Kuti János
Az világos, hogy ha az ember halad egy úton, jó, ha van valami, ami jelzi, ha jó felé halad, és tudja, mekkora utat tett meg, de valahogy mégsem értem ezt az uniós mérföldkövesdit. A mérföldkövek egykor általában kőből voltak, lehettek gránitból, márványból, aztán később betonból is, de ma már van ilyen „kő” pléhből, sőt, műanyagból is.
Meg hát azt sem lehet tudni, hogy milyen mérföldről van szó, mert az Amerikában használt mérföld körülbelül 1609, egy tengeri mérföld meg 1852 méter. Aztán ha az ember megtett egy mérföldet, akkor mondhatják neki, hogy nem szárazföldi, hanem tengeri mérföldről volt szó.
Az az igazság, hogy Románia tervezte meg a mérföldkövekkel megjelölt utat, s azt is, hogy miként fog azon végighaladni (vagyis a reformokat), de ahogy szokták mondani: ember tervez, Isten végez. De persze van ember, aki úgy tervez, hogy azzal időre végezni az istennek sem sikerül (például a beígért reformokat is valahogy így tervezték be). Persze, van némi látszata a kapott pénzek felhasználásának.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén érdemes megemlíteni, hogy egész autópálya-szakaszokat építettünk (főleg Moldvában), de például a közbeszerzési buktatók miatt a kolozsvári metró esetében az Európai Bizottság 300 millió eurós közvetlen támogatást vont meg. 5100 iskola kapott teljes körű informatikai infrastruktúrát, csak az a baj, hogy a gyermekek nem nagyon akarnak iskolába járni, 2025-ben például a 6–14 év közötti gyerekek 16 százalékát be sem íratták az iskolába. Fejlődött a kórházi infrastruktúra is, életmentő felszereléseket szereztek be. 2021-ben azt tervezték, hogy ahogy a mérföldkövekkel haladunk, 24 új kórház épül meg, de kész (vagy bár majdnem kész) valahogy csak hét lett ezek közül, a többinek lőttek.
Megvalósult az állami nyugdíjrendszer reformja, de a telhetetlen nyugdíjasok hiába várják az inflációarányos nyugdíjemelést. Elkezdődött (és részben meg is valósult) a lakó- és középületek felújítása. 110 korszerű bölcsőde épült, de sajnos a romániai hölgyek egy jelentős része inkább külföldön szül és nevel gyereket.
A helyreállítási alap révén sok kastély, kúria, műemlék épület is megújult. Az emberek 66 százaléka igen hasznosnak tartja a helyreállítási alapot, és 88 százaléka súlyos vétségnek érzékeli a pénzek egy részének elbukását. 99 százalékuk ezért el is számoltatná a döntéshozókat. Sokan letöltendő börtönbüntetést követelnének, és a felelősök eltiltását a közélettől, de van, aki a vagyonelkobzással is egyetértene. (Persze, ha bezárják őket, elesnének a jövedelmüktől, és nem tudnák kifizetni az okozott kárt.) Ha a politikai palettát nézzük, ott a bűnbakok megnevezése pártpreferenciák szerint történik. A szociáldemokraták a miniszterelnök Bolojant és kormányát hibáztatják, a progresszívek meg a szociáldemokratákat, illetve a kormánykoalíció (PSD, PNL, RMDSZ) tehetetlenségét okolják.
Végül is azt kell nézni, hogy kinek milyen haszna származott a megvalósított, illetve a megígért, de végre nem hajtott reformokból.
Az például a múlt héten derült ki, hogy az egységes bértörvény reformjának megbuktatása miatt 770 millió euró vissza nem térítendő támogatástól estünk el, ugyanis az unió követelte a közszféra bérrendszerének megreformálását. A mindenféle mérföldkövek követése és az unió követeléseinek következményeként azt kell figyelembe venni, hogy ki mit nyert vagy vesztett volna azok betartásával. És így egész másképp fest a helyzet. Mert miket is várt és vár el tőlünk az Európai Bizottság? Például olyasmiket, hogy az állami vállalatoknál (amelyek veszteségesek, de egyeseknek azért elég jól fizetnek) az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat ne politikai, hanem szakmai alapon nevezzék ki. De akkor a pártok hogyan tudják meghálálni a támogatásokat?
Aztán ha a menedzserek nem a megszokott szállítási és közbeszerzési köröknek biztosítanák a megrendeléseket, ki tudja, hogy emiatt hány jól bejáratott kapcsolat szakadna meg, mennyi személyes haszontól esnének el az érdekeltek? Tiszta kár lenne a CFR, a Metrorex, a CNAIR (a közutakat kezelő társaság), az energetikai vállalatokhoz bekötött okosfiúk, megannyi állami cég és különnyugdíjas pénzéhez hozzányúlni, mert az nagyobb veszteséget okozna (az érintetteknek legalábbis), mint amekkora hasznot jelent az uniótól kapott pénz Romániának. Úgy néz ki, hogy a beígért 29,2 milliárd euróból 20,1 milliárdot kapunk. Az elvesztett 9,1 milliárd, az semmiség.
Ilie Bolojan az uniós támogatásokat kiértékelő sajtótájékoztatón. Fotó: gov.ro
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
