A klímaváltozás hatásai az elmúlt években már nem kizárólag globális vagy távoli problémaként jelennek meg, hanem egyre közvetlenebbül érzékelhetők a helyi gazdaságban, a mezőgazdaságban és a mindennapi életben is.
Kovászna megye hagyományosan nem tartozik Európa legszárazabb régiói közé, ennek ellenére a mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb jelentősége van a vízhiánynak, a szélsőséges időjárási eseményeknek és az ezekből fakadó terméskiesésnek. A Kézdivásárhelyen az Urbact második helyi találkozóján ismertetett CLIMAAX elnevezésű projekt egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mezőgazdasági aszályt már nem lehet pusztán időszakos, rendkívüli eseményként kezelni. Olyan összetett kockázatról van szó, amelyre a helyi és regionális mezőgazdasági rendszereknek hosszú távon fel kell készülniük. A konferencián szakemberek és mezőgazdálkodók vettek részt, Könczei Csaba képviselő személyében szakpolitikus is jelen volt az eseményen.
A talajnedvesség csökkenése
A dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester által ismertetett szakmai anyag célja a Kézdivásárhely térségét érintő klíma- és vészhelyzeti kockázatok feltárása, illetve a regionális klímatűrő képesség növeléséhez szükséges stratégiai irányok meghatározása. A vizsgálat középpontjában a mezőgazdasági aszály áll, amelynek következményei elsősorban a termények és az állatállomány veszteségeiben, az öntözővíz hozzáférhetőségében, valamint a mezőgazdasági területek termelékenységének csökkenésében jelennek meg.
Az aszály kialakulása több tényező együttes hatására vezethető vissza. A magasabb levegőhőmérséklet fokozza a párolgást, miközben a csapadék hiánya csökkenti a talaj vízkészletét. A földfelszínről elpárolgó nedvesség további vízveszteséget jelent. Ezek együttesen ahhoz vezethetnek, hogy a növények számára rendelkezésre álló víz mennyisége nem lesz elegendő az optimális fejlődéshez. A mezőgazdasági aszály ezért nem egyszerűen egy csapadékhiányos időszakot jelent, hanem olyan középtávú jelenség, amelynek meghatározó eleme a talajnedvesség csökkenése.
A tudnivalókat Szilveszter Szabolcs ismertette. A szerző felvétele
A helyzet súlyosságát a romániai adatok is érzékeltetik. A dokumentum szerint 2024-ben az aszályhatás Romániában volt a legnagyobb hatással a vegetáció termelékenységére az Európai Unió országai között: az érintett terület meghaladta a 17 százalékot, mintegy 41 370 négyzetkilométert. Az aszály gazdasági következményei is jelentősek. A szárazság inflációs nyomást, gazdasági visszaesést és élelmiszerhiányt okozhat, miközben a román agrárszektor 2023-ban mintegy kétmilliárd eurós veszteséget halmozott fel.
A helyi mezőgazdaság jelentősége miatt Kovászna megye különösen érintett. 2025-ben mintegy 19 500 hektáron termesztettek búzát, 12 500 hektáron burgonyát és 13 ezer hektáron kukoricát. Jelentős területet foglalt el emellett a repce, az árpa és a napraforgó is. Ha több, nagy területen termesztett növénykultúra egyszerre válik érzékennyé a vízhiányra, a kockázatok összeadódnak: csökkenhet a gazdálkodók jövedelme, növekedhetnek a termelési költségek, veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás, és bizonytalanná válhatnak az árak is.
A 2025-ös szélsőséges időjárás tanulságai
A mezőgazdasági klímakockázatok értékelésekor nemcsak az előrejelzések, hanem a ténylegesen bekövetkezett események is fontosak. Kovászna megye 2025-ös adatai azt mutatják, hogy a gazdálkodóknak nem egyetlen időjárási veszéllyel kell számolniuk. A késői fagy, a jégverés, a hirtelen lezúduló csapadék, az árvíz és a szélvihar egyaránt jelentős károkat okozott.
Április 6–7-én késői fagy következtében 2,8 hektár szilvás károsodott, a kár mértéke pedig 75–80 százalékra volt becsülhető. Május 6-án Barót és Felsőrákos térségében a jégverés mintegy 38,58 hektárt érintett, 64 százalékos kárértékkel. Május 4-én Dálnokon a hirtelen lezúduló csapadék 94,47 hektár mezőgazdasági területet károsított, mintegy 24 százalékos mértékben.
A legsúlyosabb események közé tartozott a május 25. és június 1. között lezajlott esőzések miatt bekövetkezett árvíz, amely közel 1200 hektár mezőgazdasági területet érintett. A terméskiesést ezeken a területeken 64,55 százalékra becsülték, gabonafélék, kukorica, burgonya, cukorrépa, takarmánynövények, lucerna, zöldségek és gyümölcsösök is szerepeltek az érintett területek között. Július 9-én szélvihar károsított 202 hektár búzát és repcét, a kártétel mintegy 77 százalékos volt.
2025 májusában árvíz okozott nagy károkat a megyében. A szerző felvétele
Ezek az események fontos tanulságot hordoznak: a mezőgazdasági klímakockázat nem szűkíthető le az aszályra. A térség mezőgazdaságának egyszerre kell alkalmazkodnia a vízhiányhoz és a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadékhoz. A két jelenség látszólag ellentétes, valójában azonban ugyanannak a változó éghajlati rendszernek különböző megnyilvánulásai lehetnek.
A hirtelen lezúduló csapadék önmagában sem feltétlenül oldja meg a vízhiány problémáját. Ha a talaj nem képes megfelelően beszivárogtatni és megtartani a vizet, a csapadék gyorsan lefolyhat, eróziót és árvízi problémákat okozhat, miközben később ismét vízhiány alakulhat ki. Ezért a jövőben nem pusztán több vízre, hanem a rendelkezésre álló víz hatékonyabb megtartására és felhasználására van szükség.
A konferencián elhangzottak alapján az alkalmazkodás középpontjába a vízgazdálkodás kerül. A mezőgazdasági aszály kockázata annál nagyobb, minél gyengébb az öntözési infrastruktúra, a talaj vízmegtartó képessége és a gazdálkodók alkalmazkodóképessége. A kockázat három fő eleme a veszély, a kitettség és a sebezhetőség. A veszély az aszály gyakoriságát, intenzitását és időtartamát jelenti; a kitettséghez a mezőgazdasági területek, a növények és az állatállomány tartozik, míg a sebezhetőséget többek között a talaj állapota, az öntözési infrastruktúra és a gazdálkodók alkalmazkodási lehetőségei határozzák meg.
A vízgazdálkodás és az öntözés stratégiai jelentősége
A mezőgazdasági alkalmazkodás egyik legfontosabb kérdése, hogy mennyi víz áll ténylegesen rendelkezésre a növények számára. Kovászna megyében összesen 4282 hektár terület alkalmas öntözésre, miközben tényleges öntözés jelenleg 2303 hektáron folyik. A legnagyobb öntözött területek Szépmezőn találhatók, mintegy 1803 hektáron, további ötszáz hektár pedig Maksán. A számok arra utalnak, hogy a meglévő lehetőségek és a ténylegesen kihasznált kapacitások között jelentős különbség van. Az öntözés fejlesztése azonban nem jelentheti egyszerűen azt, hogy minél több vizet juttatunk ki a földekre. Fenntartható öntözési rendszerre van szükség, amely meghatározza, mikor, hol és mennyi vízre van szüksége az adott növénynek.
A CLIMAAX-modell ezt a célt szolgálja. A számításokban szerepel a referencia-evapotranszspiráció, amely az időjárási körülmények – többek között a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a napsugárzás – alapján becsülhető vízveszteséget jelenti. Ehhez kapcsolódik a növény saját vízigénye és a talajban ténylegesen hozzáférhető víz mennyisége. A modell figyelembe veszi a növényfajt, annak fejlődési szakaszait, a gyökérzóna mélységét, a talaj vízkapacitását és a vízstressz hatását is.
Ez a megközelítés a precíziós vízgazdálkodás irányába mutat. Egy adott növény vízigénye nem állandó: más igénye van a búzának, kukoricának, burgonyának vagy repcének, és ugyanazon növény esetében is változik a vízigény a tenyészidőszak különböző szakaszaiban. A szakmai számítások ezért külön növényi paramétereket alkalmaznak, többek között a fejlődési szakaszokat, a vetési és betakarítási időszakot, a gyökérmélységet és a vízstresszhez kapcsolódó tényezőket.
Romániát 2024-ben sújtotta súlyos aszály, de az idei év sem kedvező. Fotó: Climaax
A modell másik lényeges eleme a talaj vízmegtartó képessége, mely talajtípusonként, illetve más tényezők mentén is igencsak változó, akárcsak az, hogy a talajban lévő teljes vízmennyiség mennyire hozzáférhető a növények számára. A szakmai anyag a rendelkezésre álló vízkapacitást (az ún. AWC-értéket) használja, amely a szántóföldi vízkapacitás és a hervadási pont közötti, a növény számára hozzáférhető vízmennyiséget fejezi ki. Értékét a talaj szerkezete, textúrája és a gyökérzóna mélysége is befolyásolja.
A talajállapot javítása ezért az öntözés fontos kiegészítője. A megfelelő szervesanyag- és humusztartalmú, jó szerkezetű talaj hatékonyabban képes visszatartani a vizet. A szervesanyag-tartalom növelése komposzttal, istállótrágyával vagy zöldtrágyával javíthatja a talajszerkezetet és a föld vízmegkötő képességét. A dokumentum becslése szerint a szervesanyag-tartalom 1 százalékos növekedése hozzávetőleg 150–250 m³/hektár többletvíztárolást jelenthet, ami 15–25 mm csapadék-egyenértéknek felel meg.
Mindez azt mutatja, hogy a vízgazdálkodási stratégia nem merülhet ki az öntözőcsatornák és -vezetékek fejlesztésében, a talajnak magának is víztározó rendszerként kell működnie. Ha a lehulló csapadék nagyobb része képes beszivárogni és hosszabb ideig a talajban marad, ezzel csökkenthető az öntözési szükséglet, a növények pedig ellenállóbbá válhatnak a szárazabb időszakokkal szemben.
A klímamodellezés eredményei
A projekt nem kizárólag a jelenlegi helyzetet vizsgálja, hanem modellezési módszerekkel a jövőben várható kockázatok nagyságára is következtet. A kutatás két időszakot különít el: a közeljövőt (2026–2030 között), illetve a század közepét, a 2046–2050 közötti időszakot. A cél annak meghatározása, hogy miként változik a csapadék, a referencia-evapotranszspiráció és a klimatikus vízmérleg, illetve ezek hogyan hatnak a különböző mezőgazdasági kultúrákra. A vizsgálat mintegy 10–12 kilométeres térbeli felbontású adatokra épül, és figyelembe veszi a növények vízigényét, gyökérzónáját, a talaj víztárolását és a vízstresszt.
A CLIMAAX-anyag számításai szerint 2026–2030 között az átlagos csapadék 574,24 mm körül alakul, miközben a kumulatív referencia-evapotranszspiráció 833,26 mm. Ennek eredménye mínusz 259,02 mm-es átlagos klimatikus vízmérleg. A 2046–2050 közötti időszakra 684,5 mm átlagos csapadék és 821,61 mm referencia-evapotranszspiráció szerepel, ami mínusz 137,17 mm-es klimatikus vízmérleget eredményez.
Ezek az adatok nem jelentik azt, hogy minden területen és minden növénynél azonos mértékű vízhiány következik be, de egyértelműen jelzik a vízháztartási egyensúly problémáját. A növények számára nemcsak az éves csapadék mennyisége számít, hanem annak időbeli eloszlása, a párolgás mértéke, a talaj vízmegtartó képessége, és az, hogy a gyökérzóna mennyi vizet képes felvenni.
Példa kontúr-gazdálkodásra. Fotó: Climaax
A modell alapján a burgonya, a kukorica, a búza és a repce eltérő mértékben érzékeny a vízhiányra. Bizonyos területeken a burgonya esetében akár 25–30 százalékos terméskieséssel is lehet számolni, míg más kultúráknál alacsonyabb, de még mindig jelentős veszteség jelenhet meg. A dokumentum egyes modellezett esetekben a búzánál mintegy 16 százalékos maximális terméskiesést említ.
Különösen fontos a burgonya helyzete, mely Kovászna megye mezőgazdaságában kiemelkedő szerepet tölt be. A rendszeres terméskiesés nemcsak a gazdálkodók költségeit és bevételeit befolyásolhatja, hanem hosszabb távon a térség mezőgazdaságának átalakulásához is vezethet.
A modellezés célja azonban nem pusztán a kockázatok bemutatása. A szakmai anyag szerint olyan felhasználóbarát rendszer kialakítása lenne fontos, amelyből a termelő konkrét területére vonatkozó információkat kaphat a csapadékról, a talaj vízmegtartó képességéről, a növény vízigényéről és az öntözési szükségletről. A klímamodellek így a helyi döntéshozatal eszközeivé válhatnak, és segíthetnek abban, hogy az alkalmazkodási beruházások oda kerüljenek, ahol a legnagyobb hatást eredményezhetik.
Alkalmazkodási lehetőségek, stratégiai javaslatok
A következő évek egyik legfontosabb feladata egy olyan integrált mezőgazdasági aszálystratégia kialakítása lehet, amely egyszerre kezeli az öntözést, a talaj vízmegtartását, a növénytermesztési gyakorlatot, az előrejelzést és a gazdálkodók tudásának fejlesztését.
Az első beavatkozási terület az öntözési infrastruktúra fejlesztése. A 2303 hektár ténylegesen öntözött és a 4282 hektár öntözésre alkalmas terület közötti különbség arra utal, hogy vannak még kihasználatlan lehetőségek. Az öntözés fejlesztése azonban csak akkor lehet hosszú távon fenntartható, ha a vízkészletek megőrzése, a pontos vízigényszámítás és a vízfelhasználás hatékonysága is része a rendszernek.
A második terület a talaj vízmegtartó képességének javítása. A CLIMAAX-anyag több úgynevezett „szivacs”-megoldást emel ki, így a kontúrgazdálkodást, a kontúr mentén kialakított földgátakat, a sávos művelést, a gyepes sávokat és az agroerdészeti elemeket. Ezek közös célja a víz lefolyásának lassítása, a beszivárgás elősegítése és a talajból elvesző víz mennyiségének csökkentése.
Fontos eszköz a szervesanyag-tartalom növelése is. A komposzt, az istállótrágya, a zöldtrágya és a takarónövények javíthatják a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét. A facélia (más néven mézontófű), a mustár, a rozs és a pillangósvirágúak alkalmazása egyaránt hozzájárulhat a talaj állapotának javításához.
A mézontófű hozzájárul a talaj állapotának a javításához. Fotó: pixabay.com
A harmadik fontos irány a víz helyben tartása. Vízgyűjtők, kisebb tavak és vízmegfogó árkok segítségével lassítható a hirtelen lezúduló csapadék lefolyása. Ez egyszerre mérsékelheti az árvízi és eróziós kockázatot, de a későbbi vízellátás lehetőségét is képes lehet megteremteni.
Szintén fontos a korai előrejelző rendszerek kialakítása. A mezőgazdasági termelők számára olyan helyi vagy regionális rendszer lenne hasznos, amely nemcsak általános időjárás-előrejelzést ad, hanem konkrétan jelzi a várható szélsőséges eseményeket. A hirtelen nagy mennyiségű csapadék, a jégeső vagy az aszályos időszak előrejelzése lehetőséget adhat a gazdálkodóknak arra, hogy időben beavatkozzanak.
A stratégia sikeréhez ugyanakkor nélkülözhetetlen a gazdálkodók bevonása. A CLIMAAX módszertana a kockázatértékelést és az alkalmazkodást nem kizárólag technikai feladatként kezeli. A tudományos eredmények csak akkor válnak valóban hasznossá, ha könnyen értelmezhetők és közvetlenül felhasználhatók. Egy adott parcellára vonatkozóan például meg lehetne határozni a várható vízhiányt, a lehetséges terméskiesést és azt az öntözési mennyiséget, amely a veszteség mérsékléséhez szükséges. Ez jelentősen javíthatná a gazdálkodási döntések megalapozottságát.
A vízgazdálkodástól függ a versenyképesség
Kovászna megye mezőgazdaságának jövőbeli versenyképessége jelentős mértékben függ a vízgazdálkodási alkalmazkodástól. A probléma nem pusztán az, hogy kevesebb csapadék hull vagy rendszertelenebbül érkezik, hanem az is, hogy a meglévő vízkészleteket mennyire tudjuk hatékonyan megtartani, elosztani és felhasználni.
A CLIMAAX-projekt egyik legfontosabb következtetése, hogy bár maga az aszályos időjárás helyi szinten nem akadályozható meg, a kitettség és a sebezhetőség jelentősen mérsékelhető. A jó talajminőség, a korszerű öntözési infrastruktúra, a megfelelő növényválasztás, a víz helyben tartása, a precíziós öntözés, a korai előrejelzés és a gazdálkodók tudásának növelése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezőgazdaság ellenállóbbá váljon.
Ezért a következő években nem az a legfontosabb kérdés, hogy lesznek-e újabb aszályos időszakok, hanem az, hogy a térség mennyire lesz felkészült ezekre. A rendelkezésre álló modellek már most lehetővé teszik a várható kockázatok térképezését, a terményveszteségek becslését és az öntözési igény meghatározását. A feladat most az, hogy ezek az eredmények a gyakorlatban is megjelenjenek, és a tudományos információkból olyan helyi alkalmazkodási rendszer szülessen, amely hosszú távon is támogatja Kovászna megye mezőgazdaságának biztonságos és fenntartható működését.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
