Jelentős szigorításra készül a kormány a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén. A Környezetvédelmi Minisztérium által közvitára bocsátott törvénytervezet szerint akár többéves szabadságvesztéssel is sújthatják azokat a gazdálkodókat vagy más személyeket, akik illegálisan használnak fel vízkészleteket, tiltott növényvédő szereket alkalmaznak, illetve súlyos környezeti károkat okoznak. A tervezetet többen is vitatják, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közölte: nem vett részt az előkészítésében, és nem is egyeztettek velük a jogszabály kapcsán.
A törvényjavaslat célja, hogy Románia átültesse a hazai jogrendbe az Európai Unió környezetvédelmi bűncselekményekről szóló irányelvét. Ennek megfelelően a környezetet súlyosan veszélyeztető vagy károsító cselekmények esetében jelentősen szigorodnának a büntetések. A jogszabálytervezetben szereplő intézkedések számos olyan helyzetre is vonatkoznak, amelyek a mezőgazdaságban adódnak, és amelyek korábban is országos vitákat váltottak ki. Ilyen például a vízkészletek jogellenes felhasználása a mezőgazdasági öntözéshez, a Romániában nem engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása, a tarlóégetés, valamint a növények trágyázása olyan időszakokban, amikor a műtrágyák kijuttatását jogszabály tiltja.
A büntetendő cselekmények között a tervezet megnevezi a vízkivételt is, amelyet a következőképpen határoz meg: „a felszíni vagy felszín alatti víztestekből történő víz kinyerése, elvezetése vagy szabályozott kitermelése fúrások, drénrendszerek vagy egyéb műszaki megoldások segítségével abból a célból, hogy a vízkészletet emberi fogyasztásra, öntözésre, ipari tevékenységre, energiatermelésre, mezőgazdasági vagy más gazdasági, illetve társadalmi célokra használják fel”.
A tervezet szerint a büntetések súlyossága az okozott környezeti kár mértékétől függ. Azokban az esetekben, amikor egy jogellenes cselekmény csupán veszélyezteti a környezetet vagy az emberi egészséget, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ha bizonyíthatóan jelentős károk keletkeznek a vízben, a talajban, az élővilágban vagy az ökoszisztémákban, a büntetés két és hét év közötti börtönbüntetés lehet. Kiterjedt, visszafordíthatatlan környezeti pusztítás esetén háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, míg halálesettel járó környezeti bűncselekményeknél akár tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés is lehetséges.
Különösen nagy visszhangot váltott ki az a rendelkezés, amely az engedély nélküli vízkivételt is a szigorúbban szankcionált cselekmények közé sorolja. A nyilvánosságban gyorsan elterjedt az a feltételezés, hogy akár azok a gazdák is büntetőeljárás alá kerülhetnek, akik kutakból vagy folyókból öntözik földjeiket megfelelő engedély nélkül. Ez komoly aggodalmat váltott ki a mezőgazdasági termelők körében, különösen az aszály sújtotta térségekben, ahol sok gazdaság számára a saját kutak jelentik az egyetlen öntözési lehetőséget.
A kialakult helyzetet tovább bonyolította, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium közölte: nem vett részt a törvénytervezet kidolgozásában, és annak tartalmáról csak a nyilvánosságra hozatalt követően szerzett tudomást. A tárca hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők érdekeit érintő ilyen jelentőségű szabályozás esetében elengedhetetlen lett volna az előzetes szakmai egyeztetés, ezért a minisztérium részletes elemzést készít, és szükség esetén módosításokat fog kezdeményezni a jogszabálytervezetben.
A Környezetvédelmi Minisztérium ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a jogszabály elsődleges célja nem a tisztességes gazdálkodók megbüntetése, hanem a súlyos környezeti károkat okozó illegális tevékenységek visszaszorítása. A tárca szerint az új szabályozás – összhangban az uniós előírásokkal – kizárólag azokat a cselekményeket célozza, amelyek jelentős vagy visszafordíthatatlan környezetkárosítást eredményeznek.
A törvénytervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, így a szakmai szervezetek, gazdaszövetségek és az érintett minisztériumok még javaslatokat tehetnek annak módosítására, a végleges szöveg a parlamenti elfogadás előtt még jelentős változásokon is áteshet. A törvényjavaslat célja, hogy Románia átültesse a hazai jogrendbe az Európai Unió környezetvédelmi bűncselekményekről szóló irányelvét. Ennek megfelelően a környezetet súlyosan veszélyeztető vagy károsító cselekmények esetében jelentősen szigorodnának a büntetések. A jogszabálytervezetben szereplő intézkedések számos olyan helyzetre is vonatkoznak, amelyek a mezőgazdaságban adódnak, és amelyek korábban is országos vitákat váltottak ki. Ilyen például a vízkészletek jogellenes felhasználása a mezőgazdasági öntözéshez, a Romániában nem engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása, a tarlóégetés, valamint a növények trágyázása olyan időszakokban, amikor a műtrágyák kijuttatását jogszabály tiltja.
A büntetendő cselekmények között a tervezet megnevezi a vízkivételt is, amelyet a következőképpen határoz meg: „a felszíni vagy felszín alatti víztestekből történő víz kinyerése, elvezetése vagy szabályozott kitermelése fúrások, drénrendszerek vagy egyéb műszaki megoldások segítségével abból a célból, hogy a vízkészletet emberi fogyasztásra, öntözésre, ipari tevékenységre, energiatermelésre, mezőgazdasági vagy más gazdasági, illetve társadalmi célokra használják fel”.
A tervezet szerint a büntetések súlyossága az okozott környezeti kár mértékétől függ. Azokban az esetekben, amikor egy jogellenes cselekmény csupán veszélyezteti a környezetet vagy az emberi egészséget, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ha bizonyíthatóan jelentős károk keletkeznek a vízben, a talajban, az élővilágban vagy az ökoszisztémákban, a büntetés két és hét év közötti börtönbüntetés lehet. Kiterjedt, visszafordíthatatlan környezeti pusztítás esetén háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, míg halálesettel járó környezeti bűncselekményeknél akár tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés is lehetséges.
Különösen nagy visszhangot váltott ki az a rendelkezés, amely az engedély nélküli vízkivételt is a szigorúbban szankcionált cselekmények közé sorolja. A nyilvánosságban gyorsan elterjedt az a feltételezés, hogy akár azok a gazdák is büntetőeljárás alá kerülhetnek, akik kutakból vagy folyókból öntözik földjeiket megfelelő engedély nélkül. Ez komoly aggodalmat váltott ki a mezőgazdasági termelők körében, különösen az aszály sújtotta térségekben, ahol sok gazdaság számára a saját kutak jelentik az egyetlen öntözési lehetőséget.
A kialakult helyzetet tovább bonyolította, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium közölte: nem vett részt a törvénytervezet kidolgozásában, és annak tartalmáról csak a nyilvánosságra hozatalt követően szerzett tudomást. A tárca hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők érdekeit érintő ilyen jelentőségű szabályozás esetében elengedhetetlen lett volna az előzetes szakmai egyeztetés, ezért a minisztérium részletes elemzést készít, és szükség esetén módosításokat fog kezdeményezni a jogszabálytervezetben.
A Környezetvédelmi Minisztérium ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a jogszabály elsődleges célja nem a tisztességes gazdálkodók megbüntetése, hanem a súlyos környezeti károkat okozó illegális tevékenységek visszaszorítása. A tárca szerint az új szabályozás – összhangban az uniós előírásokkal – kizárólag azokat a cselekményeket célozza, amelyek jelentős vagy visszafordíthatatlan környezetkárosítást eredményeznek.
A törvénytervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, így a szakmai szervezetek, gazdaszövetségek és az érintett minisztériumok még javaslatokat tehetnek annak módosítására, a végleges szöveg a parlamenti elfogadás előtt még jelentős változásokon is áteshet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
