Kuti János
Amikor az Agerpres híradásában olvastam egy héttel ezelőtt, hogy kihallgatták a legfőbb ügyészségen Dan Tanasăt, az (AUR) parlamenti képviselőjét (mivelhogy közösség elleni uszítással vádolják), arra gondoltam, hogy nem szép egy ilyen nagy hazaffy ellen áskálódni, mikor ő csak védi a hazát, a román nyelvet és az alkotmányt, hisz sokat perlekedett magyarokat (is) érintő ügyekben, és azokban is általában neki adott igazat a(z) (i)gazságszolgáltatás. És most lám, a legfőbb ügyészség pont ellene indított eljárást. Legutóbb éppen a sepsiszentgyörgyi utcanévtáblák és botlatótáblácskák ügyében hoztak jogerős ítéletet, amelyeket ki kell cserélni, ugyanis a román és a magyar feliratok nem jó sorrendben vannak, ami elfogadhatatlan, mert az a normális, hogy felül legyen a román és alatta a magyar, már csak a miheztartás végett is: a magyarok tanulják meg, hogy vidékünkön nem úgy van, mint a Petőfi versben, hogy: Habár felül a gálya,/ S alul a víznek árja,/ Azért a víz az úr!/, hanem fordítva.
Na de nem ezért folyik Tanasă ellen eljárás, hanem azért, mert tavaly augusztusban arra buzdította az embereket, hogy utasítsák vissza a bevándorlók által házhoz szállított rendeléseket, s emiatt végül Marian Godină rendőr feljeletentette. Dan Tanasă azután kijelentette, hogy „nem fog hallgatni, ha a románokat megaláztatás éri saját hazájukban”. Bizony hangosan mondja, valahányszor arról beszél, hogy a magyarok alázzák meg a románokat saját hazájukban, akkor is hangos, amikor a perei előbbre lépnek. Amiket ilyenkor (is) mond a magyarokról, azt eddig még nem számolták fel közösség elleni uszításként neki.
Általában van egy kis xenofóbia nálunk, de az nem büntethető, mint a rasszizmus, ugyanis a xenofóbia az a görög xenos (idegen, vendég) és a phobosz (rettegés) elemekből alkotott szó, és természetes, hogy itt nálunk a többség xenofób lehet, mert jogosan fél a magyaroktól, akik idegenek és vendégek, ezért érthető, míg „a rasszizmus az emberekkel szembeni diszkrimináció és előítélet, faji vagy etnikai hovatartozásuk alapján”, amiről nálunk szó sincs, mert Romániában (majdnem) mindenki egyenlő, de normális, hogy a többség egy kicsit egyenlőbb a kisebbségnél. Különben is nálunk az ókori mondás szerint: Si fueris Romae, Romano vivite more! Ami magyarul így hangzik: Ha Rómában élsz, élj úgy, mint a rómaiak! Ezt románra úgy lehet fordítani: Ha Romá(niá)ban élsz, román kell legyél!
Az AUR különben azt közölte, hogy nem volt itt semmiféle, senki ellen megnyilvánuló erőszakra való buzdítása Tanasănak, csak felhívta a figyelmet direkt és szükséges módon egy súlyos dologra, amellyel szembesül Románia: „az ellenőrizetlen, képzés nélküli munkaerőimportra Ázsiából és Afrikából, ami a román munkaerőpiacot, az állampolgárokat, a nemzeti identitásukat és biztonságukat fájdalmasan érinti”. Dan Tanasă különben is inkább vádló mint megvádolható, mert megmondta bátran júniusban is, hogy például az RMDSZ az, amelyik figyelmen kívül hagyja Románia alkotmányát és az igazságszolgáltatás döntéseit.
Ő tanult a történelemből és aszerint gondolkodik. Mert lám jönnek ezek a vendégmunkások, és itt biciglizgetnek a pizzásdobozokkal. De mi lesz itt 1000 év múlva? Mert ezer évvel ezelőtt jöttek a magyarok is, igaz ők nem kerékpárral s nem is pizzásdobozokkal. A 11–12 század folyamán a magyar királyok először Dél-Erdélybe telepítették a székelyeket, majd később a mai lakhelyükre, és tették azok is dolgukat, mint most az ázsiai vendégmunkások. Főleg katonáskodtak, védték Erdély határait mindenféle betörőktől, támadóktól, nem volt fóbiájuk az idegenektől, amiért kiváltságokat is kaptak. Aztán a magyar királyok a szászokat is ide telepítették Erdélybe, ahol 800 évig éltek; nem félt, nem rettegett tőlük senki, de aztán valamilyen okból inkább eladta őket a szocialista köztársaság, ment magától a maradékuk is 89 után. (Kivéve Iohannist, aki jó román lett.)
A jövevény székelyek elmagyarosították az akkor itt élőket, amire gondolom a helynevek adják a legmeggyőzőbb bizonyítékot. Például a román eredetű „fălău” településekből mind-mind „falu” vagy „falva” lett, főleg itt Kovászna megyében. Ezer éven keresztül elnyomták az őslakosokat, s ezért azok kénytelenek voltak kivándorolni Moldvába és Havasalföldre.
Különben a legjobb bizonyíték arra, hogy Sepsiszentgyörgyön románok éltek épp az, hogy Tanasă, aki védi őket a magyaroktól, pont itt született 1981-ben.
Dan Tanasă a Hazafiak utcájában, Nagyváradon. Fotó: Facebook / Dan Tanasă
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
