A mezőgazdasági igazgatóság, a kifizetési ügynökség szakemberei és a szaktanácsadók szombaton tartották a gazdatalálkozókat, ám a húsvéti készülődés és a mezei munkára alkalmas jó idő sokakat távol tartott a rendezvénytől. Akik megjelentek azonban várakozáson felül érdeklődtek az újdonságok iránt, a rengeteg kérdés miatt sok helyütt hosszúra nyúltak a találkozók.

(Incze Péter)

Pásztoroknak nem kell diploma

Enyhítettek a mezőgazdasági termékeket előállító kis- és őstermelők kereskedelmi tevékenységét szabályozó feltételeken. Az új jogszabály értelmében nem kell az esztenákról alaprajzot, illetve termelésszervezési grafikont készíteni, valamint a pásztoroknak sem szükséges a szakdiploma. Mint ismeretes, az EU-normákra épített törvénykezés a közfogyasztásra szánt, kis- és őstermelők által előállított élelmiszerpiacokon, vásárokon történő forgalmazását szabályozta. A nemrég megjelent 2009/13-as kormányhatározat enyhít ugyan némileg e szigoron, ám a ,,csempézett esztena" elve továbbra is érvényesül. Egyik lényeges módosítás, hogy olcsóbb lett az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság által kiállított engedély: az eddigi 300 lej helyett a kistermelőknek ezután csak 100 lejt kell fizetniük. A jogszabály a falusi turizmust elősegítő újdonsága az is, hogy a panzió­tulajdonosok vendéglátó-ipari létesítményeikben a saját állatállományuktól származó termékeket is felszolgálhatják, természetesen, betartva a szigorú élelmiszer-biztonsági feltételeket.

Teret a háztájinak!

Magyarországi civil szervezetek fogtak össze a kistermelői értékesítés feltételeinek lazítására. A kistermelő a feldolgozott termékeket ne csak a fogyasztóknak, hanem éttermeknek, boltoknak is eladhassa — egyebek mellett ezt javasolja tizenhét civil szervezet a kistermelők helyzetének javítására kidolgozott jogszabály-módosítási tervezetében. Javasolják többek között, hogy a kistermelő feldolgozott és feldolgozatlan termék értékesítéséből származó bevétele négyszázezer forintig legyen adómentes. A javaslatcsomagot társadalmi vitára bocsátják, a tapasztalatok alapján április 20-ig véglegesítik a tervezet szövegét, majd május 4-én benyújtják a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, valamint a vidékfejlesztési, az egészségügyi, a gazdasági és a szociális tárcának. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint egyébként az elmúlt egy évben 9200 kistermelő hagyta abba végleg a termelést Magyarországon.

Brüsszeli rozé-tervek

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a rozé borok címkéin tüntessék fel, hagyományos vagy pedig keveréses eljárással készült italról van-e szó. A múlt héten előterjesztett címkézési útmutatás a jövő hónapban kerül a tagállami kormányokat képviselő tanács elé, és a brüsszeli bizottsági illetékesek reményei szerint augusztusban már hatályba is léphet. A rozé bor hagyományos értelemben a kékszőlő-fajták rövid ideig tartó héjon erjesztésével, vagy gyors feldolgozásával nyert, világospiros színű bor. A rozé készítésekor tehát a vörösbor készítésének folyamata játszódik le, csak kevesebb ideig van kapcsolatban a lé a bogyó héjával és a hússal. A rozé borokat vörösbort adó szőlőfajtákból préselik. Létezik egy másik, sokak szerint borászati merénylettel felérő eljárásmód is: kész vörösbort és fehérbort összekevernek, így vörösből és világosból rózsaszínű bor adódik. Ez a blended, vagyis kevert rozé, amelyet Európa legtöbb országában pancsolt bornak tekintenek, és nem tűrik az üzletek polcain. Nincs ilyen tilalom Spanyolországban, valamint némely rózsaszínűsített pezsgőfajták esetében.