A nagybaconi református egyházközség vasárnap, újkenyérkor ünnepelni hívta az egykor – 25–50–75 éve – konfirmálókat. A nyár legnagyobb alkalma sokakat megmozgatott, az elszármazottakat is hazavonzotta – tudtuk meg Simon-Kató Barna parókus lelkipásztortól. Az elmúlt hetek is eseményekben gazdagok voltak: temetőt rendeztek, a vakációs bibliahéten a gyermekeké volt a főszerep, hamarosan pedig felújításba kezdenek.
Hetvenöt éve, Nagy Elek lelkészsége idején ötvenöten tettek hitet vallásuk mellett. Nem volt olyannyira népes az a nemzedék, a nemrégiben lecsengett háborús időszak még éreztette hatását, de az 1937-esekkel együtt még jó néhányan konfirmáltak, akik előbb – akár 1922-ben! – születtek. Pontosan nem tudni, hányan élnek még közülük, de egy visszajelzés csak érkezett: Bedő Mária, bár elmenni nem tudott az eseményre, de kérte, úrvacsorát vehessen otthonában.
Az ötven és huszonöt éve konfirmáltakat Bereczki László készítette fel. Mindkét alkalommal jelentős volt a közösség, hiszen 1976-ban huszonheten, 2001-ben pedig huszonöten tettek fogadalmat. Az idős, Baróton lakó lelkész a tavaly részt vett az eseményen, idén nem tudott eleget tenni a meghívásnak, de hátha a jövő esztendőben!
„Lehettek volna, jöhettek volna többen is, de ki gyászolt, ki szabadságát töltötte valahol máshol, kinek az egészsége nem engedte, hogy velünk legyen. Örvendek viszont annak, hogy meghitt alkalom volt. Megújították egykor tett fogadalmukat, örvendtek az emléklapoknak és a virágnak, szépen szólt az egybegyűltekhez Konsza Júlia magyar szakos tanárnő, hálát adott Istennek, hogy megélték ezt az időt. Jól telt, értékes beszélgetésekre került sor a Vinczi vendéglőben” – mondta el Simon-Kató Barna lelkipásztor.
Augusztus közepe a gyermekekről szólt. A vakációs bibliahét során nem volt olyan nap, hogy legalább húszan-harmincan ne vegyenek részt a játékos feladatokban. Könnyű, de sok mondanivalóval és tanulsággal szolgáló feladatok voltak arról: Jézust mindenhol – jóléttől magányig bárhol – meg lehet találni. A kihívások teljesítésével pontokat lehetett szerezni és veszíteni, úgyhogy a vasárnapi, kissé rendhagyó istentiszteletet követő kiértékelést is sokan várták. A szülőknek meglepetésként a tanult énekeket adták elő.
A temető öreg, immár több bosszúságot, mint örömet adó fái közül többet is kivágtak. A feladatot cégre bízták, de kalákában besegítettek azok a családok is, akik kérték, hogy a sírokban gyökerükkel kárt tevő, lehulló termésükkel sokat mocskoló fákat távolítsák el. A kéréseket igyekeznek mind teljesíteni, de a szakemberek fogadása elég nagy anyagi terhet ró az egyházközségre, ezért csak apró lépésekben folytatják a munkát.
A következő hetekben az imaterem felújítása következik. Kicserélik a padlót és a régi, lebontott csempekályhát újrarakják. A kiadások fedezésénél sokat számít, hogy a megyei tanács pályázatán sikeresen szerepeltek, ami a padlócsere árának felére elég – köszönet érte, mondta a lelkész.
Mivel elég pénz sosem volt, csak részletenként tudják megoldani az üresen álló harangozói lakás felújítását. Még nincs rendeltetése, de felmerült, hogy telenként a nagy és nehezen fűthető imaterem helyett a nőszövetségi tevékenység költözhetne be vagy a gyermekek bibliaóráit lehetne ott tartani.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
