A boszniai fővároson keresztül folyó Miljacka partján, az Osztrák—Magyar Monarchia idején, 1892 és 1894 között épült mór stílusú műemlék épület 1992-ben a boszniai szerb hadsereg ágyútüzétől lángra lobbant, majd nagy része romba dőlt. Tizenhét évvel a harcok kezdete után eddig csak állagmegóvást végeztek a könyvtáron, és most előkészítik a homlokzat rekonstrukcióját. Spanyolország ezt egymillió euróval támogatja, mert fontos neki, hogy a 14. század végén épült granadai Alhambra erőd és palota mór stílusjegyeit magán viselő építmény újra régi fényében ragyogjon. A szükséges összegnek valamivel kevesebb, mint felét az Európai Bizottság adja, és azt a feltételt szabta, hogy a támogatás fejében ő mondja meg, ki felel a rekonstrukciós munkálatokért. Az Egyesült Államok ugyancsak ad 1,3 millió eurót.

A nemzeti könyvtár épületét Alexander Wittek sisaki (Sziszek — Horvátország) születésű osztrák mérnök tervezte, részleteiben a kairói könyvtár és a granadai Alhambra ihlette. 1894-ben adták át, az építész már nem láthatta művét, mert 42 évesen öngyilkos lett. Később, 1921-től, amikor Bosznia-Hercegovina a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, ebben az épületben működött a szarajevói önkormányzat. 1951-től kapta meg az épületet a nemzeti könyvtár. Az 1992 és 1995 közötti háború kezdetén a könyvtár hárommillió kiadványt, hatezer kötetes, különleges könyvekből álló könyvtárat, illetve értékes, régi kéziratot őrzött. Ezek nagy része csodával határos módon megmaradt, mert elrejtették őket a Nemzeti Bank pincéjében lévő fém pénzesládákba. 1992. augusztus 26-ra virradó éjszaka gyulladt ki az épület a várost körülzáró boszniai szerb hadsereg tüzérségi tüzétől.

A nevezetes szarajevói mór stílusú épülettől ötszáz méterre lőtték le 1914-ben Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Szófia hercegnőt, ami az I. világháború kitörésének közvetlen oka lett.