A jövő elkezdődött

Már az események idején is látszott, utólag azonban egyértelműen kiderült, a feneketlen felfordulást nem a Bukarestbe tiltakozni érkezett juhászok okozták, hanem olyan szervezett és kevésbé szervezett elemek, akik kihasználtál elégedetlenségüket. Az állattartó gazdák hibája talán csak annyi volt, nem mérték fel, nincs, akivel tárgyalniuk, akitől jogokat követelniük. Mentségükre szól, hogy sehol nem látszik a négy és fél hónapja tartó kormányválság vége, juhaik pedig nem várnak, nőnek, vágni kéne, eladni, de az uniós tiltások ellehetetlenítették az eddig megszokott, jól bevált gazdálkodást.

Nem elemezzük, igazuk van-e a juhászoknak, jogos-e elégedetlenségük, viszont érdemes górcső alá venni, kinek állt érdekébe rátelepedni és utcai harcokká alakítani megmozdulásukat, ki nyert és ki veszített a keddi történésekből.

Az ügyvivő kormányt alkotó pártok mindenképpen vesztesei a csatának, annak dacára, hogy tulajdonképpen nem tehettek többet, csak megakadályozni tudták, hogy még jobban elszabaduljanak az indulatok és harcmezővé váljék a Victoria-palota. Ám a könnygázt bevető rendőrök látványa nem mutat jól, felhorgadhatnak az indulatok azokban, akik felületes szemlélőként azt hiszik, az ártatlan gazdák ellen lépett fel ekkora erővel a karhatalom.

Bármennyire igyekezett Bolojan felelősségét kidomborítani a PSD, ők sem sokat nyertek, hisz az elmúlt jó pár évben szociáldemokrata miniszterek irányították a mezőgazdasági tárcát, közvetlenül is tehetnek arról, hogy eddig fajult a helyzet.

Gondolhatnánk, hogy Nicușor Dan malmára hajtja a vizet a felfordulás, hisz erre hivatkozva végre kierőltetheti egy számára kedvező miniszterelnök elfogadását, csakhogy eddigi halogatásával, taktikázásával ő maga is felelős mindazért, ami ma Romániában történik, a keddi események után fogyatkozó népszerűsége tovább apadhat.

Hihetjük, nyert az AUR, de ez sem egyértelmű. Akarták a felfordulást, támogatták is, ám az nem olyan lett, amilyennek remélték. Sokkal nagyobb tömegre számítottak, a 2018. augusztus 10-i tüntetés hasonmását szerették volna megszervezni, amelynek drasztikus szétverésén felháborodott a világ. Nem tudtak azonban sok tízezer embert utcára csődíteni, csak néhány százat és azok bármennyire vadak, harciasak voltak, nem értek célt. S mivel nem volt hatalmas tömeg, könnyen azonosíthatták a rendbontókat, s hamar kiderült az is, kihez köthetőek. Hiábavaló hát George Simion szerecsenmosdatása, nem tudja  ártatlan áldozatnak beállítani juhászokat támogató híveit.

Úgy tűnik, egyetlen nyertese van a keddi zavargásoknak: Călin Georgescu, akinek nevét hangosan skandálták a rendbontók. Nem nyilatkozott sem a tüntetés előtt, sem utána, hagyta, hogy az AUR végezze el a piszkos munkát és vigye el a balhét. Úgy tűnik, a szuveranista elnökjelölt parazita módjára élősködik Simion pártján és felzabálni készül azt. Nem nagy kár sem Simionért, sem az AUR-ért, csakhogy az, amit Georgescu képvisel, náluk is rosszabb, sötétebb. És félelmetesebb, mert sunyin rejtőzködő.

Amit kedden láttunk Bukarest utcáin, az fasizmus és a legionárius mozgalmak kibontakozására emlékeztetett. Gyűlölettől eltorzult arccal tomboló, romboló, a hazáért, Istenért harcba szálló, egy „nagy vezért” éltető egyedek sajátították ki, térítették el a juhászok tüntetését. Ez alkalommal sikerült megfékezni őket, de ha a felelős politikusok folytatják felelőtlen játékaikat, félő, hogy az, amit láttunk, csak a jövő kezdete.

Fotó: Grigore Popescu / Agerpres