Kuti János
A szárazság miatt már rég kongatják a vészharangot, júniusban tehát azt hittem, jó hírt olvasok, mikor azt írta az újság, hogy Románia felett fekete felhők gyülekeznek. Abban reménykedtem, hogy az azokból lehulló eső megszünteti az aszályt. Aztán kiderült, hogy ez csak a gazdasági kilátásokra érvényes. (Szép kilátások!)
Az energiaügyi államtitkár Cristian Bușoi a múlt héten azzal vigasztalt, hogy ha vízhiány miatt le is áll a csernavodai atomerőmű, tartalékban ott van a Rovinari 4-es szénerőmű, így lesz áramunk. Azt is mondta, hogy „vannak ügyleteink, ahol nulla áron adunk el (áramot), de nem mindent nulla áron. Lehet, hogy 500-ért is vásárolunk, de nem mindent 500-ért”. Ha elhúzódik az energiaválság, azt a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett. (Gondolom nem úgy, hogy több pénz lesz majd benne.) Közben a Transelectrica vállalat, amely egyensúlyban tartja a villamosenergia-termelést, illetve -fogyasztást, valamint ellenőrzi az energiaszállítást, 2026 első félévében nettó 356 millió lej profitot valósított meg, a tavalyi év hasonló időszakához képest 39 százalékkal többet.
Ilyen szárazságos idők régente is voltak Európában, amikor az Elba, Duna, vagy a Rajna igen alacsony vízállású volt, és a kibukkant kövekbe, amit „ínség-sziklának” neveztek, az emberek belevésték az emlékezetes dátumokat. Például az Elbán egy ilyen kőre azt írták, hogy: „Ha engem látsz, sír(hat)sz”, és ilyesmik történtek Európában 1616, 1746 és 1842-ben is. Az igaz, hogy akkor nem az áramhiány miatt sírtak az emberek, mint most, inkább az éhezéstől való félelmükben.
Szerencsére most már mesterségesen is tudunk a vízállásokon javítani. Itt nálunk terelik a Dunát Csernavoda irányába, és gondoltuk, hogy ez úgy történik mint a népdalban, ahogy a juhász is: „terelgeti nyáját (Dunáját) / fújja furulyáját, / bú nélkül éli világát.” De mi búsulunk. Nálunk elsüllyesztettek két kővel megrakott uszályt is a terelés érdekében, de mégis meg kellett állítani az atomerőművet. Magyarországon, Paksnál 145 000 köbméter követ dobnak a Dunába, hogy emeljék a vízszintet.
A Duna szintjét úgy is lehetne emelni, ha az emberek belemennének fürödni. Ha egy fürdőkádba belefekszik valaki, akkor az illető térfogatától függően emelkedik a víz szintje. (Arkhimédész törvényét így is értelmezhetjük.) Vegyük számításba, hogy Romániában kétszer annyi ember él, mint Magyarországon. Az aggódók amiatt sírnak, hogy a lakosság fele túlsúlyos mindkét országban, ami térfogattúltengésüket is jelenti. Na mármost nyár van, meleg van, a Duna is meleg. Valami kedvezményes üdülést lehetne szervezni azoknak, akik a Dunához mennének nyaralni, mondjuk, hogy Magyarországon csak a lakosság fele, olyan ötmillió. Nálunk kétszer annyi. Amúgy is vannak, akiket áramhiány miatt kényszerszabadságra küldenek (nálunk a Dacia és Ford autógyárak is leálltak, és azoktól nincs is olyan nagyon messze a Duna), azok mehetnének megmártózni a Dunában. (Az emberi test víztartalma 60 százalék és vegyük úgy, hogy egykilónyi emberi test körülbelül egy liter). Ha csak ötmillió ember belemegy a Dunába, az – csak 60 kilóval, illetve literrel számolva –, nagyjából 300 000 tonna, illetve köbméter vízzel egyenértékű. Romániában kétszer ennyi emberrel lehetne számolni, ami 600 000 tonnát vagy köbméter plusz vizet jelent, amivel megemelkedne a Duna szintje. Az otthon dolgozók is dolgozhatnának egy gumimatracon egy laptoppal kezükben a Dunán, ezzel is emelnék a szintet. A gyerekek besegíthetnének, és mellékesen meg lehetne tanítani úszni is őket. A végén idővel még akár úszó Európa- vagy világbajnokok is lehetnének. (Gyermekkoromban addig ültünk az Oltban, amíg már kék lett a szánk.) Egész biztos, ők is emelnének a vízszinten. Sajnos, nem tudom kiszámítani, hogy mennyivel javítanák a vízállást a lubickolók, de egy jó szakember biztos, kiókumlálná (minden vízbe mártott test…). Aki a langyos Dunában fürdik, az biztos nem járatja odahaza a légkondit. Hűsölne szépen a vízben, hajtaná a hűtővizet az erőműhöz, ezzel meg a hasznot a nemzetgazdaságnak. (A Duna mostanság olyan kicsi, hogy talán bele sem lehet már rendesen fulladni.)
A hatóságok azt kérik, hogy spóroljunk az árammal. Elgondoltam, hogy sokan szobabicikliznek otthon, tekernek, hogy formában tartsák magukat. A szobabiciklikre áramfejlesztőt kellene szerelni, ami egy ventilátort és egy hűtőt is elhajthatna. Így a sportoló biciklista saját magát hűtené, a hűtőjét is működtethetné, és nem kellene légkondicionálót sem használnia. Összeköthetné a kellemest a hasznossal.
Fotó: pexels.com
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.