Rekordokat dönt a vízfogyasztás Kézdiszéken

Pap Lajos mérnök, a Hydrokov kézdivásárhelyi részlegének vezetője érdeklődésünkre elmondta: „Nagyon megnőtt a vízfogyasztás, harminc százalékkal nagyobb a normálisnál. Szerencsére gond nincs, a kutakban van víz, tehát a szolgáltatás biztonsága szavatolt.” Közölte, a vidéki településeken elsősorban a házak körüli locsolás miatt emelkedett meg meredeken a fogyasztás. „Négy éve figyelem a trendet, és az a tapasztalat, hogy június és augusztus között, a nyári időszakban egy ugrásszerű növekedés van. Például a hétvégén Nyujtódon a szokásos napi 40–50 köbméterről 94-re emelkedett az elhasznált víz mennyisége. A kutak esetében Gelencén és Szentkatolnán csökkent jelentősen a vízszint, az emberek ott is locsolnak. Hiába hívtuk fel a negatív következményekre a figyelmet, akkor is locsolnak, ha nem lesz ivóvíz” – magyarázta Pap Lajos.

Kézdivásárhely napi vízfogyasztása normális körülmények között – azaz amikor nincs extrém hőség – 3000–3200 köbméter között mozog, a napokban viszont 4200 köbmétert, azaz 4,2 millió liter vizet is eljuttattak a fogyasztókhoz.

A kézdivásárhelyi fedett uszoda medencéinek majdani feltöltése kapcsán Pap Lajos beszélt arról is, hogy miként fogja ez a művelet befolyásolni a város vízszolgáltatását. „A kézdivásárhelyi uszoda felvevőképessége kb. 2000 köbméter. Arról van szó, hogy amikor a medencéket feltöltik, akkor jeleznek, hogy mi kapacitás szempontjából tudjunk felkészülni. De az uszodát évente csak egyszer kell feltölteni, a vizet ugyanis folyamatosan tisztítják majd. Tehát nem fogja befolyásolni szá­mottevően a vízhálózat működését” – mondotta a mérnök.

Szilveszter Szabolcs alpolgármester a jövőképről is vázolt néhány gondolatot. „Az, hogy jelenleg nincs gond, nem jelent semmit, a jövőre kell tervezni. Két pályázatunk van, az UrbACT és a CliMAXX, melyek jelentős részben az éltető vízhez is kapcsolódnak. Meg kell nézni, hogy mi történik mostanában. A csapadék mennyisége évente nem változott számottevően, az intenzitással van a probléma, azzal, hogy szakaszosan lezúdul egy nagyobb mennyiségű eső, utána azonban nem lesz csapadék. A talaj vízmegtartó képességével van a gond, ennek a patakszabályozások – például a Kászon vizének mederalakítása – sem kedveztek. A településeket megvédtük ugyan, de az árterületek elvesztek. Lehull egy nagyobb mennyiségű víz, gyorsan lefut, nincs idő, hogy a talajba beszivárogjon. Ez nagyban befolyásolja a patak menti kutak vízállását. Azon kell gondolkoznunk, hogy miként tudunk úgynevezett szivacsmegoldásokat kitalálni, hogy a lehullott esővíz egy része tartósan helyben maradjon, legyen idő arra, hogy a talajba be tudjon szivárogni” – mondotta az alpolgármester.