Bővelkedik látnivalóban a környék, volt hát különleges ajánlata Bodok, Oltszem és Zalán vidékének is a nemrég véget ért lovas ünnep vendégei számára. Számos látogatót vonzott a fogathajtóverseny, és aki nemcsak Bodok környékére volt kíváncsi, az rácsodálkozhatott a közeli megyeszékhely különleges turistakínálatára is.
Lovas ünnepre érkezők
A legkönnyebben elérhető volt természetesen Bodok, a községközpont. Nemcsak itt, hanem a hozzá tartozó Oltszem és Zalán is a hívogató szerepét vállalta, miért ne tekinthette volna meg szívesen az alkalmi látogató például Sissi zaláni emlékparkját, avagy az önkormányzat elvárása szerint alakított „virágos községközpontot”, Bodokot, melynek Fodor István éppen 36 esztendeje polgármestere, és aki minden fontos teendőre odafigyel. Szerinte „nem is igazából jó házigazda az a család, amelynek az útra nyíló bennvalója előtt nem tarkállnak a virágok”.
A három település annyi műemléket és látnivalót ajánlott a lovas ünnepre idesereglettek számára, hogy csak úgy válogathattak a különlegességekben, a műemlék épületekben, az itt született vagy itt tevékenykedő jeles személyiségek olykor nagyon hasznos tevékenységében. Lapunk falujáró csoportja éppen a lovas ünnepre érkező csoportok látványos képét kaphatta lencsevégre: itthoniakat, a szomszédos magyarországiakat, a szerbiai lovas tehetségeket érkezésük pillanatában. Volt, amit lencsevégre kapnia fotóriporterünknek: a korszerű szállítóeszközöket, az érkező csoportokat, az állatorvost, aki minden lovat külön-külön megvizsgált.
Érkeznek az első versenyzők
Fodor István régi álma
Alakuló pompájában várta a vendégeket a restaurált Mikó-kastély központi épülete, belsejében bárki megcsodálhatta a sikeresen megújult falképeket, no meg a medvék látogatta környező tájat-hegykoszorút.
A lipicai lovak vérvonalát hazahozó Fodor István álomszerű lovaspályáját teremtett az Olt lapályára, amely a kastély-vidék szerves tartozéka. Mindenütt láttuk a polgármester gondos intézkedését: a vesszőseprűvel tisztaságot teremtő fiatalokat is, akik a „főnök” parancsára egy szóra, azonnal cselekedtek. Gyönyörű lovakat csodálhattak meg az eseményen jelen levők, sokan értőn szemlélhették azokat, hiszen a ló megszokott volt a székely ember életében a vidék történetének minden korszakában.
Miután sok állatszeretőnek szerzett örömet a lovas felvonulás, július végén Tarcal testvértelepülésre jubiláris ünnepre indul a bodokiak csoportja. Mindeközben tovább pörögtek, pörögnek a hétköznapok is: Fodor István bejelentette, hogy a községközpontban befejezés előtt áll a gázhálózat lefektetése, Oltszemen is megkezdődtek a munkálatok, Zalán is rögvest felsorakozott.
Fodor István polgármester
A Körösök vidéke és Bodok
Nehogy arra gondoljon az olvasó, hogy a bodoki ember nem teremtett hazájától távol eső vidéken is maradandót és számottevő értékeket. A bodoki Henter család vízépítő mérnöke, Henter Károly (1814–1868) terveivel megmentette a Hármas-Körös-vidék árvízbiztonságát, síremlékét e sorok írója személyesen is megkoszorúzta Gyula város temetőjében.
A bodoki Henter Károly-iskola tanulói nyári cseretáborban nyaraltak Gyulán és Bodokon. A Henter család két tagja – Henter Károly és Imre – az 1848–49-as forradalom és szabadságharc bodoki hősei volt, nevüket emlékkopja jelöli a bodoki református templomvár falának előterében. A Hosszúfoki csatorna szivattyútelepén Bodoki H. Károly Vízügyi Múzeumot létesítettek.
Több mint múzeum a kastély
A család elődei itthon intenzívebben művelték a színes zománccal díszített fazekasságot is. A „németesen/szászosan hangzó névtől – a Henter családnév hallatán – sokan tartózkodtak, miként a magyaros hentergőzés elnevezésű gyermekjátéktól való eredetétől is.
Bodok tanácsának székházán betűzhették a vendégek az emléktáblát, melyet a község magyarországi testvértelepülése, Detk város önkormányzata helyezett el: Testvérként emlékezni a múltra, segítve élni a jelent, közösen építeni a jövőt, 1994. Detk település önkormányzati épületének homlokfalán pedig a bodokiak emléktábláján olvasható: Mindig segít a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.
Bodok nevét egykoron palackozott szénsavas borvize, a Matild röpítette világgá. Jelenleg korlátozott mennyiségben ugyan, de palackozzák és gyógyvízként hozzák kereskedelmi forgalomba ezt az ásványvizet.
Sós-lúgos vize a gyomorsav ellensége
Oltszem látnivalói
Oltszem környéke gazdag régészeti leletekben. A régi relikviák a közeli Leánykavárból kerültek napvilágra: kőbalták, neolitikumi festett kerámia, idolok (állat- és emberalakot ábrázoló agyagszobrok) bukkantak a felszínre. Oltszem kincse és érdekessége az Olt folyó magas teraszán fekvő Mikó-kastély. A dupla tetős, padlásvilágítóval ellátott, felújított műemlék kastély jelenleg a megyei és a Bodok községi tanács tulajdonában van. Az épület az empire ízlés jegyeit őrzi. Homlokzatán eredeti emléktábla feliratát betűzgethették a vendégek. Belső szobáinak falát falfestmények díszítik, melyek korabeli jeleneteket, életképeket ábrázolnak.
Az épület közelében tárták fel az Olt völgyét egykoron őrző-védő állandó katonai tábor, egy római castrum alapjait. Helyéről érmék, lándzsaveretek, bélyeges téglák kerültek ki. Építési idejét a II. század első felére, feladását a III. század közepére teszik a régészek. Érdekesség, hogy a castrum parancsnoki részére később ráépült egy kora középkori őrtorony. A lakosság ma is úgy tartja, hogy ezeknek a köveiből építették a kastélyt és az azt övező „várfalat” is. A 17. században élt Mikó Miklós emlékiratából tudjuk, hogy a család több tagját is az oltszemi templom alatti sírkamrába helyezték örök nyugalomra.
Zalán: a falutörvények emlékköve
Zaláni értékek nyomában
Kézzelfoghatóbb építészeti emlékekkel rendelkezik a falu kőfallal kerített református temploma, amely 14. századi emlékeket őriz: a déli hajófalba másodlagosan beépített román kori kő ajtókeret a gótika felé való átmenet legtipikusabb példája. Megmaradt még eredeti szentségtartó fülkéje, és a 15. századból való a harangtorony övpárkány alatti része. Tornyában egy 1764-ben öntött értékes harang is van. Későbbi javítás során megtalálták a régi szentély falait, a munkálatok során színes freskó- és latin feliratos töredékek kerültek a napvilágra. Az ovális alaprajzú, aránylag alacsony várfal kibírta a századok viharait. Cintermében helyezték el az 1848–49-es magyar szabadságharc 150. évfordulója előtt tisztelgő emlekkopját, faragta Barabás Sándor.
Itt láthatók Farkas István 1849-beli honvéd hadnagy és Apor József szabadságharcos sírköve, a faragott kopján pedig Vass István szabadságharcos honvédszázados neve.
A falu Benczefalva nevű részén található a magyarok királynéjának emlékére létesített Erzsébet-kert és -emlékkopja, az egykori majálisok helyszíne. A falu altalaja gazdag szénsavas ásványvízforrásokban. Ilyen a híres Felszegi-, a Fingos borvíz és a Becző-kerti források: a Zalányfeji- és a Nyíri-borvíz.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
