérik jogaikat, már másképp fognak beszélni velük. Ha a baróti és környékbeli cigányok délutáni oktatást kérnek, írják össze, hány gyermeknek lenne szüksége erre, gyűjtsenek „nem kamu” aláírásokat, és bízhatnak abban, hogy fellépésüknek lesz hatása. Kisborosnyón például a szülők kérést tettek le, hogy negyven gyermekük számára fontos lenne a délutáni oktatás, aminek hatására a képviselő-testület idén hetvenezer lejjel járult hozzá tanítók fizetéséhez és az ebéd biztosításához.

Makkai Péter kiváló kezdeményezésnek nevezte, hogy a gelenceiek már konkrét lépéseket tettek egyesületük bejegyzéséhez. Ahhoz, hogy az éljen, komoly szervezésre és együttműködésre van szükség, de széles közönségnek tudnak segíteni, fontos célokat tudnak közösen elérni. Felajánlotta, hogy a hasonló módon gondolkodók számára képzést biztosítanak, és segítenek az egyesületek működtetésében is.