A gyermekek többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet megkapni ezt a betegséget; ha a cukorbetegnek nem szabad cukrosat ennie, miért hord magával kockacukrot; ha osztálytársuk különösen viselkedik, honnan tudják, hogy ez betegsége miatt van-e? Az előadók elmondták: ez hiánybetegség, amit csak az kaphat meg, akinek már születésekor megvan rá a hajlama; a cukorra olyankor van szükség, amikor a diabéteszes gyermeknek esik a vércukorszintje; ha valami furcsát észlelnek társuk viselkedésében, legjobb, ha arra ösztönzik, hogy mérje meg a vércukorszintet, ebben a tanító néni is segíthet. Fontos, hogy elfogadják: a cukorbeteg is éppen olyan gyermek, mint ők, csupán annyi a baja, hogy hiányzik szervezetéből az inzulin, ami nélkül a táplálékkal bevitt cukrok, szénhidrátok nem jutnak el a sejtekig, és nem lesz belőlük energia.

A kisiskolások megnyugodtak a koruknak megfelelően előadott tudnivalók hallatán, többen azt mondták, most már értik, miként kell segíteniük osztálytársuknak (mindkét közösségben van egy-egy cukorbeteg kisfiú), ha azt látják, hogy szétszórt a figyelme, verejtékezik, remeg. Ez az alacsony vércukorszint jele, és ilyenkor kell cukros ételt és folyadékot adni, s azt is megjegyezték, hogy a rövid időre kiugró magas vércukorszint abban a pillanatban nem jelent veszélyt, de káros a későbbi szövődmények szempontjából.

A rendhagyó egészségügyi óra jól sikerült, a diákok és a tanítók sok mindent megtudtak a betegségről, állapotról, ezért a cukorbeteg egyesület munkatársai úgy döntöttek, ha meghívják még olyan közösségekbe — óvodába, iskolába —, ahol többet szeretnének tudni az I-es típusú diabéteszről, szívesen elmennek. Érdeklődni Dobolyi Lászlónál lehet a 0722 617 626-os telefonon.