Románia áfabevételei (amelyek a biztosítási járulékok után a költségvetés bevételi oldalának második legfontosabb tételét alkotják) három nagy forrásból származnak: a fogyasztásból, az energiaszektor bevételeiből és a beruházások után fizetett forgalmi adóból. Ezek együttesen a 2025-ös év bevételeinek 61,3 százalékát tették ki – közölte a CursdeGuvernare.ro az országos adóhatóság adataira hivatkozva. Ennek ellenére az EU-n belül továbbra is Romániában a legnagyobb az áfarés (azaz a beszedhető összeg és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség), amely az Európai Bizottság legfrissebb becslése szerint több mint 9 milliárd euróra rúg.
Az áfabevételek alakulása a 2020–2025 közötti időszakban gyakorlatilag a gazdasági növekedés fő hajtóerőinek alakulását követte. A fogyasztás lassulása jól látható a kereskedelemből származó bevételek arányának csökkenésében, az adóemelések és az infláció ellenére a 2020-as 45,2 százalékról 2025-re 42,9 százalékra csökkent. Az energiaágazatból származó áfabevételek arányának növekedése közvetlen következménye az ebben az időszakban bekövetkezett energetikai sokkoknak (6,2 százalékos arány 2025-ben, szemben a 2020-as 4,6 százalékkal). És végül egy bővülő ingatlanpiacnak köszönhetően, valamint az uniós források felhasználása révén az épületekből, speciális munkákból, mélyépítésből, építészetből és mérnöki tevékenységekből beérkező áfabevételek aránya a tavaly beszedett teljes áfa 12,1 százalékára emelkedett, szemben a pandémiás év 9,1 százalékával (az abszolút értékben mért hozzájárulás megháromszorozódott).
Az áfabevételek 2020 és 2025 között megduplázódtak (101,5 százalékos növekedés), és a +74,2 milliárd lej összegű többletbevételből közel 47 milliárd lej – azaz a növekedés mintegy 63 százaléka – kizárólag e három szegmensből származik.
Áfatermelő ágazatok
Mivel lényegében fogyasztási adóról van szó, melyet a termelési és forgalmazási folyamat minden szakaszában alkalmaznak, de teljes egészében a végső terméket/szolgáltatást megvásárló személy fizeti be (a láncban szereplő vállalatoknak pedig visszatérítik), nem meglepő, hogy az áfa első és legfontosabb forrása a gazdasági lánc végpontja, vagyis a kereskedelem. A nagykereskedelem 2025-ben 34,8 milliárd lej áfabevételt generált, ehhez a kiskereskedelem további 20,6 milliárd lejt tett hozzá. Ha ehhez hozzáadjuk az autókereskedelem és -javítás ágazatának adatait, akkor a kereskedelmi tevékenységekből származó áfabevétel meghaladja a 63 milliárd lejt. Vagyis az állam összes áfabevételének körülbelül 43 százaléka közvetlenül a kereskedelemből származik.
Jelentős továbbá az energiaágazat hozzájárulása, a növekedés pedig főként a vizsgált időszakban számottevő. A villamos energia, a gáz és a hőenergia termelésének és ellátásának szektora a harmadik helyre emelkedett a hozzájárulások rangsorában, 2025-ben több mint 9,1 milliárd lejjel járult hozzá a költségvetéshez, miközben 2020-ban 3,4 milliárd lejt fizetett be az államkasszába. 2020-ban egyébként még nem az energiaipar, hanem az autókereskedelem állt a rangsor harmadik helyén.
Az Eurostat által idézett adatok szerint 2022 második félévében a román háztartási fogyasztók számára a villamosenergia-árak 112 százalékkal voltak magasabbak, mint 2021 azonos időszakában, a földgázárak pedig 165 százalékkal emelkedtek, ami az Európai Unióban a legnagyobb áremelkedések közé tartozik.
A harmadik nagy áfabevételt generáló ágazat a beruházásoké. Az adóhatóság adatai az építőipar, az infrastruktúra-építés és a kapcsolódó szolgáltatások által generált áfabevételek gyors növekedését mutatják.
Az épületek építése 2025-ben 6,6 milliárd lej áfát eredményezett, speciális építési munkák után 4,4 milliárd lej, mélyépítési munkák után pedig 3,7 milliárd lej áfabevétel keletkezett. Ehhez jönnek még az építészeti és mérnöki szolgáltatások, amelyek több mint 3,1 milliárd lejjel járutak hozzá az állam bevételeihez. Összességében a beruházásokkal és az építőiparral kapcsolatos tevékenységek közel 18 milliárd lej áfabevételt jelentettek az állami költségvetésben.
A dinamika is számottevő, hiszen 2020-hoz képest az épületek építéséből származó áfa több mint 150 százalékkal nőtt, a közműépítési munkákból származó áfa pedig megháromszorozódott. Ez a fejlődés egybeesik a közberuházások felgyorsulásával, az uniós források felhasználásának növekedésével és az ingatlanpiac fejlődésével.
Az áfa tényleges bázisa sokkal koncentráltabb, mint a gazdaság szerkezete. Például 2025-ben a 20 legfontosabb gazdasági tevékenység adja az állam által beszedett áfa teljes összegének mintegy 80 százalékát. Az iparban a következő ágazatok emelhetők ki: gépjárművek és pótkocsik gyártása – 2,89 milliárd lej; élelmiszeripar – 2,27 milliárd lej; koksz- és finomítóipari termékek – 2,64 milliárd lej; fémszerkezetek és fémtermékek – 1,82 milliárd lej; italgyártás – 1,68 milliárd lej; gumi- és műanyagipar – 1,64 milliárd lej; nemfémes ásványi anyagokból készült termékek – 1,61 milliárd lej.
Érdekes az autóipar (autógyártás) dinamikája, amely a 20 legfontosabb ágazat közül a legnagyobb növekedést mutatja: 2024-hez képest áfa-befizetései 24,1 százalékkal nőttek 2025-ben, a növekedés pedig a 2020-as adatokhoz viszonyítva több mint 128 százalék.
Bár jóval elmaradnak a kereskedelemtől, a technológiaalapú ágazatok is feljebb kerülnek a rangsorban: a távközlés 2,26 milliárd lej áfát generál, az IT-szolgáltatások pedig 2,24 milliárd lejt, ami 2,5-szerese a 2020-as bevételnek.
Áfarés-bajnok Románia
Az elmúlt évek áfabevételeinek erőteljes növekedése ellenére Románia továbbra is az Európai Unióban a legmagasabb áfabeszedési hiányt regisztrálja. Az Európai Bizottság adatai szerint bár az áfarés (vagyis az elméletileg beszedendő áfa és az állami költségvetésbe ténylegesen befolyó összeg közötti különbség) a 2021-ben mért 36,7 százalékról 2023-ra 30,6 százalékra csökkent, ez még jóval magasabb, mint a 9,5 százalékos EU-átlag. A becslések szerint az állami költségvetés körülbelül 9,2 milliárd eurót veszít el emiatt. Az Európai Bizottság által azonosított fő okok között szerepel az adócsalás, a közösségen belüli kereskedelemben előforduló csalások, a fizetésképtelenségek és csődök, a bevallási hibák és a fizetés elmulasztása, valamint az adóbeszedési rendszer adminisztratív hiányosságai.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
