Ha tudod, hogy szeptember első hétvégéjén hol, melyik közösség vár tárt karokkal, minden bizonnyal olaszteleki vagy – hangzott el vasárnap a református templomban a falutalálkozó legjelentősebb eseményén. Az istentiszteleten felszólalók hangsúlyozták, fontos számukra a faluünnep: öröm látniuk, Isten mily sokukat megtartotta.
Igehirdetésében Tüzes-Bölöni Ferenc helybeli református lelkipásztor, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese a 90. Zsoltár soraira – Uram, te voltál nekünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre – fűzte ünnepi istentiszteleti beszédét. Mint mondotta, fontos, hogy tudjuk, van olyan hely és olyan közösség, amelyik éltet, megtart és hazavár. „A 90. Zsoltár vélhetően a legrégebbi zsoltár a százötven bizonyságtevő, Istenhez forduló és hálaadó ének közül, Mózesnek, Isten emberének imádsága. Milyen csodálatos megfogalmazás! Nem csak egyszerűen egy név, hogy Mózes, hanem Mózes, Isten embere. Milyen jóleső érzés, hogy tudjuk, valahová tartozunk, valamihez kötődünk. Milyen különleges és felemelő, megerősítő az, hogy a mi emberi életünk ebben a nagy világmindenségben nemcsak úgy egyszerűen valahol létező valami, hanem kötődünk valamihez. Olyan jóleső érzés tudni azt nekünk is, hogy ez a kötődés, ami emberi életünk számára is felkínált és adott” – fogalmazott.
Az ötvenévesek korosztálya nevében felszólaló Szabó Gábor Jenő a falutalálkozót fontos eseménynek, korosztályának találkozóját pedig korai számvetésnek, azaz életük jelentős határköveként jellemezte, majd köszönetet mondott azoknak, akik a hagyományt elindították. A következő nemzedék nevében Dénes Imre vette át a zászlót és az emlékalbumot. Mint mondotta, nehéz elhinnie, születésüktől annyi idő eltelt, hogy már rajtuk a sor. Megtiszteltetést jelent számára, hogy most ezt a feladatot rábízták, és egy év múlva részese lehet a kortárstalálkozó szervezésének.
Nyéki Tibor, az olaszteleki egyházközséggel nagyon rég szoros kapcsolatot ápoló ácsi egyházközség presbitere személyes történetet mesélt arról, miként került sor közel két évtizede az első találkozására az olaszteliekkel, s az milyen lelki, azóta is tartó megelégedést hozott számára, majd az ácsi református egyházközség életében bekövetkezett változásokról számolt be.
Markó Attila parlamenti képviselő úgy fogalmazott, nagyon nehéz neki, nemrég veszteséget ért emberként mosolyogni, de jön, mert itt, a templom padjai között a helye. Különleges lelkiséget jelent számára Olaszteleken lenni. Azt kívánja, ez a bensőséges, családi hangulat sokáig őrződjön meg.
Rácz Attila, a Daniel-kastély ötvenéves tulajdonosa a befogadásért mondott köszönetet. Tizennyolc éve lett olaszteleki. Megtelepedésük első pillanatától a közösség befogadta, amiért hálás, és megpróbál – hátha sikerül – valamit visszaadni az elkövetkező években – ígérte. Alkalmi beszédet mondott és verssel köszöntött Molnár Ferenc és Balázsi László, Máthé Ágnes és Máthé Anikó szavalt, és fellépett még a Harmónia kórus.
Szombaton az ácsi Bakancsos Klub jóvoltából szabadtéri játékokon vehettek részt a legkisebbek, volt óriásbuborék-élményprogram, szerveztek tekebajnokságot, az iskola udvarán a Hajnalcsillag Néptánccsoport táncbemutatót tartott, amit tábortűz melletti nótázás követett. Vasárnap a parókia udvarán tartott szeretetvendégséget követően minden korosztály számára nyitott labdarúgó-mérkőzésekre került sor.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
