A tinóruk arisztokratái kétségkívül a vargányák, vagy ahogy Székelyföldön becézik őket, a medvegombák. Ezek a gomba-uraságok azonban többnyire az erdők csendjét kedvelik, kerülik a város zsivaját. A tinóruk népes rokonsága viszont jóval színesebb és változatosabb, számos fajuk kiválóan alkalmazkodott a városi környezethez is. Sepsiszentgyörgy parkjaiban is megfigyelhetjük a természet e színpompás alkotásait.
Változékony tinóru (Suillellus luridus)
Ha városunk tinórui között lenne bűvészverseny, ezt a fajt alighanem senki sem tudná felülmúlni. Robusztus termete, élénk színei és különösen látványos színváltozása miatt méltán nevezhető a nemzetség „mágusának”. Kalapja az olívbarnától a narancsos-vöröses árnyalatokig szinte bármit felvehet, de az igazi mutatvány csak akkor kezdődik, amikor megvágjuk: sárga húsa néhány másodperc alatt mély, tintakék színűvé változik, mintha valaki festéket öntött volna rá.
Kalapjának felszíne fiatalon finoman nemezes, később simává válik. A csöves termőréteg kezdetben sárga, majd fokozatosan narancsvörösbe hajlik. Tönkje vastag, vargányaszerűen hasas, sárgás-narancsos alapszínén pedig jól látható a durva, sötétvörös hálózat, amely az egyik legfontosabb határozóbélyege.
Kalapjának átmérője elérheti, sőt, meghaladhatja a 20 centiméteres bűvös határt. Ekkora példánnyal azonban eddig csak egyszer találkoztam: a Táncsics Mihály utca egy félreeső kis zöld sarkában. Több lombos fafajjal képes mikorrhizás (gyökérkapcsolt) viszonyt kialakítani; városi társai közül érdemes megemlíteni a nyírfát, a gyertyánt és a hársat.
Kifejezetten melegkedvelő faj. Városi környezetben termőideje szinte kizárólag a nyári hónapokra korlátozódik. Amikor megjelenik, színpompás látványával valódi dísze zöldövezeteinknek. Sajnos a legtöbb példány nem öregszik meg: sokukat még zsenge állapotban felrúgják vagy eltapossák, pusztán azért, mert szokatlan külsejük (és persze erős kékülésük) bizalmatlanságot kelt.
A változékony tinóru nyersen enyhén mérgező, ezért kizárólag alapos hőkezelés után fogyasztható. Egyes szakirodalmi adatok szerint alkohollal együtt kellemetlen tüneteket is okozhat, ezért elővigyázatosságból nem ajánlott szeszes itallal társítani.
Érdekes a rendszertani „életrajza” is. Nem is olyan régen még a vargányaarisztokráciában, a Boletus családfán jegyezték a fajt, a mai DNS-vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a rokonsági szálak máshová vezetnek, a változékony tinóru így átkerült a Suillellus nemzetségbe. Vagyis a tudomány megfosztotta ugyan „nemesi címétől”, látványosságából és különlegességéből azonban ez semmit sem von le. A változékony tinóru kékülése olyan gyors, hogy egy frissen kettévágott példányon szinte szemmel követhető a színváltozás: a vágási felület másodpercek alatt sárgából zöldeskéken át mélykékre vált, majd később kifakul. Kevés európai nagygomba produkál ennyire látványos „kémiai színjátékot”.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
