A baróti származású, Franciaországban élő Keresztes Magdolna festőművész kiállítása nyílt meg kedden délután a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Mint elmondta, azt akarta festeni, amit soha senki nem festett, és miután Franciaországban megismerték, megértették képeit, azokat az itthoniakhoz – „az enyéimhez” – is el akarta juttatni.
A tárlat kurátora, Éltes Barna szobrászművész köszöntve Keresztes Magdolna festőművészt, megjegyezte, sokat tanulhatunk életútjából, majd Deák Ferenc Loránd művészettörténész méltatta az alkotót, műveit. Ez a kiállítás azért nagyszerű, hangsúlyozta, mert egy hosszú életút után hazatérést, visszatérést is jelent. Nem csak az életművét szeretné megmutatni, tette hozzá, hanem beilleszteni, elfogadtatni azt a hazai közösséggel és azokkal az intézményekkel, amelyek a képi kultúra fellegvárai. Ez a tárlat egy kopogtatás, ajtónyitásra való várakozás, mely bebocsátást kér – jegyezte meg, és azt is elmondta: Keresztes Magdolna fiatalon került Franciaországba, majd két évig Madagaszkáron élt – az ottani törzsi kultúra nagyon erőteljesen hatott rá –, sokat utazott, nagy kitekintése van a világra.
A bemutatott festményeket ismertetve Deák Ferenc Loránd kiemelte: a maszkok kapcsán eszünkbe juthat a busójárás, a farsang, továbbá a képek között családtörténetként is szemlélhetők a régi, polgári békevilágot idéző alkotások, a vidéki életet is idéző, színpadképszerű csoportképek. Utóbbiak a baróti Keresztes családra is utalnak, amely a kommunizmus előtt az erdélyi népszínjátszás sajátos, egyedi vállalkozását működtette, ez a tízgyermekes család ugyanis képes volt fenntartani egy magántársulatot, a művésznő édesanyja színészi attitűddel rendelkezett. Megjelenik továbbá a hetvenes évek Erdélye, a gyökerek, a sajátos erdővidéki élettér is, illetve a mesevárszerű épített örökség, de virágok is láthatók, például a székelyföldi erdőszéleken is fellelhető Teleki-virág. Nem ecsettel dolgozik, jegyezte meg a művészettörténész, hanem késeket, spaklit használ, erőteljes mozdulatokkal viszi fel az akrilfestéket a vászonra. Amit én nagyon tisztelek benne – hangsúlyozta Deák Ferenc Loránd –, az az, hogy nem akar többnek látszani, mint ami; ő a saját temperamentumát, a saját lelkében teremtett kontrasztokat, ellentéteket vetíti rá a vászonra. A belső ingájára hallgat, ugyanakkor nagyon komolyan gondolja a művészetet, nap mint nap a művészet szakralitásában érzi jól magát – összegezett.
Keresztes Magdolna megköszönte a Székely Nemzeti Múzeumnak, hogy befogadta kiállítását, s azt is megjegyezte, férjével gyakran hazajönnek. „Amit magammal vittem gyermekkoromból – idézte fel –, az mintha valahol egy burokban maradt volna, és naponta eszembe jutnak versek, templomi és népi énekek, slágerek, édesanyám operettrészletei, és mivel nem mindig tudok magyarul társalogni, otthon énekelek és szavalok saját magamnak”. Ilyenkor József Attila, Petőfi verseit ismételgeti, ezzel folyamatosan frissíti magyarságát, festményeiről pedig azt vallja, azok érzelmeinek ösztönszerű átalakításai vászonra. Nem panaszkodhat franciaországi életére, de imádkozni és számolni mindig csak magyarul tudott, tárlata kapcsán pedig megjegyezte, nagyon vágyott arra, hogy alkotásait a franciaországi közönség után az itthoniaknak is megmutathassa (2023 augusztusában Baróton is volt már egy kiállítása).
Érdeklődésünkre Keresztes Magdolna elmondta, 1971-ben távozott Franciaországba, azt megelőzően 16 éves korában családjával Barótról Brassóba költöztek, ott járt iskolába, de ez a váltás számára nagyon fájdalmas volt, valóságos traumaként élte meg, mert míg Baróton diákként is tisztelték, Brassóban „lebozgorozták”. Szerette a nyelveket, több fiatallal is levelezett és egy ilyen ismeretség révén jutott ki Franciaországba is, de számára Barót maradt a világ központja...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
