Sulyok Tamás szerint elmozdításával megszűnt a jogállam, a köztársasági elnöki tisztségtől alkotmányellenesen fosztották meg. A volt államfő – aki korábban az Alkotmánybíróság (Ab) tagja, elnöke is volt – a mandiner.hu honlapon tegnap közzétett interjúban kiemelte: a rá vonatkozó alaptörvény-módosítás tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes, sőt, a nemzetközi és az európai uniós normáknak sem felel meg.
Álláspontja szerint nem mondhatott le akkor, amikor Magyar Péter kormányfőként ezt követelte tőle. „A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű. Hiszen független a bírói, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, tehát nem fogadhat el semmilyen befolyást vagy fenyegetést más hatalmi ágtól. Ehhez én is tartottam magamat, ha lemondtam volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna” – hangsúlyozta Sulyok Tamás. A volt államfő elmondása szerint Magyar Péter miniszterelnök „kevésbé a meggyőzés, mintsem a fenyegetés erejével próbálkozott”, azzal szembesítette, hogy nem szólalt meg bizonyos politikai ügyekben. „Csakhogy ez több esetben tényszerűen is téves megállapítás, hiszen például a gyermekvédelmi ügyekben közleményt is adtam ki, (...) megnyilvánultam a választási kampány hangnemének kérdésében is” – jelentette ki. Kiemelte: az államfőnek nincs politikai felelőssége, közjogi feladatai vannak, pártatlannak kell lennie.
Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy az alkotmány szerint egy új kormánynak a köztársasági elnökkel együtt kell működnie. „Ezt a kötelezettségét a kabinet megszegte, még úgy is, hogy a köztársasági elnök folyamatosan és mindenben együttműködött az új hatalommal, akárcsak az előzővel” – hangsúlyozta. Arra a felvetésre, hogy a Tisza szerint áprilisban rendszerváltás történt, a párt felhatalmazása történelmi, a volt államfő úgy reagált: „Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt.”
Saját államfői tevékenységéről Sulyok Tamás úgy vélekedett: már a kezdet sem volt egyszerű, a kegyelmi ügy után pedig egyfajta válsághelyzet bontakozott ki, amely azonban megoldódott, lemondtak a politikai és jogi felelősséget vállaló szereplők, összességében jól működött az alkotmányos demokrácia intézményrendszere. „Alkotmánybírósági elnökként és államfőként is mindig kétharmados hatalommal álltam szemben a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként” – fűzte hozzá. Kiemelte: ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben, és szerinte most az látszik, hogy a hatalom a fékek és ellensúlyok rendszerét totálisan le akarja építeni. „Az én elmozdításom is ezzel függ össze. A következményeket beláthatatlannak és súlyosnak tartom az egész magyar jogállamiságra nézve. Nyugaton ezt egyelőre másként látják, a hurráoptimizmusuk foglyai, de ebből ki szoktak józanodni” – mondta a volt államfő.
Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án szűnt meg az alaptörvény 17. módosítása alapján. Az államfő feladat- és hatásköreit az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes házelnök látja el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
