Kuti János
Kormányunk nincs, de lehet, hogy villanyáramunk sem lesz. A vízhiányt 2080-ra jósolták, de tévedtek, mert úgy néz ki, hogy máris bekövetkezett. A Duna vízszintje olyan alacsony, hogy maholnap száraz lábbal is át lehet sétálni az egyik partról a másikra. A vízhiány miatt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkját leállították. Le kellett állítani Magyarországon a paksi atomerőművet is, mert ott sem biztosított a hűtővíz.
A meleg miatt a vízhőmérséklet is magas. Ha még sokáig tart a kánikula, a végén tényleg oda jutunk, hogy megfőnek a Dunában a halak, s Pakstól Tulceáig halászlé folyik a mederben, csak meríteni kell belőle, egy kis fűszert tenni hozzá és kész is az ebéd. (De lehetne esetleg szólni, hogy Szegednél szórjanak az ottani híres édes-nemes paprikából a maradék Tiszába, akkor csak a csípőst kellene ki-ki ízlés szerint hozzátegye.)
Ügyvivő miniszterelnökünk, Ilie Bolojan szerint Ukrajna tud áramot adni nekünk – biztosan azért, mert elmentek vagy ötmillióan és leoltották a villanyokat.
Tervbe vettük azt is, hogy az atomerőmű felé terelünk több vizet a Duna egyik ágán, négy uszály segítségével. Lehet, hogy utána olyan alacsony lesz az elterelt részen a maradék Duna vízszintje, hogy zátonyra fut minden, ami arra jár, és így még egy gát is kialakulhat. Ezt aztán egy újabb vízerőmű működtetésére használhatnánk.
A vízhiányról mindenféle hamis hírek terjednek, és azt is mondják, hogy egyesek lopják a Duna vizét, például, hogy a franciák viszik el föld alatti csővezetékeken. Aztán azt is híresztelik, hogy mások gyűjtőtavakba töltik, aztán jó pénzért eladják a vizet, vagy az azzal termelt áramot. Nekünk több áramot kell importálnunk, ami áremelésekhez is vezethet, mert a legalacsonyabb és legmagasabb villamosenergia-ár között akár huszonötszörös is lehet a különbség. Az Energiaügyi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztók nem fognak többet fizetni rövid távon (mi meg töprenghetünk, mit is akartak itt hangsúlyozni: azt, hogy nem drágul az áram, vagy inkább azt, hogy rövid távon marad annyi, amennyi most). Az üzemanyagok viszont úgy látszik, rövid távon (értsd: percről percre) drágulnak. Ha innen nézzük, bizony már egy nap is hosszú távnak számít. Azzal biztatnak, hogy a lakosság áramfogyasztását nem korlátozzák, csak a nagy, ipari fogyasztókkal tárgyalnak arról, hogy csökkentsék fogyasztásukat. De az is „segítene”, ha a lakosság csökkentené a fogyasztást a csúcsidőszakban. Ez alatt azt lehet érteni, hogy amikor nagyon kell az áram, például este, akkor ne használjuk.
Amikor elveszik az áramot, akkor kompenzálásként biztosan nő a feszültség a fogyasztókban. Például, ha a villanyáram frekvenciája (a váltakozó áram iránya) 50 Hz alá esik, akkor a mi szívverésünk ugrik percenként 100 fölé. Ha elveszik a villanyt, akkor szerencsére senki nem szenvedhet áramütést, és automatikusan spórolunk is. De ha nem veszik el, akkor is van lehetőségünk a takarékoskodásra. Például légkondi helyett választhatjuk az éjszakai szellőztetést, amikor csak 20–25 fok van odakint. Ventilátor helyett használhatunk legyezőt. Aztán nem kell a hűtőt sem maximumon járatni. Ha jéghidegen issza az ember a sört, még torokgyulladást is kaphat, ha pedig az egészségügyben sztrájkkal fenyegetőznek, nem is lesz majd hová menni, ha gyógyulást akar valaki keresni. Legjobb tehát vörösbort inni sör helyett, amit szobahőmérsékleten ajánlott fogyasztani. Attól nem fájdul meg a mandulánk: a szobahőmérséklet mostanság akár 30 fok is lehet, így a tüdőgyulladás is teljesen kizárt.
Az automata mosógép is sok áramot fogyaszt. Használjunk inkább mosómasinát, ami egy fakeretben levő bordázott horganyzott fémlemez, ahhoz kell dörzsölni a mosnivalót. Aztán a csavarást is meg lehet kézzel oldani. Régebben is nagy divat volt a kézzel való mosás. Nem is szégyen az – kézzel mosott Kukoricza Jancsi Iluskája is, pedig ő igazi híresség, női főszereplő Petőfi Sándor költeményében. De fehér leplét, véres leplét maga mosta a patakban Ágnes asszony is Arany János balladájában. Az igaz, hogy József Attila azt írta, hogy „a mosónők korán halnak”, ami már az őskorban is jellemző volt. Az ősember, mikor az ősvízesés lábánál mosó ősasszonyra rázuhant egy ősszikla, csak annyit mondott: megölte a vízkő, vehetek új mosógépet.
Azt mondják, hogy az ember szoktatta rá a medvéket arra, hogy szemétben turkáló, kukázó állatok legyenek. Jó lenne keresztezni a mi barnamedvéinket az amerikai mosómedvékkel, amelyek génjeiben nemcsak a kukázás van ott, hanem a mosás is. Az így létrehozott hibrid medvéket rá lehetne szoktatni arra, hogy amikor egy portára bemennek, ne egyből a juhokat vegyék elő a pajtából, hanem előbb mossák ki a kúthoz kitett szennyest. És ha duzzad az állomány (mert mondjuk a mosónőkkel ellentétben a mosó medvék nem halnának korán), egy részüket át lehetne képezni mosogatómedvének: akkor mosogatógép sem kellene.
Fotó: Pixabay.com
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
