A Kézdiszéki Székely Tanács (KSZT) vasárnap délután több mint húsz kézdivásárhelyi, kézdiszentléleki, ozsdolai, kézdisárfalvi, berecki, torjai, kiskászoni és szentkatolnai, valamint egy Váchartyánból (Pest megye) érkezett hagyományőrző jelenlétében emlékezett az 1940. augusztus 30-án aláírt II. bécsi döntésre a Katrosában 2013. augusztus 31-én a 24/2-es Székely Határvadász Század elesettjei és dicsőséges helytállói tiszteletére állított kettős keresztnél.
Az Árpád-vonalhoz tartozó erődrendszer Katrosa-völgyi szakaszát 1940-ben építették, a futó- és lövészárkok, betonbunkerek maradványai és a géppuskaállások nyomai ma is jól láthatók. A katrosai erődöt a 24/2-es Székely Határvadász Század védte azzal a feladattal, hogy megakadályozza az ellenséges erők továbbjutását a Kászon völgyén. 1944. szeptember 9-én az erődszázad a Bellő-tetőn felépített védelmi vonalat megsemmisítette és visszavonult.
Az ünnepség Vörösmarty Mihály Szózatával kezdődött, majd Bíró Levente Tibor tanító, a KSZT alelnöke elmondta: „a 86 évvel ezelőtt aláírt második bécsi döntésre emlékezünk, amikor Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet, amikor több mint 43 ezer négyzetkilométer és mintegy két és fél millió lakos, amiből közel másfél millió magyar nemzetiségű polgár, tért vissza az anyaországhoz”. A döntés kimondhatatlan örömet okozott az erdélyi magyarságnak, mert huszonkét éves elnyomás után felszabadultak, hazaérkeztek, szabadok lettek. Kézdivásárhelyt és környékét szakaszosan foglalta vissza a magyar királyi hadsereg 1940. szeptember 5. és 13. között. A lakosság kitörő örömmel, virágkapukkal fogadta a honvédeket – emelte ki, és végezetül Wass Albert Jönnek című regényéből olvasott fel rövid részletet, a kicsi magyar világ hangulatát idézve. „Azért jövünk minden esztendőben ide, az apostoli kereszthez, hogy erőt és hitet merítve őrizzük a parazsat a hamu alatt” – mondotta. Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató az akkor bevezetett mozgosításról szólt, amikor egy adott jelre az idősebb korosztályhoz tartozó férfiak egy órán belül kötelesek voltak jelentkezni megfelelő felszereléssel a templom előtt. Bodoson, Egyed Ákos történész szülőfalujában, akitől ezt a történetet hallotta Bakk Miklós, amikor kiadták a jelt, egy óra múlva a teljes összeírt férfi lakosság a templom előtt volt. „Ebből az következik, hogy nekünk, székelyeknek nagyon komoly hadviselési, katonai hagyományaink vannak, amik leülepedtek az emberek tudatában. Ezeket a hagyományokat ne hagyjuk kialudni, elfelejtődni” – mondotta a politológus.
Az apostoli kettős kereszt megkoszorúzása és himnuszaink eléneklése után a kis csapat a Katrosában elesett és ott eltemetett Farkas Gyula (1912–1944) sírjához vonult és megtakarította azt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
