Székföldjének – régi szövegekben Terra Zek – nevezzük Kovászna megyének azt a területét, amely a Baróti-hegység délnyugati lejtőin és részben az Olt síkságán terül el, s Bölön déli határától Erősdig húzódik a folyó mentén.
Ezt a festői vidéket az őslakókból, az itt élő grófi családok jobbágyaiból és zselléreiből származó magyarok, románok és zömében román anyanyelvű cigányok lakják, a föld a Barcaság és a Székelyföld közé van beékelve. Már II. András király adománylevelében is említik 1211-ben mint a Barcaság határvidékét. A mongolok dúlása után lakatlanná vált a terület, IV. Béla király pedig sepsiszéki Bálint grófnak, a gróf Mikó család elődjének adományozta 1252-ben a területet. Hat falu terül itt el Lüget mellett, amely a gróf Nemes család román jobbágyaiból lett faluvá. Ezenkívül hat település tartozik ide: Nyáraspatak, Hidvég, Árapatak, Előpatakfürdő, Hete és Erősd. A Székföldje elnevezés még él a nép nyelvén, még tudják azt, hogy a történelmi időkben nem volt a Székelyföld tartozéka, hisz a Hidvégről és Árapatakról Alsó-Háromszékre vezető átkelőutakat mindkét faluban réges-régen, de ma is Székelút néven ismerik.
Nyáraspatak: földtörténeti védett terület
Kvarchomokbányájáról volt egykor híres, ahonnan értékes negyedkori gerinces ősleleteket mentettek meg, melyeket a megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy múzeumában helyeztek el megőrzés végett. A két világháború között mélységi lignitbánya is működött itt, nem messze pedig még meg lehet kóstolni a falu egyetlen savanyúvízforrását, melyet egy időben palackoztak is.
Látogatásunk idején javában dolgoztak a település csatornahálózatának kiépítésén. A falu görögkeleti temploma 1930-ban épült, védőszentje Mihály és Gábor arkangyal. A falut 1936-ban meglátogatta a kor jeles román történésze, Nicolae Iorga (1871–1940) is.
Nyáraspatak
Csatáknak nevet adó Hidvég
A hidvégi híd mellett két jeles csata zajlott le az 1848–49-es szabadságharc idején a székely seregek és a szomszédos Barcaságot uraló osztrák csapatok között. A negyvenes évek végén a barcaföldvári erődítményben működtetett egy fogolytábort a Maniu-gárda. Romjai még látszanak, az itt szenvedők megpróbáltatásait könyvtárpolcnyi kötet, nyomtatott anyag dokumentálja. Hidvégen késői emlékek felől érdeklődtünk. „Írtak arról valamikor egy hosszú verset is (magam is olvastam – szerk. megj.), sokan emlegették, hogy oda látogatót sohasem engedtek be, csak a szentgyörgyi Bolond Ferit, aki mindig hátizsáknyi elemózsiát hozott, és a vonatok mozdonyvezetői segítettek neki Földvárig eljutni.” Halálesetkor a hidvégi református lelkész mondott ott búcsúztatót; a falu lelkésze jelenleg is beszolgál Földvárra, ahol magyar református hívei is vannak.
1999-ben Ungvári Barna András – jelenleg uzoni református lelkész – akkori hidvégi református lelkipásztor kezdeményezésére emlékművet állítottak a fogolytábor magyar és orosz áldozatainak tömegsírjára (2001). A hidvégi református eklézsia felújított kántori lakásának egyik helyiségében emlékszobát rendeztek be a foglyok és a túlélők emléktárgyaiból, munkáiból, fényképeikből és dokumentumértékű leveleiből. A kiállításon tiszteletes Kristály László Zsolt fungens hidvégi lelkész kalauzolt, bemutatta, és elmondta, hogy a felújított épületben kapott helyet néhai Bicsi László (1953–2018) egykori hidvégi elöljáró és képzőművész helyi kiállítása is.
A hidvégi gróf Mikó család legrégebbi udvarházát elbontották, udvarán azonban dupla tetős 19. századi kúriájuk még áll. A gróf Nemes család 18–19. századi kastélya a helybeli időskorúak otthonának kertjében még látható, az új, teljesen felújított épület pedig a helyi időskorúak jelenlegi otthona.
Liliana Cucu igazgató szeretettel fogadott, mint mindig. Megtudtuk, hogy az idősotthon 110 férőhellyel rendelkezik, melyből látogatásunk idején 102 hely volt foglalt. Szóba álltunk András Bélával (szül. 1950), az idősek otthona egyik lakójával. Beszélgetésünk meglepetést szerzett, ugyanis a 76 éves lakó ránk ismert, s bevallása szerint az otthon lakói közül ő az egyetlen, aki lapunk, a Háromszék rendszeres előfizetője. „Tisztában vagyok a megye és részben a nagyvilág történéseivel” – mondta, s mint ilyen, példája annak, hogy idős ember idősotthoni körülmények között megelégedett módon tud úgymond teljes életet élni. „Az itteni körülményeket magam nem tudtam volna biztosítani – részletezte –, három családos lányom Magyarországon él, számukra nem akartam itthoni gondokat okozni.”
Alexandru Cucu hidvégi polgármester
A község közéletéről
Alexandru Cucu polgármester készséggel sorolta a fejlődést-fejlesztést biztosító befejezett pályázataikat, a folyamatban levőket és a tervezetteket is. „A vége felé van a Saligny-programban a víz és a vele kapcsolatos csatornahálózat-építés (90 százalék) a hidvégi Roma telepen, feléhez ért – szintén ebben a programban – a nyáraspataki szennyvízhálózat kiépítése. Korszerű gyalogos járdát építünk saját alapjainkból a hidvégi 2-es és 3-as számú utcában, melyeket még ebben az évben be fogunk fejezni. Uniós alapokból megnyertünk egy pályázatot a két település régi iskoláinak felújítására és új épületekkel való kibővítésére, ebben az esztendőben megtartjuk a versenytárgyalásokat. Ugyancsak versenytárgyalás előtti állapotba kerül mindkét település útjainak részleges aszfaltozása szintén a Saligny-programban. Ötvenöt térfigyelő kamerát szerelünk fel ebben az évben uniós alapokból, megérhettük azt is, hogy európai alapokból lehetőség lesz a közeljövőben Hidvégen egy napelempark meépítésére, beterveztük a közvilágítás kiegészítését/felújítását is.
Műemlék Hidvég görögkeleti temploma (épült 1854-ben), Urunk színeváltozása tiszteletére szentelték. Harangtornyában egy 1816-ban készült, cirill betűs, műkincsértékű harang szól. Hidvégi születésű személyként tartja számon a román egyház Nicolae Bogdan (1867–1952) tanárt, Miron Creţu (1887–1960) orvost és Vicenţiu Rauca-Răuceanu (1888–1954) jogászt, aki Háromszék vármegye kormánybiztosa volt a két világháború közötti időszakban.
Hidvég jeles szülötte volt a politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1585–1636), a politikus és naplóíró Hidvégi Nemes János (1630 k. – 1688) és gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász, az erdélyi reformmozgalom egyik jeles képviselője. A református templom az Olt teraszormán emelkedik. Mai formáját 1841-ben kapta, hagymasisakos barokk harangtornya messzire ellátszik a Barcaság irányába. Hidvég középkori temploma a mai közelében állt. Előbb földingás, utóbb tűzvész pusztította, és a 17. században újra kellett építeni. Megmaradt 1674-ből származó kőből faragott, díszes reneszánsz szószéke az egyház patrónusainak, gróf Nemes Jánosnak és Pápai Annának domborműves családi címereivel. A templomot övező temetőben áll Hidvég református papja, Nagy Sándor (1824–1900) 1848–49-béli honvéd tüzér főhadnagy síremléke. Szerzője és szerkesztője volt a Háromszék önvédelmi harcza 1848–1849 című, Kolozsváron 1896-ban megjelent forrásértékű kötetnek.
Talpon az egykori előpataki faluház
Árapatak: kétnevű községközpont
Az 1968-as közigazgatási változás után, de mert területéhez csatolták Előpatakfürdőt és Erősdöt is, Árapatak község hivatalosan felvette az Előpatak (Vâlcele) nevet. Árapatak Kovászna megye délnyugati kapuja, az Olton áthajló korszerű hídon juthatunk át Botfaluba, aztán Barcaszentpéteren keresztül Brassóba (22 km).
Gótikus elemeket őriz a restaurált helybeli református műemlék templom. Jelentősebb átépítésére az 1658-as tatár betörés után került sor. Szentélyében megmaradt néhány 15. század eleji falfestménytöredék. A szószék mögé beépített, virágos reneszánsz ornamentikával díszített kőemlék a Geréb család 1602-ből származó sírköve. A templomhajó déli bejárata előtt található a síremléke Jancsó Tamás (1786–1856) helybeli református lelkésznek, aki 38 évig szolgálta ezt a gyülekezetet. Itt élt a híres Jancsó família, melyből több árapataki születésű és származású személyiség indult útjára: Jancsó József (1821–1873) pedagógus, tankönyvíró, természetbúvár, a Magyar Természettudományi Társaság tagja, a szabadságharc honvédezredese, a nagyenyedi főiskola tanára. Leszármazottja volt dr. Jancsó Miklós (1868–1930) jeles orvos, a malária kiváló szakembere, kolozsvári egyetemi tanár, szakíró, a szegedi belgyógyászati klinika alapítója.
A községközpont a környék természetes és mesterséges feltárásaiban fellelt plio-pleisztocén korszakbéli gazdag gerinctelen- és gerincesősállat-leletek révén is ismert. A Retkesárokban valóságos rétegeket képeznek a kihalt csiga- és kagylókövületek. Az egykori Bükkúti homokbányából és a Krecskenből őselefánt, mamut, ősorrszarvú, gyapjas orrszarvú, őslovak és szarvasfélék, valamint bölény maradványai kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.
Árapatak nevéhez is kötődik fontos történelmi esemény. Az 1848–49-es háromszéki önvédelmi harc idején itt írták alá 1849. január 3-án a nevezetes árapataki békeszerződést. Ennek Gedeon tábornok, illetve Heydte százados felé való közvetítője éppen az az árapataki Béldi Gergely volt, aki – annak ellenére, hogy kevéssel a békekötés előtt Heydte feldúlta és felégette árapataki kastélyát – az ügy fontossága miatt (a tárgyalók között legjobban ő ismerte a német nyelvet) vállalta az ellenséggel való egyezkedést. Az osztrákok a béke ideje alatt is fegyverkeztek, és amikor a háromszéki hadvezetésnek ez tudtára jutott, a kegyetlen tél ellenére is felmondták a békét.
Magas művészi érzékkel készítik az itteni magyar asszonyok még a híres árapataki keresztszemeseket.
Árapatakon népes román anyanyelvű roma közösség él, a község polgármestere Dima Mihály. Árapatakon – késésünk miatt – már csak a közszájon hallható híreket rögzíthettük-hallottuk: a polgármester közösségi parkot szándékszik létesíteni a helybeli fiatal romák számára. A település községi központi iskolájának előterében a névadó, Romulus Cioflec (1882–1955) író, újságíró mellszobra látható (Petrovits István alkotása, 1979). Örvényben című regényét a falu szülötte, Dávid Gyula Kolozsváron élő irodalomtörténész fordította magyar nyelvre 1983-ban. Emléktáblával jelölték meg Nicolae Colan (1893–1967) ortodox püspök, Erdély, Kőrösvidék és Máramaros metropolitájának szülőházát (a 267. szám alatt). A jelenlegi görögkeleti parókia homlokfalán is emléktábla adja tudtunkra, hogy ebben az épületben élt és dolgozott Veniamin Nistor (1886–1963) ortodox püspök, Aurel Nistor (1882–1973) ortodox esperes és Pompiliu Nistor (1883–1961) orvos, a falu szülötte.
Régi Nemes-kastély
Megújuló Előpatak
Ásványvizei többnyire alkalikus szénsavas savanyúvizek. Az Erzsébet-kút vizét palackozzák, Vîlcele néven kerül kereskedelmi forgalomba. Vize savtúltengéses gyomor- és bélbántalmakban orvosi felügyelet alatt előírt ivókúra formájában ajánlott. Melegített borvizét fürdőkúraként szív- és érrendszeri bajok, illetve perifériás keringési zavarok tüneti kezelésében használták a két éve tűz által elpusztított ásványvizes kezelőközpontban. Információink szerint a községvezetés nem mondott le az épület rehabilitációjáról, de jelenleg már előrehaladott állapotban van az egykori helyi faluháza felújítása, amely később helyi vendéglőként is működött.
A fürdőnek gazdag történeti irodalma van. Első villáit gróf Nemes János, Háromszék főkirálybírája építtette 1772-ben. Olyan jó híre volt a rohamosan fejlődő fürdőnek, hogy 1841–42 nyarán ide látogatott borvizes kezelésre Miloš Obrenović szerb fejedelem. Látogatásának maradandó emléke a helybeli görögkeleti templom, amelyet hálája jeléül építtetett 1843-ban a gróf Béldi Albert által adományozott telken. A templom védőszentje Szent Teodor Stratilat. Homlokzatán cirill betűs román nyelvű márványtábla látható.
1875-ben már itt tartották a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 18. vándorgyűlését. 1883-ban meglátogatta a fürdőt József főherceg is. Mivel Előpatak közel van Havasalföldhöz és Moldvához, előszeretettel keresték fel a mindenkori ókirálysági román bojárok és arisztokraták, miként a leégett helyi kezelőközpontot is igényelte a közeli Brassó lakossága.
Kristály László Zsolt hidvégi református lelkipásztor
Csiszoltkő-korszaki emlékhelyünk
Ehhez a tájhoz kapcsolódik a neolitikumi ún. erősdi műveltség fogalma. Az említett őskori régészeti telep és rezervátum a falu keleti része fölé emelkedő Tyiszk-hegyen van. A tárgyi anyag és a neolitikumi ősember rekonstruált lakása a Székely Nemzeti Múzeumban meg is tekinthető.
Az erősdiek képzeletvilágában elevenen él Csókás vára. A település északi bejárata fölötti, ún. Kerek-Csókás nevű lapos hegytetőn épült. A hegy meredeken szakad le az Olt völgyére. A szájhagyomány szerint a Csókás-hegy tetején magas kővár állt. Köveiből épült fel az erősdi magyar templom, s még a szomszédos botfalusi templom építéséhez is jutott innen kő. A hegy gyomrában itt is titkos pincéket sejt a legenda, és megannyi más szájhagyományhoz hasonlóan ezekről a kincseskamrákról is úgy tartják, hogy oda lejutni embernek még nem sikerült. Csókás várát a tudomány is erődített településként azonosította. Az Olt folyó közelében emelkedő meredek, több tíz méteres plio-pleisztocén kori homokos löszfalakban sok száz gyurgyalag vájt magának fészekodút, a fennsíkon félsztyeppjellegű, szárazságtűrő növények telepedtek meg: itt él az árvalányhaj és a tavasszal lilás rózsaszín bokorcsoportokat alkotó, illatos mediterrán elemként emlegetett törpemandula (Amygdalus nana).
Kínál több látnivalót is Erősd. Temploma a 18. századból való lehet, hisz ebből a korszakból származnak klenódiumai (1758, 1778) is, kisharangja pedig 1733-ból. Mennyezetkazettái tán kicsivel későbbiek. Lélekszámában megapadt az erősdi magyarság, magyar óvodája és iskolája nincsen. Az elemistakorú gyerekeket Ráduly-Baka Zsuzsanna helybeli református lelkipásztor tanítja önkéntes munkával vallásra, számolni és írni. A nagyobb gyerekek Árapatak községközpont iskolájában vagy Sepsiszentgyörgyön részesülnek magyar nyelvű oktatásban. A százas lélekszámot alig meghaladó erősdi egyházközség pályázati pénzből egy közösségi házat is építtetett a parókia udvarára. Imaterem és egy, a települést bemutató alapkiállítás kapott itt helyet. A református parókia Kós Károly tervezőhagyatékának ismeretében épült 1929-ben.
Erősdről köves úton juthatunk el az Olt vizén túl, a Barcaság síkján fekvő szomszédos Botfaluba (3,5 km). Déli irányban egy kék kereszttel jelölt úton, az Olt folyásával ellentétes irányban a Baróti-hegység legdélibb pontjára, a Veczer-tetőre lehet kijutni (622 m). Ennek nyugati oldalában jelenik meg kora tavasszal a leghamarabb a kikeleti hóvirág. Déli, Oltra néző lejtőjét gyep borítja. Tavasszal ezen a helyen nyílik a megyében csak itt ismert, sárga virágú tavaszi hérics (Adonis vernalis). A hegy délkeleti oldalában messziről fehérlik a százmillió éves, cenomán kori konglomerátokból álló Veczerkő sziklaformáció. Repedései mentén résbarlang alakult ki. Emeleti járatai baglyok, denevérek tanyája. Tetejéről festői panorámában bontakozik ki az egész Barcaság és az azt övező Kárpát-kanyar hegykerete.
Erősdön jó hír fogadott: mintha megmozdulna a tönkrement Olt-híd ügye, s mindenkit táplál a remény, miszerint a tulajdonos Kovászna Megye Tanácsa jól járható hidat épít végre a beszakadt átkelő helyébe.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
