Csökken a deficit, de nő a kamat

A tájékoztatás szerint GDP-arányosan 3,99 százalékról 2,34 százalékra csökkent a költségvetési hiány, ami 1,65 százalékos javulást jelent. A pénzügyminisztérium szerint az adatok azt mutatják, hogy folytatódik a költségvetés konszolidációja, amit az tett lehetővé, hogy a bevételek nagyobb mértékben nőttek, mint a kiadások, és ezt nem a beruházások visszafogásával, hanem a folyó kiadások szigorúbb ellenőrzésével és a bevételek növelésével érték el. A minisztérium adatai szerint 2026 első hét hónapjában az államháztartás összbevétele 412,31 milliárd lej volt, 11,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. GDP-arányosan a bevételek 0,71 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban az adóbevételek – különösen az áfából, valamint a vagyonadóból származó bevételek –, illetve az uniós források növekedésének tudható be. Az államháztartás kiadásai 460,39 milliárd lejt tettek ki 2026 első hét hónapjában, nominálisan 2,9 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakában jegyzett szintet. GDP-arányosan azonban a kiadások 0,9 százalékkal, 22,4 százalékra csökkentek a 2025 első hét hónapjában jegyzett 23,3 százalékról. A személyi jellegű kiadások 95,67 milliárd lejt tettek ki, 4,06 milliárd lejjel kevesebbet, mint egy évvel korábban; GDP-arányosan 0,5 százalékkal mérséklődtek 4,7 százalékra.

Az államháztartás stabilabb alapjainak megerősítése után a következő cél az egészséges és fenntartható gazdasági növekedés beindítása – nyilatkozta Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter, aki közösségi oldalán néhány kiegészítéssel is szolgált. Bejegyzése szerint az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak. Nazare közölte: a személyi kiadások 4,06 milliárd lejjel csökkentek tavalyhoz képest, a beruházások pedig 15 milliárd lejjel nőttek, 76,51 milliárd lejre. A beruházások több mint 71 százalékát európai alapokból és a helyreállítási forrásokból finanszírozzák. A miniszter közölte azt is, hogy az év első hét hónapjában több mint 20,4 milliárd lej áfát térítettek vissza a vállalatoknak. Hangsúlyozta, hogy a hiánycsökkentést nem a beruházások leállításával vagy a cégek likviditásának gyengítésével kell végrehajtani.

Nazare szerint a költségvetési fegyelem és a beruházások nem egymást kizáró célok, de ez nem jelenti azt, hogy megoldódott volna a deficit problémája. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatkiadások már idei első hét hónapban meghaladták a 40 milliárd lejt, ezért folytatni kell a költségvetési korrekciót. „Minél inkább csökken a deficit és a hiteligény, annál inkább mérsékelhető idővel a finanszírozási költségekre nehezedő nyomás” – magyarázta. Kitért arra is, hogy óvatosan kell kezelni a következő hónapok költségvetési számait. Augusztustól ugyanis már látszik a 2025 nyarán hozott intézkedések hatása, így a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a számok közötti különbségek természetes módon csökkenni fognak.

A tárcavezető szerint Románia számára a következő fontos próba az S&P hitelminősítő értékelése lesz. „A költségvetés végrehajtásának eredményei fontos érvet jelentenek a hitelminősítőkkel folytatott párbeszédben, de nem adnak okot lazításra” – írta Nazare.