Pálmai Tamás
Az uborka a tökvirágúak rendjébe, a tökfélék családjába tartozó növényfaj. Első zárójel: ezt muszáj volt leírnom, mert ez egy tény, de ígérem, hogy most ennél többet nem fogok tökölni. Max egy pindurit. A sárgadinnye rokona. Második zárójel is fontos: nem minden dinnyefejű tökölődik is.
Az uborka csaknem 97 százalékban víz, de van benne kálium, foszfor, nátrium, magnézium és vas is. Szomjoltó tehát és kalóriaszegény. Némi vitamin is akad rostjaiban: az összes B, pici C, A és E-vitamin. Rostjai könnyen emészthetők, főleg előbb lesózva, vagy csak alaposan megrágva. Az éhgyomorra fogyasztott uborkának tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban is használják maszk, lemosó formájában, mert segít a pirosodás, viszketés és a hámlás gyógyulásában, a bőrt üdébbé teszi és fiatalítja. Javítja a gyomorműködést és vízhajtó hatású. Epések azonban vigyázzanak vele! Csökkenti a húgysav szintjét, enyhíti a köszvényes fájdalmakat. Fogyaszthatjuk nyersen, levesnek, főzeléknek, salátának, kovászolva vagy ecetesen eltéve is. Harmadik zárójel: használják jelzőként, például a szezon jellemzőjeként, ám ez nem mindig igaz, hisz a mai Kárpát-medencei nyári uborkaszezonban van, ahol nem kell elővenni a sajtónak a konzervcikkeit, mert épp balkáni stílusú kormányválság zajlik, de van, ahol épp az új vezérért izgulnak a hívek, hogy az a jó fára másszon fel. A parlamentekben meg mindent-bele csalamádévá „nemesül” az egyszerű ubiévad.
A címadó növényünk a Himalája déli lejtőiről származik és már Kr. e. a X. évezredben is termesztették. A belsejében mért hőmérséklet akár 6 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet, mint a környezete, ezért a forró, száraz területeken nagyon népszerű. A régi Egyiptomban uborkát kaptak a kőfejtő rabszolgák, Tiberius császár meg gyógyszerként fogyasztotta. Az ókori görögök és rómaiak is szívesen fogyasztották. Érdekesség, hogy a császári kertekben a melegházak elődjét használták: szekérre tették az ágyásokat, s ezeket hol a napra gurították, hol mély gödrökbe, lefödve, attól függően, hogy épp mit kívánt az időjárás. Európában először a IX. században jegyzik a létezését: Nagy Károly elrendelte, hogy birtokain termesszenek uborkát. A Napkirály is nagy kedvelője volt, Amerikába meg Kolumbusz Kristóf vitte át, első lépésben Haitire. Magyarországon a XIII. században jelent meg és a főúri meg papi kertekből került a parasztjainkéba át. Ma Kína a világ vezető uborkatermelője (80 százalék), Magyarország a 76. helyen áll. A bolygó teljes uborkatermése mára meghaladja a 100 millió tonnát.
Utolsó zárójel: vigyázzunk az uborkalé mértéktelen esti ivására – bárhogy is csábítanának rá a kortesek – mert álmunkban fának képzeljük a kóróját s kapaszkodási erőlködésünk közepette nem kívánt helyre csorrinthatunk.
Fotó: Pixabay.com
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
